Frissítve:

Vajon számít, hogy honnan jöttünk?

A párok általában akkor vállalnak gyermeket, ha már megteremtették a kellő egzisztenciális biztonságot A párok általában akkor vállalnak gyermeket, ha már megteremtették a kellő egzisztenciális biztonságot - © Fotó: Dreamstime
Debrecen – „A fogyasztói társadalom térhódításával a rendszerváltozás után az emberek igényszintje is megnőtt.”

hiba beküldése

Sokszor mondják, ne az alapján ítélkezzünk, hogy honnan jött valaki, hanem azt vegyük figyelembe, hogy hová tart. Ennek ellenére vannak megnyilvánulásaink, amelyek árulkodnak hovatartozásunkról, valamint arról, hogy milyen társadalmi rétegben nőttünk fel. Fináncz Judit egyetemi docens úgy véli, jövőterveinket a szociokulturális környezetből vett mintákon túl a média is formálja. Emiatt nem tartja szerencsésnek a különböző valóságshow-szereplők és celebek megjelenését, hiszen az ő ismertségük, egzisztenciájuk, életmódjuk mögött általában nem áll valódi teljesítmény, mégis példaképként tekintenek rájuk a gyermekek/fiatalok. Sokszor el is hiszik, hogy ez számukra is járható út lehet, ami teljesen irreális jövőképet jelent. – A gyermekek és fiatalok a környezetükben tapasztaltakból indulnak ki, amikor eldöntik, hogy mivel is szeretnének foglalkozni. Fontos az otthoni minta, hogy a gyermek/fiatal lássa legalább az egyik szülőjét rendszeresen dolgozni, legyen a családnak egyfajta napirendje, tudja, hogy a pénzt munkával teremtik elő. Az iskola is nagy segítséget nyújthat a pályaválasztásban, akár a pályaválasztási tanácsadásokon keresztül is – emelte ki elöljáróban a szakember.

Gyermekek sorsa

Fináncz Judit szerint a kedvezőtlen szociokulturális környezetben felnövő, hátrányos helyzetű gyermekek sokszor nem látják otthon a család/szülők hosszú távú terveit, hiszen a munkanélküliség, szegénység szubkultúrájára jellemző az, hogy az „itt és most” számít, az adott napot, hetet kell túlélni, kibírni, és majd lesz valahogy. – Kutatások bizonyítják, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szülei sokszor úgy érzik, hogy nem rajtuk múlik gyermekük sorsának az alakulása (majd az iskola eldönti, mire lesz alkalmas), hiányoznak a hosszú távú célok és a reális, jó példák.

Hátrányos helyzetű nagycsoportos óvodások jövőképének vizsgálatakor jól tükröződik az otthoni és a médiában látott minta. Arra a kérdésre, hogy „Mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?”, sok hátrányos helyzetű kisfiú mondta azt, hogy közmunkás vagy munkanélküli, a kislányok esetén a modell, óvó néni mellett megjelentek a médiában látott celebek – hívta fel a figyelmet.

Kellő egzisztencia

Manapság a gyermekvállalás központi téma a fiatalok, középkorúak körében. A legtöbb ember családalapításról csak akkor kíván hallani, ha a háttérből nem hiányzik a kellő egzisztencia. Láthatóan a 21. században jobb módban élnek a családok, ettől függetlenül a születésszám egyre csak csökken, de vajon miért? – A család gazdálkodási funkciója a II. világháborút követően átalakult, az otthon és a munkahely elvált, már nem a paraszti életformát követik a családok. A mezőgazdaság gépesítésével és intenzívebbé tételével már nem volt szükség a családokban annyi dolgos kézre (sok gyermekre, akik már 5–6 éves kortól segítettek a munkákban), hanem a gyermek inkább „éhes szájként”, legalább 20 évre szóló anyagi elköteleződésként jelenik meg, akit iskoláztatni, ruházni kell – tette hozzá.

Fogyasztói javak

A szakértő úgy véli, a rendszerváltozás időszakában megjelenő társadalmi-gazdasági változások mellett (magas munkanélküliség, gazdasági megszorítások, növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, bizonytalan, kiszámíthatatlan jövőkép) a média és a fogyasztói társadalom átalakulása is befolyásolta a gyermekvállalási kedv csökkenését. – A fogyasztói társadalom térhódításával a rendszerváltozás után az emberek igényszintje is megnőtt, és még napjainkban is tovább növekszik (több és drágább ruha, változatosabb étkezés, mobiltelefon, internet, nemritkán két autó, utazás, nagy értékű műszaki cikkek stb.). A párok általában akkor vállalnak gyermeket, ha már megteremtették azt az egzisztenciális biztonságot, ami lehetővé teszi, hogy az általuk meghatározott fogyasztási javakat továbbra is élvezhessék a gyermekekkel együtt. Ezért kevesebb gyermeket vállalnak, de neki(k) mindent meg akarnak adni – ami egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényel. Ráadásul a magyarországi fizetések jelentősen elmaradnak a nyugat-európai országokban elérhető jövedelmektől, emellett a fiatalok nem érzik úgy, hogy életük kiszámítható, tervezhető, így a középrétegek kevés gyermeket vállalnak – mondta végezetül.

Családalapítás: régiók közötti eltérések

Magyarországon a születésszámok jelentős regionális eltérést mutatnak: a kedvezőtlenebb gazdasági mutatójú területeken (például Borsodban és Szabolcsban) több gyermek születik, míg a fővárosban és a nyugati jómódúbb megyékben alacsonyabbak ezek a mutatók. Fináncz Kudit egyetemi docens elmondta: a nagyvárosokban élő, iskolázott fiatalok később és kevesebb gyermeket vállalnak, mint a kistelepüléseken élő iskolázatlan rétegek. – A pontos okokat nehéz feltérképezni, de általában elmondható, hogy a magyar fiatalok átlagosan több gyermeket szeretnének, mint amennyit valóban vállalnak. Mivel a nagyvárosi középosztály egyre később vállalja az első gyermeket, sokszor már nem születik meg a második gyermek. Kis korkülönbség esetén a nők több évre is kieshetnek a munkaerőpiacról, és a magánszektorban dolgozók sokszor nem oda kerülnek vissza, ahonnan eljöttek szülés előtt, vagy a korábbi munkakörüket (akár 10–12 óra munka) gyermek mellett már nem tudják ellátni – hívta fel a figyelmet.

Megfontolt családtervezés

Majd hozzátette: ha nagyobb korkülönbséget terveznének a két gyermek között, elképzelhető, hogy a második gyermek vállalása elmarad (kifutnak az időből vagy még egyszer nem akarják végigcsinálni a kisgyermekes időszakkal járó anyagi és munkahelyi problémákat). Emellett a városokba költöző fiatal pároknak sokszor nem áll rendelkezésükre a lakóhelyükön nagyszülői segítség a gyermekkel kapcsolatos logisztikai problémák megoldásához (betegség, óvodából még nyitvatartási időben elhozni a gyereket, iskolába és különórákra vinni stb.).

– Véleményem szerint a kedvezőtlen szociokulturális helyzetű fiatalok közül sokan nem tudatosan terveznek több gyermeket, hanem egyszerűen olyan az élethelyzetük, ami nem teszi lehetővé a megfontolt családtervezést. A gyermekvállalást ösztönző intézkedések elsősorban a nőket célozzák meg, de a gyermekvállaláshoz a férfiak elköteleződése is szükséges, és erről a közbeszédben kevés szó esik. A családi adókedvezmények a magasabb keresetű közép- és felső középosztálynál növelhetik a gyermekvállalás – különösen a harmadik gyermek – esélyét, de ezek a számok az összlétszámhoz képest nem olyan jelentősek, hiszen magas az egygyermekesek és a gyermektelenek aránya – fűzte hozzá.

Alacsony a termékenységi arány

A gyermekvállalással kapcsolatos attitűdöket tekintve nincsenek jelentős regionális különbségek. A CSAK (Család és karrier) kutatás is ezt mutatja: a válaszadó nappali tagozatos hallgatók több mint 95 százaléka szeretne gyermeket vállalni a jövőben. Ugyanakkor az első gyermek vállalásának idejét tekintve elmondható, hogy a kisebb vidéki egyetemeken tanulók és a kistelepüléseken élők a húszas éveik közepén-végén szeretnének gyermeket, míg a fővárosi és nagyvárosokban élő hallgatók nyitottabbak a későbbi gyermekvállalás iránt. A régiók esetében a teljes termékenységi arányokat érdemes összevetni.

Az országos átlagot tekintve kijelenthető, hogy 2011-ben volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arány (1,23), ez az elmúlt években fokozatosan nőtt 1,49-re, de még mindig messze van attól, hogy ne csökkenjen a népesség (2,1 kellene minimum). Regionális összehasonlításban elmondható, hogy jelenleg Közép-Magyarországon egy átlagos nő az élete során 1,32 gyermeket vállal, ezzel szemben Észak-Magyarországon 1,72-t. A régiók közötti különbségek úgy tűnik, továbbra is megmaradnak.

Családi környezet: akár meghatározó is lehet

Nem egyszerű a nehéz sorsból kitörni, viszont nem lehetetlen. Fináncz Judit elmondta, a kitörési lehetőségeket többféle tényező is meghatározza: családi minta, a család tanulással kapcsolatos attitűdje, anyagi lehetőségek, lakóhely (milyen képzési és munkaerőpiaci lehetőségek érhetőek el a közelben). – Az oktatási expanziónak (iskoláztatás kiterjesztése, az egyes oktatási szintek általánossá válása, tömegesedése) köszönhetően a fiatal generációk általánosságban magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a megelőző generációk. Az iskolázatlan, szociokulturálisan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek mégis az átlagosnál kisebb esélyük van arra, hogy érettségit vagy felsőfokú végzettséget szerezzenek. Amennyiben otthon nem tartják fontosnak a tanulást, általában a gyermek számára sem lesz az, motiválatlan marad – hangsúlyozta.

Tankötelezettség

Mint kifejtette, a kezdeti iskolai évek pedig a későbbi iskolai pályafutást alapvetően meghatározzák. Alsó tagozatban az iskola nem a gyermeket osztályozza, hanem a szülőt. Ha annak idején a szülőnek rossz emlékei voltak az iskolával kapcsolatban, ezt kivetíti a jelenlegi helyzetre is, és az iskolát szükséges rossznak tekinti, amit a gyermek is megérez. – A 16 éves korig tartó tankötelezettség sajnos azt eredményezi, hogy nagyon sok fiatal lemorzsolódik a középiskolából (különösen az egykori szakmunkás- és szakképzőkből, amit ma már szakközépiskoláknak neveznek), képzettség nélkül pedig bizonytalanná válik a munkaerőpiaci helyzetük (közmunka vagy betanított munka lehetősége, de ezek általában csak ideiglenesek). A legtöbb piacképes továbbképzésnek is érettségi az előfeltétele – fűzte hozzá.

– Nagy Emese –



További hírek a Magyarország kategóriából
Először lép föl Magyarországon Celine Dion
Először lép fel Magyarországon Celine Dion kanadai énekesnő: 2020. június 7-én, vasárnap a Papp László [...] tovább »
Will Smith koncertezik a budapesti Szent István-bazilika előtt
Koncertet ad Will Smith hollywoodi filmsztár szerda este Budapesten, a Szent István-bazilika előtt - közölte a [...] tovább »
Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze
Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, [...] tovább »
Elhunyt Gallai Péter, a Piramis billentyűse
Elhunyt Gallai Péter. A Piramis és a Bikini egykori billentyűse, énekese, dalszerzője 65 éves korában, hétfőre [...] tovább »
Meghalt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus
Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus - tudatta a Magyar Tudományos [...] tovább »
Elhunyt Horváth Ádám, a Szomszédok rendezője
Elhunyt szerdán Horváth Ádám rendező, a Magyar Televízió volt elnöke hosszan tartó betegség után - [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Kiskorától szívja magába a benzingőzt az ifjú motoros
Balmazújváros - Már ennyi idő után is szép eredmények vannak Varga Tibi háta mögött, de a sikernek ára is van. tovább »
Hajrágóllal győzött a Nyírgyulaj
Nyírgyulaj - Egy hónap után újra bajnoki mérkőzésen lépett pályára a futsal NB I.-ben szereplő Nyírgyulaj, [...] tovább »
Férfi kézilabda BL – Az EHF vizsgálatot indított a szegedi tömegjelenet miatt
Bécs - Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) vizsgálatot indított a vasárnapi Szeged-Vardar Szkopje férfi [...] tovább »
Valkusz Rómában, Piros Kazahsztánban nyert
Budapest, Róma, Simkent - Valkusz Máté a római, Piros Zsombor pedig a kazahsztáni salakpályás [...] tovább »
Júniusban rendezik az első Nemzeti Futóversenyt
Budapest - Június 8-án Budapesten rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Futóversenyt, amelynek célja, hogy [...] tovább »
Megkezdte nyári felkészülését az Eb-házigazda női röplabda-válogatott
Budapest - Hétfőn Budaörsön megkezdte felkészülését a magyar női röplabda-válogatott a május végén [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása