Frissítve:

Szovjetunióba hurcoltak emlékéve – Schmidt Mária: Háromszázezren nem tértek vissza a Szovjetunióba deportáltak közül

Budapest, 2015. február 21., szombat (MTI) – Az idei emlékév jó alkalom arra, hogy helyére kerüljön a hazai köztudatban, mi történt azzal a mintegy 700 ezer, a második világháború végén vagy után a Szovjetunióba deportált honfitársunkkal, akik közül háromszázezer sosem tért vissza – mondta a kommunizmus áldozatainak szerdai emléknapja előtt az MTI-nek Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

hiba beküldése

Az emléknapra szervezett – az intézmény fiatal munkatársai által a múzeumban tartott – rendhagyó történelemórákra már mintegy másfélezer diák jelentkezett, de sokakat várnak az aznapi emlékünnepségre is. Szeretnék, ha minél többen elmennének és elhelyeznének egy mécsest az áldozatok emlékére.

“Fontos, hogy a kommunizmus áldozataira emlékezzen a magyar társadalom, hiszen 1945 a magyar történelem igen tragikus esztendeje volt, amikor egy új, majdnem fél évszázadig tartó megszállás vette kezdetét. A berendezkedő új megszállók pedig az embereket szabad prédának tekintve százezreket deportáltak a győzteseknél végzendő rabszolgamunkára” – fogalmazott Schmidt Mária.

Hozzátette: erről a 700 ezer modern kori rabszolgáról, akik között voltak hadifoglyok, politikailag veszélyesnek tartottak és találomra összeszedett polgártársaink is, még nagyon keveset tud a magyar társadalom. Kiemelte: a megszállóknak a társadalom megfélemlítését célzó brutális magatartását – benne több százezer nő megbecstelenítését – az indokolta, hogy “pontosan megtanulja a magyar társadalom a legapróbb falvaktól a fővárosig, hogy ki az új úr a házban és mire számíthat”.

Schmidt Mária emlékeztetett: 1944 végén már megszülettek azok a döntések, amelyek a tömeges deportálást lehetővé tették. A kvótaszemléletű szovjet gondolkodás alapján a Budapest ostrománál elfogott németekkel együtt is 40 ezernél kisebb hadifogolytömeget mintegy százezer magyar polgári lakossal pótolták ki, hogy kitöltsék a 130 ezres hivatalos létszámot.

“A Vörös Hadsereg nem felszabadítani akarta Magyarországot, hanem elfoglalni” – mondta. A történész hozzátette: szintén kvótarendszerrel rendelték el a német nemzetiségűek kényszermunkára szállítását, majd jöttek a találomra összegyűjtött “málenkij robotosok”, akikkel legtöbbször nem két-három napos kényszermunkát végeztettek saját lakókörzetükben, hanem szovjet gyűjtő-, majd koncentrációs táborokba, onnan a Gulag táboraiba kerültek több éves, esetleg évtizedes rabszolgamunkára.

A témában keletkezett irattömeg viszonylag jól feldolgozott, de amivel még tartozunk, az az, hogy feldolgozzuk a visszaemlékezéseket, és nevet adjunk a lehető legtöbb áldozatnak – hangsúlyozta Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott: tudjuk, hogy mi történt, de még nem tudatosult bennünk, milyen súlyos következményei voltak ennek a hatalmas emberveszteségnek és ennek a tömeges megfélemlítésnek, amit nemzetünk elszenvedett. Sokan vannak még ma is, akik elzárkóznak ezektől a történetektől, hiszen az egykori túlélők nem merték megosztani emlékeiket és megfélemlített családjaik is hosszú időn keresztül kerülték ezt a témát.

Ezek a görcsök csak nagyon lassan oldódnak – tette hozzá. A főigazgató elmondta: “a Terror Háza Múzeum irányításával megvalósult Emlékpont projektünknek az volt a célja, hogy középiskolások kérdezzék meg a környezetükben, családjukban élő kortanúkat a második világháborúban és az utána történtekről. Ezzel kettős eredményre törekedtünk: egyrészt a generációk közötti párbeszéd fontosságára irányítottuk rá a figyelmet, másrészt tudatosítani akartuk a fiatalokkal, milyen nagy érték, hogy békében, nyugalomban és szabadon élhetünk”.

Schmidt Mária kiemelte: “sok még a tennivalónk, mert a magyar társadalom még nem dolgozta fel, milyen pótolhatatlan veszteséget okozott ez a tragédia nemzetünk számára. Remélem, hogy ebben ez az emlékév áttörést fog hozni”. A főigazgató szerint noha az évtizedes tiltás után ma már szabadon beszélhetünk az akkor történtekről, máig nem sikerült a hetven évvel ezelőtti események felé fordítani a közfigyelmet.
Az emlékévvel kapcsolatos terveikről elmondta: hétfőn ül össze az emberi erőforrások minisztere által összehívott emlékbizottság, így akkor ismerhetik meg, milyen programokat, oktatási segédanyagokat készíthetnek el az emlékévhez kapcsolódva. Utóbbiak kapcsán Schmidt Mária arról beszélt: már az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályának, illetve a középiskolák tananyagaiba is be lehet és be is kell emelni ezt a témát.

“Az is ennek az emlékévnek az egyik fontos feladata lehet, hogy minél több áldozatnak nevet adjunk” – fogalmazott az MTI-nek a főigazgató, utalva arra: nemzeti közösségünk kötelessége mindent megtenni azért, hogy mindenki megtudhassa, hol alussza örök álmát hozzátartozója.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából
Karácsony az alapjövedelem bevezetését és 150 ezer forintos minimálbért ígért
Budapest - Az alapjövedelem bevezetése, 150 ezer forintos minimálbér, többkulcsos adórendszer és egy [...] tovább »
Időjárás-jelentés – 2017. július 26.
Budapest - Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti. tovább »
Kvótaper – A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja az Európai Bíróság főtanácsnoka
Brüsszel/Luxembourg - A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja szerdán közzétett [...] tovább »
Czibere: a gyermekszegénység visszaszorítása, megelőzése a cél
Encs - A gyermekszegénység visszaszorítására, megelőzésére és a szegény családban élő gyermekek, a tartós [...] tovább »
Tokaj és Vizsoly lesz az idei Budavári Könyvünnep díszvendége
Budapest/Tokaj/Vizsoly - Tokaj és Vizsoly lesz a díszvendége az idei Budavári Könyvünnepnek, amelyet 15. [...] tovább »
Révész Máriusz: újraosztották a kisvasutak fejlesztési forrásait
Budapest/Debrecen/Miskolc/Nyíregyháza - Újraosztották a tavaly decemberben a kisvasutak turisztikai célú [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Hatszáz fonttal indult a formás karrier
Kisvárda - A mi fiunk: Jánvári Zsolt Kisvárdáról indulva lett elektronikai technikus Felipe Massa stábjában. tovább »
Edzőmeccset nyert a Nyírbátor
Nyírbátor - A Nyírbátor NB III-as futballcsapata az eredeti tervtől eltérően nem idegenben, hazai pályán [...] tovább »
Hatházi Dóra bronzérmet szerzett a vegyes váltó tagjaként
Nyíregyháza - A 4x100 mix vegyes váltó, melyben a nyíregyházi Hatházi Dóri is úszott, hetedikként jutott be a [...] tovább »
Vizes vb – Hosszú Katinka hetedik 200 méter gyorson
Budapest - Hosszú Katinka a hetedik helyen végzett 200 méter gyorson szerdán a Duna Arénában zajló [...] tovább »
Vívó-vb – A férfi tőrválogatott 11., a női párbajtőrcsapat 13.
Budapest/Lipcse - A magyar férfi tőrválogatott a 11., a női párbajtőrcsapat pedig a 13. helyen végzett a lipcsei [...] tovább »
Európa Liga – Győzni szeretne Bordeaux-ban a Videoton
Budapest - A nemzetközi porondon egyedüli magyar csapatként versenyben lévő Videoton az egyértelműen esélyesebb [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása