Frissítve:

Ukrán válság – Politológus: orosz támogatás nélkül elhaltak volna a szakadár törekvések Kelet-Ukrajnában

Kijev, 2015. április 6., hétfő (MTI) – A Donyec-medencében kirobbant szakadár felkelés kizárólag annak köszönhette sikerét, hogy Oroszország támogatta, és az orosz titkosszolgálatok aktívan részt vettek benne – vélekedett Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője hétfőn, a kelet-ukrajnai konfliktus kitörésének első évfordulóján az MTI kijevi tudósítójának adott nyilatkozatában.

hiba beküldése

2014. április 6-án oroszbarát tüntetők megrohamozták és elfoglalták Donyeckben a megyei közigazgatási hivatal, Luhanszkban pedig az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületét. Ezzel vette kezdetét az a folyamat, amely mára két kelet-ukrajnai megyét érintő fegyveres konfliktussá nőtt.

Az egy évvel ezelőtt Donyeckben történtekről készített és a Youtube videomegosztó portálon közzétett felvételeken látható, amint több tucatnyi – sportruházatot viselő – férfi rátámad az épületet védő rohamrendőrökre. Egyesével rángatják ki őket a sorfalból, pajzsaikat elveszik. A rohamrendőrök tehetetlenül állnak, nem kapnak parancsot felettesüktől az oszlatásra. Majd több sikertelen próbálkozás után végül a támadók egy csoportja áttör a rendőrsorfalon, és behatolnak a megyeháza épületébe. A rendőrök ezután utat nyitnak a többi tüntetőnek is, és egy-kétszázan benyomulnak a hivatalba, a tízezresre becsült tömeg a hangadók biztatása ellenére azonban inkább kívül marad.

A Donyeckben és Luhanszkban hivatali épületeket megszálló szakadárok a botokat hamarosan Kalasnyikov gépkarabélyokra cserélik. Az első lőfegyverekre az elfoglalt SZBU-hivatalokban tesznek szert, de néhány napon belül AK-100-as típusú, kizárólag Oroszországban rendszeresített gépkarabélyok is feltűnnek a már nem kapucnis melegítőt, hanem símaszkot, katonai ruhát és cipőt viselő épületfoglalók kezében.

“A legelején orosz állampolgárok irányították a donyecki szakadárok önkényesen kikiáltott népköztársaságát” – hangoztatta Feszenko. “Miniszterelnökük”, a Moszkva PR-emberének nevezett Alekszandr Borodaj lett, aki már a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása felett is bábáskodott. Saját bevallása szerint ő szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadójával, Vlagyiszlav Szurkovval, akit Kijevben azzal gyanúsítanak, hogy megszervezte azt az orvlövészcsapatot, amely tüzet nyitott tavaly februárban a kijevi Majdanon hatalomváltást és európai integrációt követelő tüntetőkre.

Az ukrán titkosszolgálat nyilvánosságra hozta a bajtársai körében Sztrelok néven szólított Ihor Sztrelkovnak, a szakadárok “főparancsnokának”, későbbi “védelmi miniszterének” az aktáját. Eszerint valódi családneve Girkin, az orosz katonai hírszerzés ezredese. Igor Bezler (Besz), a szakadárok egy másik parancsnoka az SZBU tudomása szerint szintén az orosz titkosszolgálat embere.
A politológus felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok már márciusban tettek kísérleteket a hatalom megszerzésére. “Akkor viszont még Oroszország nem tudott segíteni nekik, mert erejét a Krím megszállására kellett összpontosítania” – fejtette ki.

Eredetileg a szakadár törekvéseket Harkiv és Odessza megyékre is ki akarták terjeszteni – emlékeztetett a szakértő. Azonban csupán Donyeck és Luhanszk megyékben sikerült eredményt elérni, ami részben az ott működő orosz titkosszolgálati embereknek, valamint annak köszönhető, hogy az ott élők körében erősebbek voltak a szeparatista érzelmek és az új kijevi vezetéssel szembeni bizalmatlanság, mint a másik két említett megyében. Feszenko szavai szerint akkoriban a lakosság körülbelül egyharmada támogatta a Donyec-medence elszakadását Ukrajnától, és a helyi rendőrség jelentős része is átállt a szakadárok oldalára.

“Oroszország beavatkozása azonban sorsdöntő volt. Enélkül ugyanaz történt volna, mint 2005-ben, a “narancsos forradalom” után, amikor a kelet-ukrajnai oligarchák kiegyeztek Kijevvel, és elhaltak az elszakadási törekvések” – hangsúlyozta az elemző.

Feszenko szerint a Donyec-medencében az elszakadáspártiak abban bíztak, hogy Oroszország ugyanúgy magához csatolja a területet, mint a Krím félszigetet. Moszkva azonban értésére adta a kelet-ukrajnai szakadároknak, hogy erre nem fog sor kerülni.

A politológus elmondta: a szociológiai intézetek által az utóbbi időszakban elvégzett telefonos közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a Donyec-medence lakosainak döntő többsége elsősorban békét akar, és nem is érdekli, milyen vezetés alatt. A lakosság erősen megosztott viszont a térség hovatartozásának kérdésében. Mintegy 40 százalékuk amellett van, hogy a terület maradjon Ukrajnán belül, megnövelt önigazgatási jogokkal. Nyolc százalékuk vélekedik úgy, hogy a jelenlegi önkormányzati jogok elegendőek, és a területnek továbbra is Ukrajnához kell tartoznia. A régió függetlenné válását jelenleg a lakosság egynegyede támogatja, Oroszországhoz csatlakozását pedig már csak 15 százalékuk, tehát kevesebb mint a fele azoknak, akik ezt egy évvel ezelőtt akarták. “Ez a visszaesés azért történt, mert a lakosság is megértette már, hogy Oroszország sem akarja magához csatolni a Donyec-medencét” – fűzte hozzá a szakértő.

– Kovács Andrea, MTI –



További hírek a Nagyvilág kategóriából
Kocsis Máté: a baloldali ellenzéki obstrukciót azok kezdeményezték, akik egymillió embert tettek munkanélkülivé
Budapest - A baloldali ellenzéki pártok obstrukciója szembemegy az Országgyűlés működésének alapelveivel - [...] tovább »
Orbán Viktor boszniai horvát vezetővel tárgyalt
Budapest - Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke hétfő délután az Országházban fogadta Dragan Covicsot, [...] tovább »
Időjárás-jelentés – 2018. december 10.
Budapest - Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti. tovább »
Külföldi sajtó Magyarországról – Lengyel lap: Orbán Viktor három fontos missziója
Varsó - Orbán Viktor három fontos misszióra vállalkozott a rendszerváltás óta: 1989-ban kitágította az [...] tovább »
Felmérés: az európai zsidók 90 százaléka szerint erősödött az antiszemitizmus az elmúlt években
Brüsszel - Az európai zsidók körülbelül 90 százaléka úgy látja, hogy hazájában erősödött az [...] tovább »
Brexit – A rendezetlen kiválás legalább 2,3 milliárd euró közvetlen kárt okozna Hollandiának 2023-ig
Brüsszel, Hága - Legalább 2,3 milliárd euró közvetlen kárt okozna a holland gazdaságnak 2023-ig az Egyesült [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Jövő júliusig eltiltották gesztelyi focistát – Labdarúgó fegyelmi határozatok
Miskolc - A Magyar Labdarúgó Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén megyei igazgatóságának fegyelmi bizottsága két, [...] tovább »
Miskolci Vénusz: „Teljesen vállalható vereséget szenvedtünk az Astrától”
Miskolc - Női futsal NB I, 10. fordulójában a Miskolci Vénusz fogadta a Astra-Herbária Kiskunfélegyháza FC-t. tovább »
A Fehérgyarmat elszenvedte idei tizedik vereségét
Szabolcs-Szatmár-Bereg - Hétvégén NB II.-es csapataink is befejezték az idei küzdelmeket. tovább »
Hétvégén első alkalommal rendezték meg Gyulaházán a Mikulás kupa teremfoci tornát
Gyulaháza - Hétvégén első alkalommal rendezték meg Gyulaházán a Mikulás kupa teremfoci tornát. tovább »
Női kézilabda Eb – Először kaptak szabadnapot a magyar játékosok
Nancy - A magyar női kézilabda-válogatott játékosai hétfőn kaptak első alkalommal szabadnapot a franciaországi [...] tovább »
A diáksportban élen járókat jutalmaztak Miskolcon
Miskolc - A megyeháza dísztermében pénteken tartották a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport ás Szabadidő [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása