Frissítve:

Rubelválság – Londoni elemzők: már a bankválság jelei is láthatók Oroszországban

London, 2014. december 19., péntek (MTI) – Londoni pénzügyi elemzők szerint egyre több jele mutatkozik annak, hogy a rubelválság kezd átterjedni az orosz bankrendszerre.

hiba beküldése

Citybeli elemzői vélemények szerint Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaira – főleg a balti köztársaságokra – is átszűrődik majd az orosz válság, a járványhatást azonban várhatóan ellentételezi a belső kereslet erősödő szerepe e gazdaságok növekedésében.

William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőházának, a Capital Economicsnak a felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza pénteken ismertetett tanulmányában kimutatta, hogy az egynapos bankközi kamatok 27 százalék fölé emelkedtek az orosz bankszektorban a hét elején mért 11 százalékról. A jelenlegi bankközi kamatszint – amely “normális” időszakokban rendszerint együtt halad a jegybank irányadó rátájával – most igen jelentősen, több mint 10 százalékponttal meghaladja a jegybanki likviditás költségeit, és ez arra vall, hogy elkezdődhetett az orosz bankközi hitelpiac befagyása – hangsúlyozta Jackson.

Az elemző szerint ez aggasztóan emlékeztet a 2008-as válsághelyzetre, amikor az orosz bankközi ráta szintén a jegybanki kamat fölé emelkedett, és utána bankválság következett. Ráadásul az orosz bankközi hitelkamat jelenleg meghaladja a 2008-ban mért szinteket.
Több oka is van annak, hogy miért jár messze az orosz jegybanki alapkamat felett a bankközi hitelráta. Az egyik az, hogy a befektetési eszközök árfolyamzuhanása miatt csökkent a bankközi hitelezés fedezetéhez használható eszközállomány, a másik pedig az lehet, hogy a bankok a partnerkockázattal kapcsolatos növekvő aggályok miatt már korlátozhatják az egymásnak nyújtott hiteleket. Ez is a bankközi piac kezdődő befagyásának jele – hangsúlyozta a Capital Economics vezető londoni elemzője.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői azt vizsgálták pénteki tanulmányukban, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra milyen mértékben terjedhet át az orosz pénzügyi válság.

A ház kimutatása szerint a térség ukrajnai exportja gyakorlatilag már összeomlott; régiós átlagban és éves összevetésben 30 százalékkal zuhant az Ukrajnába irányuló kivitel értéke. Ukrajnának azonban korábban is csak csekély részesedése volt a térség exportjában, így ennek átszűrődő hatása marginális.

Az orosz piacra irányuló export mindazonáltal – jóllehet valamelyest már szintén csökkent – várhatóan jövőre zuhanhat nagyot, ha az orosz gazdaság recesszióba kerül.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ez egyre valószínűbbnek tűnik: a ház jelenlegi várakozása az, hogy ha a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára 70 dollár alatt marad, az orosz hazai össztermék (GDP) legalább 4 százalékkal visszaesik 2015-ben.

A cég szerint a közép-európai gazdaságok közül elvileg Lengyelország tűnik a legveszélyeztetettebbnek, mivel a lengyel export 5 százaléka megy Oroszországba. Lengyelország azonban jóval zártabb gazdaság, mint a cseh és a magyar – a teljes lengyel kivitel értéke a hazai összterméknek csak a 40 százaléka -, és ez tompítja a lengyel GDP-növekedésre gyakorolt hatást.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek modellszámításai alapján ha a térség oroszországi exportja 2015-ben 30 százalékkal visszaesik, az a lengyel GDP-növekedési ütemet 0,5 százalékponttal, a magyar növekedést 0,6 százalékponttal, a cseh gazdaság bővülését 0,7 százalékponttal lassíthatja.

Sokkal rosszabbul járnának a balti köztársaságok, tekintettel kiterjedtebb oroszországi kereskedelmi kapcsolataikra. A Morgan Stanley számításai szerint az orosz export 30 százalékos zuhanása 4 százalékpontnál valamivel többet faragna le Litvánia GDP-növekedési üteméből; Lettország és Észtország esetében egyaránt mínusz 2 százalékpont körüli lenne a hatás.

A cég londoni elemzői szerint ráadásul ezek csak az Oroszországgal közvetlenül folytatott kereskedelem esetleges visszaesésének hatásai lennének.

A közép- és kelet-európai térség ugyanis mélyen integrálódott a német gazdaság beszállítói hálózatába, és így – attól függően, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók milyen mértékben érintik a német-orosz kereskedelmi forgalmat – a hatás még nagyobb lehet, mint amennyit a közép- és kelet-európai gazdaságok közvetlen oroszországi kereskedelmi kapcsolatai önmagukban okozhatnak – hangsúlyozzák a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház szerint fontos enyhítő tényező ugyanakkor a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési szerkezetének átalakulása, jelenleg ugyanis ebben a térségben immár a hazai kereslet a növekedés elsődleges hajtóereje, sokkal inkább, mint az elmúlt időszakban bármikor.
Emiatt a térség gazdaságai ma jobban el tudják szigetelni magukat a külső kereskedelmi sokkoktól, mint a 2011-2013-as időszakban, amikor növekedésüket jórészt még külső tényezők határozták meg – állapítják meg pénteki tanulmányukban a Morgan Stanley londoni elemzői.

– Kertész Róbert, MTI –



További hírek a Gazdaság kategóriából
Brexit – Alig érkeznek EU-munkavállalók Nagy-Britanniába
London - Minimálisra csökkent az újonnan érkező külföldi EU-munkaerő hozzájárulása a nagy-britanniai [...] tovább »
A lakáspiac lendülete és az emelkedő jövedelmek felpörgetik az iparcikkek forgalmát
Budapest - A kiskereskedelem átlagos növekedési ütemét jelentősen meghaladja a nagyobb értékű iparcikkek [...] tovább »
Idén a SZÉP-kártya és a készpénz mellett döntött a munkavállalók többsége
Budapest - Bár a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteria-elemeket, az [...] tovább »
Győrffy Balázs: unión kívüli import élelmiszerek beáramlását hozhatja az agrártámogatások csökkentése
Sárbogárd - Amennyiben az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkennek, az meg fog mutatkozni az [...] tovább »
Varga Mihály: Kína vonzó befektetési célpontnak tartja Magyarországot
Budapest - A következő években is Közép-Kelet-Európa lehet a kontinens növekedési motorja, ennek is [...] tovább »
Debreceni siker az agrár OTDK-n
Debrecen - A Debreceni Egyetem hallgatói nyerték a legtöbb díjat a 34. Országos Tudományos Diákköri Konferencia [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Női röplabda Extraliga – Békéscsabai előny a bronzcsatában
Budapest/Békéscsaba - A Békéscsaba hazai pályán 3-0-ra legyőzte az UTE csapatát a női röplabda Extraliga [...] tovább »
Budapesti férfi tenisztorna – Búcsúzott a tavaly elődöntős Seppi, visszalépett a címvédő
Budapest - A tavaly elődöntős Andreas Seppi kiesett az első fordulóban a Hungarian Open elnevezésű, 524 340 euró [...] tovább »
Asztalitenisz-vb – Két év múlva Houstonban, 2022-ben Csengtuban lesz a vb
Budapest - Két év múlva Houstonban, 2022-ben pedig a kínai Csengtuban lesz az asztalitenisz-világbajnokság - [...] tovább »
Budapesti férfi tenisztorna – Györe László célja a Grand Slam-trófea és a top 10
Budapest - A Grand Slam-tornagyőzelmet, a világranglistán pedig a legjobb tíz közé jutást nevezte meg [...] tovább »
Asztalitenisz-vb – Lakatosék és Andrásék is a főtáblán férfi párosban
Budapest - A Lakatos Tamás, Majoros Bence és az András Csaba, Juhász Patrik duó is feljutott a selejtezőből a [...] tovább »
Asztalitenisz-vb – Teljes magyar siker a női egyes selejtezőjében
Budapest - Mindhárom selejtezőben induló magyar játékos - Bálint Bernadett, Fehér Orsolya és Hartbrich Leonie - [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása