Recesszióban van-e Magyarország?
A legutóbbi GDP-statisztika egyik legnagyobb érdekessége volt, hogy a KSH úgy átírta a tavalyi negyedéves számokat, hogy attól a növekedésről alkotott képünk érdemben megváltozott. Előzetesen úgy tűnt, hogy a magyar gazdaság tavaly képes volt halvány bővülést felmutatni negyedévről negyedévre (q/q), az új adatok megjelenése utána viszont már az látszott, hogy 2011 első negyedéve után gyakorlatilag kiveszett a növekedés. Ugyanakkor egyelőre a szigorú értelemben vett recessziót elkerültük. Ehhez ugyanis a technikai definíció szerint két egymást követő negyedévben kell zsugorodást felmutatni, mi pedig az utolsó négy negyedévben sorra (-0,2) – 0,0 – 0,0 – (-1,2) százalékot teljesítettünk.
Hangsúlyos mezőgazdaság
Persze ha az időjárásfüggő, tavaly egészen jól “muzsikáló” mezőgazdaságot kivennénk a számításból, akkor ezek a számok már biztosan recessziót jeleznének, de ettől még igaz: csak az idei első negyedévben “fordult be” igazán az erősebb recesszió utcájába a magyar gazdaság. A jövő héten megjelenő második negyedéves adatok egyik tétje tehát, hogy negatív negyedév/negyedév index esetén biztosan kijelenthetjük, hogy itt a recesszió.
IMF -en sok múlik
A növekedési adat másik tétje, hogy sikerül-e meggyőznie a kormánynak az EU/IMF-párost a tárgyalások során, hogy az általa felrajzolt makrogazdasági pálya reális. Amennyiben mély recessziót jelentene a KSH az első fél évben, úgy aligha lehet meggyőzni a tárgyalópartnereket, hogy az idei 0,2 százalékos és a jövő évi 1,6 százalékos gazdasági növekedésből előálló GDP-szintre érdemes volt tervezni a 2013-as büdzsét. Ennek kapcsán érdemes visszaidézni Varga Mihályt. A tárgyalódelegáció vezetője egy interjúban így fogalmazott a makropályát érintő esetleges vitákról: “Vagy felállunk az asztaltól és azt mondjuk, hogy ha még ezekben sem tudunk megegyezni, akkor üljünk inkább később vissza. A második lehetőség, hogy a magyar kormány hiszi el az ő számaikat. Ezt most nem tartom valószínűnek. A harmadik variáció pedig az, hogy mégiscsak mi győzzük meg őket, esetleg azzal, hogy várjuk meg a második negyedéves GDP adatokat, és ez alapján folytassuk a tárgyalásokat.”
A fentiek miatt érdemes áttekinteni, amit eddig tudunk a gazdaság második negyedéves teljesítményéről. A termelési oldalról nézve a mezőgazdaság, az ipar, az építőipar és a szolgáltatások várható eredményét kell megvizsgálni. A mezőgazdaság esetében nincs egyszerű dolgunk, hiszen ez egy olyan ágazat, ahol az első, második negyedévi munka értéke sok esetben csak a harmadik negyedévben, a terméseredmények és a piaci árak ismeretében derül ki, addig jobb híján becslésekre kénytelen alapozni a KSH. Az alapján, hogy az ágazat terméseredményeiről kedvezőtlen hírek érkeztek, azt lehet sejteni, hogy az agrár-GDP elmarad majd a tavalyitól. Ennek nem feltétlenül kell megjelenni a q/q indexben, de azért nagyobb a valószínűsége, hogy a kis súlyú ágazat nem fogja felfelé húzni a mutatót.
Forrás: Portfolio
