Frissítve:

Ukrajna – Az irányválasztás éve volt az idei

Kijev, 2013. december 31., kedd (MTI) – Ukrajnának az Európai Unió felé tett közeledése, majd Viktor Janukovics elnök hirtelen pálfordulása Moszkva irányába volt a meghatározója az idei év történéseinek a kelet-európai országban.

hiba beküldése

Kijev egyszerre akart az Európai Unió társult tagjává válni, és közben szoros kapcsolatokat ápolni a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetséggel. Ugyanakkor mindkét oldalról folyamatosan kapta a jelzéseket, hogy nem folytathatja tovább “kétutas” politikáját – egyszerre nem lehet tagja két szabadkereskedelmi övezetnek -, azaz választania kell Moszkva és Brüsszel között.

Moszkvától kecsegtető ígérteket kapott a vámunióhoz való csatlakozásért cserébe, például a gázár jelentős csökkentését helyezte a Kreml kilátásba. Kijev azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kíván a vámszövetség teljes jogú tagjává válni, csupán megfigyelői státust, és a tagállamokkal való szoros gazdasági együttműködést szeretne.

Mivel Moszkva a csatlakozás nélkül hajthatatlan volt az érvényben lévő orosz-ukrán gázmegállapodás felülvizsgálatára, Kijev igyekezett az orosz gázfüggőségtől szabadulni. A német RWE vállalattól vásárolt – valójában Oroszországból származó – földgázt kedvezőbb áron. A reverz gázszállításba Mikola Azarov ukrán miniszterelnök március végi budapesti látogatása után áprilistól Magyarország is bekapcsolódott, így Lengyelország mellett már két európai uniós tagállam csővezetékein keresztül importált földgázt Ukrajna. Csökkentette közben az orosz gázimportot, ami Moszkva nemtetszését váltotta ki.

Már január végén benyújtotta Moszkva a számlát: hét milliárd dollár kártérítést követelt a Gazprom orosz gázvállalat az ukrán Naftohaz állami cégtől szerződésszegésért, amiért az előző évben a megállapodásban foglalt mennyiségnél mintegy 16 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt vásárolt tőle.

Az év elejétől felújította a hiteltárgyalásokat a Nemzetközi Valutalap (IMF) Kijevvel. Ukrajna mintegy 15 milliárd dollár hitelt szeretett volna felvenni, ám az IMF szigorú reformokat szabott feltételül, amelyek közül a lakossági gázár piaci szintre emelését Kijev továbbra sem volt hajlandó meglépni, ezért áprilisban megszakadtak a tárgyalások.

Moszkva újabb lépést tett, hogy Kijevet az Európai Unió helyett az általa irányított vámunióba kényszerítse: augusztusban kivétel nélkül minden ukrán beszállítót “kockázatosnak” minősített, és egyéb exportkorlátozásokat vezetett be Ukrajnával szemben.

Ezek után úgy tűnt, Janukovics elnök döntött, és Moszkva “barátságtalan viselkedése” miatt az uniós társulást választotta. Szeptember elején a parlamentben felszólalva arra kérte a képviselőket, hogy mihamarabb fogadják el az unióval való társulási megállapodás aláírásához szükséges törvényjavaslatokat. Innentől felgyorsultak az események. Szeptember 18-án a kormány jóváhagyta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tervezetét, a parlamentben pedig – miután az ellenzék “ideiglenes tűzszünetet” kötött a kormányzó Régiók Pártjával -, sorra fogadták el az EU-integrációt célzó jogszabályokat.

Egyedül Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő sorsának rendezése maradt függőben. Janukovics eleve nem volt hajlandó kegyelemben részesíteni politikai ellenfelét, ezért a parlament hatáskörébe utalta, hogy hozzon jogszabályt, amely lehetővé teszi a megroppant egészségi állapotú politikus külföldi gyógykezelését. Az ellenzék és a kormányoldal azonban képtelen volt kompromisszumos megállapodásra jutni ebben a kérdésben.

Eközben Moszkva tovább fenyegette Kijevet az EU-társulás negatív következményeivel. Kilátásba helyezte például a határátlépés szigorítását, védővámokat és egyéb korlátozásokat az Ukrajnából érkező “ellenőrizhetetlen származású” termékekkel szemben, majd újabb gázvita robbant ki: a Gazprom nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajna nem fizetett az augusztusi és az októberi szállítmányokért, amivel összesen mintegy 1,3 milliárd dollár adósságot halmozott fel.

Janukovics elnök október végén és november 9-én a nyilvánosság kizárásával “titkos” megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Ezután november 21-én Mikola Azarov miniszterelnök váratlanul kormányrendeletet adott ki, amelyben leállította az EU-társulási felkészülési folyamatát, mindössze egy héttel az unió vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezlete előtt, amelynek fénypontja lett volna a Kijevvel való megállapodás aláírása.

Brüsszel értetlenséggel fogadta a döntést, az ukrán lakosság EU-párti része azonnal utcára vonult. Azarov közben igyekezett megmagyarázni, azt hangoztatva, hogy ez nem jelenti Ukrajna irányváltását, pusztán az ország gazdasági, szociális helyzetére való tekintettel halasztották el a megállapodás aláírását. Később ugyanezt mondta Janukovics elnök is.

A civil kezdeményezésre indult EU-párti demonstrációkon többször összecsaptak tüntetők, provokátorok és rohamrendőrök. A néhány tízezres tüntetések azután váltak több százezresekké Kijevben, miután november 30-a hajnalán békés, pártsemleges diákok tüntetését brutálisan szétkergették a rohamrendőrök. Ezután az ellenzéki pártok álltak a tüntetéssorozat élére, amely egyre inkább a hatalomváltást tette fő törekvésévé. Nem sikerült viszont az ellenzéknek decemberben elérnie, hogy a parlament menessze a kormányt. A hónap közepén viszont Janukovics elnök ismét Moszkvába utazott, ahol a gáz árából komoly engedményt, továbbá 15 milliárd hitelt kapott Oroszországtól.

– MTI, Kovács Andrea –

 



További hírek a Nagyvilág kategóriából
Hóviharok dúlnak az Egyesült Államok délkeleti vidékein, több százezren maradtak áram nélkül
Washington - Hóviharok dúlnak az Egyesült Államok délkeleti vidékein, több százezren maradtak áram nélkül és [...] tovább »
Francia zavargások – A párizsi tüntetők tíz százaléka került őrizetbe
Párizs - A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő [...] tovább »
Illegális bevándorlás – Migrációkutató: 2050-re 500 millióval nő a migrációt kibocsátó országok népessége
Budapest - Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet tudományos tanácsadója szerint 2050-re több mint 500 [...] tovább »
Francia zavargások – Szakértők: nincs sok esélye a kormány elleni bizalmatlansági indítványnak
Budapest - Nem valószínű a három francia baloldali ellenzéki párt által a kormány ellen a napokban [...] tovább »
Az emberi jogokról Finnországban
Nyíracsád – Ti magyarok vagytok? – tette fel a kérdést a nyíracsádiaknak egy diák a finn iskolában. tovább »
Sztráda lesz a romániai Bihorban is
Bihar - 2019. végén vagy 2020. elején adják át az M4 Berettyóújfalu és a határ közti szakaszát. tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
NB II: döntetlent ért el a Balmaz a Dorog ellen
Balmazújváros - A Dorogi FC otthonába látogatott a Merkantil Bank Liga NB II. 20. fordulójában, vasárnap [...] tovább »
Futsal: pont nélkül tért haza a Debrecen Budaörsről
Debrecen - Két öngóllal járultak hozzá a hazaiak sikeréhez a cívisvárosiak. tovább »
A „farmereket” is legyőzte a DEAC
Debrecen - Fontos három pontot szerzett a Debrecen, mely ezúttal 4–0-ra diadalmaskodott. tovább »
Élő tv-sportközvetítések – Hétfő, kedd
Budapest - A hétfői és keddi élő sportközvetítések a hazai televíziókban. tovább »
DVTK Jegesmedvék: Tovább tart a jó széria
Miskolc - A besztercebányaiak voltak a népkertiek vendégei vasárnap a jégkorong Tipsport ligás találkozón. tovább »
A Spartacus három pontos tavasza
Nyíregyháza - Értékes győzelem Putnokon, sajnos, Hornyák Marcellt kórházba kellett szállítani. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása