Frissítve:

Tudatosan választanak iskolát a külhoni magyar diákok

Budapest, 2014. december 17., szerda (MTI) – A külhoni magyar általános iskolás diákok tudatosan preferálják későbbi terveikhez igazodva az elméleti, gimnáziumi és a szakképzési oktatási formákat a középfokú iskolaválasztás során – derült ki az Átmenet – külhoni magyar iskolaválasztás alap- és középfokon című kutatásból amelyet szerdán ismertettek a fővárosban.

hiba beküldése

Wetzel Tamás, nemzetpolitikai helyettes államtitkár a fővárosi Magyarság Házában rendezett konferencián azt mondta: minden régióban a többségi nyelv felé való elmozdulás tapasztalható. A kisebbségi élet velejárója, hogy nap mint nap fel kell tenni a kérdéseket, amelyek az ottélők és gyermekeik jövőjét meghatározzák. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel az iskolaválasztás – mutatott rá a helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán.

Wetzel Tamás hiánypótlónak nevezte a kutatást, és jelezte: 1258 végzős általános iskolás diák töltötte ki a felmérést négy nagyobb külhoni régióban, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban. A kutatás során az alap- és középfok közötti átmenetet vizsgálták.

Papp-Szilamér Zsolt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a felmérés vajdasági aspektusait ismertetve rámutatott: a magyar nyelvű oktatás esetén probléma, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, valamint pedagógus- és tankönyvhiánnyal is küzdenek.

A megkérdezettek körében elsősorban szakközépiskolára volt igény, 58 százalék szeretett volna itt tanulni, gimnáziumot 33,5 százalék, míg szakiskolát csupán 8 százalék választott.

Alacsonyabb tanulmányi tervekkel inkább a falusi fiúk választottak a szakközépiskolát. Akinek hosszabb tanulmányi terve volt, felsőoktatásba szeretett volna továbblépni, 11-szer nagyobb valószínűséggel választotta a gimnáziumot. Összességben 92 százalék szeretett volna érettségit biztosító intézménybe menni, a fiúk inkább a gyakorlati, a lányok az elméleti képzés irányába indultak el.

Tamás Kinga, szociológus a kutatás felvidéki részét ismertetve kiemelte: az elmúlt tíz évben elsősorban a kisebb településeken 228 alapiskola szűnt meg, ebből 172 alsó tagozatos volt. A magyar oktatási intézmények közül 23 zárta be kapuit, köztük 21 elemi.

Jelezte: a magyar iskolák túlnyomó része állami fenntartású, néhány működik egyházi fenntartásban. Megállapította: két és félszer nagyobb az esélye, hogy egy városi gyermeket szlovák iskolába íratnak, mint egy falusi diák esetében, és a vegyes házasság esetében szintén nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek szlovák intézményben tanul tovább. Az általános tendenciáktól eltérően a Felvidéken a megkérdezettek 28,5 százaléka gimnáziumban, 63,3 százaléka szakképző iskolákban szeretne továbbtanulni. A jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei inkább a gimnáziumi képzési formát választják. Megállapították: a diákok tudatosan választják ki a középiskolai intézményeket jövőben terveikhez, s a gimnáziumba készülők később egyetemre szeretnének tovább lépni.

Ferencz Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: Kárpátalján általános iskolai szinten a képzettségi mutatók gyakorlatilag megegyezik az ukránokéval, míg középfokon a magyarok rendelkeznek a legmagasabb képzettségi mutatókkal. Ugyanakkor a középfokú képzés nem sikertörténet Kárpátalján, magas a lemorzsolódás aránya. Hat járásban 14 intézményt áttekintve rámutatott: 35 százalék volt a szakképzési orientáció és 55 százalék elméleti képzésben gondolkodott. A szakképzésbe a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők jelentkeznének. A diákok 72 százaléka a szülőföldjén szeretett volna továbbtanulni, és 79 százalék jelezte, hogy magyarul szeretné majd tanulmányait folytatni – jegyezte meg.

Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: az utóbbi három évben igyekeztek több területen kutatásokat folytatni, amelyek közül az oktatási témájúak a legfontosabbak. Próbálják modellezni az iskolaválasztást, külső kutatók, szervezetek bevonásával a veszélyeztetett intézményeket feltérképezni, és minél jobb válaszokat megfogalmazni, hogy maximalizálni lehessen a magyar iskolákat választók számát a külhoni régiókban.

Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azt mondta: nagyon gyakran az oktatáspolitika érzelmű alapú, fontos ugyanakkor, hogy az érintettek bevonásával alkossanak képet. Hozzátette: jó lenne a kutatásokat kiterjeszteni, nagyobb mintán elvégezni, és esetleg további kérdésekkel is kiegészíteni. Jó lenne, ha a vizsgálatok hatnának a magyar oktatáspolitikára is.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából
Kerekdomb Fesztivál: az idén kétszer Tállyán
Miskolc, Tállya - A fesztiválon egyforma hangsúlyt kap a kultúra, a sport, a gasztronómia és persze a bor. tovább »
Még több hűtőszekrényt és mosógépet vásárolunk
Budapest - Ebben az esztendőben tovább nőhet a tartós fogyasztási cikkek piaca Magyarországon. tovább »
A családunkért aggódunk
Budapest - Nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy milliós likvid megtakarítást halmozzon fel. tovább »
Mindenki tudja: a másik is tudja…
Az örök túlélők mondják: minden bajból ki kell kaparni azt a kevés jót, ami valamilyen csekélyke kis reményt [...] tovább »
Hét népszavazási kezdeményezést utasított el az NVB
Budapest - Hét népszavazási kezdeményezést utasított el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén [...] tovább »
Egészségre veszélyes vízvezetékeket cseréltek le Borsodban
Miskolc - Azbesztcementből készült ivóvízvezetékeket cseréltek ki, és újakat is lefektettek [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Női kosárlabda NB I – Elvette a Sopron a Szekszárd pályaelőnyét
Szekszárd/Budapest - A címvédő Sopron 61-45-re győzött a Szekszárd otthonában a női kosárlabda NB I [...] tovább »
Divízió I-es jégkorong-vb – Továbbra is pont nélkül a házigazda
Kijev - Az osztrák válogatott a második harmad hajrájában szerzett emberelőnyös góllal 1-0-ra legyőzte a [...] tovább »
Tollaslabda Eb – Sárosi Laura nem jutott a második fordulóba
Budapest/Kolding - Sárosi Laura nem jutott be a legjobb 32 közé a Koldingban zajló tollaslabda Európa-bajnokságon. tovább »
Női vízilabda ob I – Bajnok az UVSE
Budapest - Sorozatban harmadszor lett magyar bajnok az UVSE női vízilabdacsapata, miután a döntős párharc harmadik [...] tovább »
Férfi kosárlabda NB I – Több mint harminc ponttal győzött a Pécs
Budapest - A Pécs több mint harminc ponttal, 93-61-re győzte le kedden a Szegedet a férfi kosárlabda NB I [...] tovább »
Férfi kézilabda NB I – Egy góllal győzött Tatabányán a Szeged
Budapest - A Szeged nagy küzdelemben egy góllal győzött a Tatabánya vendégeként a férfi kézilabda NB I keddi [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása