Frissítve:

Pénteken ülésezik a Felsőoktatási Kerekasztal: napirenden az új koncepció

Budapest, 2014. december 4., csütörtök (MTI) – Pénteken tartja következő ülését a Felsőoktatási Kerekasztal, amelyen megtárgyalják a felsőoktatás átalakításának új koncepcióját. A tervezet szerint bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét, csökkenne a szakok száma, és 2020-tól középfokú nyelvvizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.

hiba beküldése

A kormany.hu oldalon közzétett 87 oldalas dokumentum – amelynek végleges változata december közepén kerülhet a kabinet elé – rögzíti: 2030-ra megvalósulhat egy biztos alapokon nyugvó, nem pusztán közösségi forrásokból táplálkozó felsőoktatás, amely a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét. A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel szükséges szabályozni. A felsőoktatás finanszírozásában – a változatlan, vagy kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett – a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra, ennek érdekében külföldön és belföldön egyaránt szisztematikusabban kell értékesíteni azt a tudást, amit az intézmények felhalmoztak.

A koncepció szerint a hallgatók teljesítménye közötti különbségtétel legalább ennyire fontos: a motiváltabb, magasabb munkabírású hallgatóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egymást ösztönözve tovább juthassanak tanulmányaikban, külföldi és munkaerő-piaci tapasztalatokra tehetnek szert, sőt, akár már iskolaéveikben bekapcsolódhatnak valós gyakorlati projektekbe vagy éppen igazi alapkutatási feladatokba.

Rögzítik, hogy egyetem, tudományegyetem és alkalmazott tudományegyetem mellett alkalmazott főiskolák működnek. A kevésbé fejlett térségek végérvényes leszakadását a közösségi főiskola bevezetésével lehet megakadályozni – írták a kormány által első olvasatban tárgyalt anyagban. Nem cél ugyanakkor, hogy ilyen intézmények tömegesen működjenek: a kormány csak a felsőoktatáshoz való teljes körű hozzáférés céljának szempontjából releváns településeken támogatja létrehozásukat.
Kitérnek arra, hogy képzési szintek (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, szakirányú továbbképzés) megtartása mellett a képzési szerkezet átalakítására van szükség. Ennek következtében a szakok – 2005-től napjainkig – folyamatosan növekvő számát a tapasztalatok alapján országosan és intézményi szinten is csökkentenék. Új kormányrendeletben szükséges közzétenni a felsőoktatási szakképzések, alapképzések, osztatlan és mesterképzések, illetve szakképzettségek jegyzékét, melynek összeállítása során minden képzési területen be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket.

A rövidciklusú képzésektől eltekintve, valamennyi képzésben elő kell írni az idegen nyelven is meghirdetendő kreditek mennyiségét, minimális célérték a kreditek 10 százaléka, ami törvénymódosítást igényel. Támogatni és ösztönözni szükséges az idegen nyelvű képzések indítását, aminek végrehajtása az intézményi szintű felelősségi körbe tartozik.
Lehetővé tennék, hogy az azonos fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmények közös képzés keretében egymás infrastruktúráját használva folytathassanak képzéseket. Ehhez szintén törvénymódosítás szükséges, ahogy a tanulási eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsga, hanem a képzés kezdetén és zárásakor egyaránt megírandó speciális kompetencia teszthez is. Utóbbi egyértelművé tenné, hogy az adott intézmény képzésének köszönhetően a hallgató milyen fejlődést ért el felsőfokú tanulmányai során. Bővítenék a Mentorprogram forrásait, hogy csökkenjen a lemorzsolódás a felsőoktatásba már bekerült hátrányos helyzetű hallgatók körében.

Az oktatói kiválóság növelése érdekében bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét. A dokumentum szerint mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit. Növelnék az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát is. Az oktatói teljesítmények mérése érdekében be kell vezetni az oktatói munka értékelésének kötelező rendszerét, az egyes szakokon legjobban teljesítő oktatóknak többletjuttatás biztosítása indokolt.
A 2012 és 2016 között érvényes minősítési rendszert (kiemelt intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) a tapasztalatok alapján új, célzott kiválósági rendszer, a nemzeti kiválósági központok rendszere váltja fel. Eszerint egy-egy nemzetközileg kiemelt kutatási-képzési terület, és az ehhez kapcsolódó szervezeti egységek (nem pedig a teljes intézmény) kapnak minősítést és céltámogatást.

Kitértek arra is, hogy a 2020-tól a felsőoktatási felvételi bemeneti követelményének számító középfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvismeret a köznevelés megújulását, a jelentősen átalakított intézményrendszer és az új szakmai koncepciók sikerét feltételezik.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek korábban azt mondta: az új felsőoktatási koncepciót széles körű egyeztetés előzte meg. Az elmúlt hónapokban a Felsőoktatási Kerekasztallal, az összes hazai felsőoktatási intézmény vezetőjével, nagyvállalatokkal és kkv-kkal, önkormányzati vezetőkkel, kamarákkal, és minden, felsőoktatásban érintett szereplővel megtörténtek az egyeztetések. A megfogalmazott javaslatok nagy része bekerült a felsőoktatási koncepcióba, a kritikai észrevételek alapján pedig több elemet is átdolgoztak – mondta.

-MTI-



További hírek a Magyarország kategóriából
Madárinfluenza – FM: mintegy tízezer fácánt kell megsemmisíteni Abádszalókon
Szolnok - A madárinfluenza vírus okozta megbetegedés miatt mintegy tízezer fácánt, a teljes állományt meg kell [...] tovább »
Növekszik a bankjukhoz hű ügyfelek aránya
Debrecen - A fogyasztók ismerete és az ajánlatok személyre szabása a kulcs az ügyfelek megtartásában. tovább »
Ha sorra mondanak fel a dolgozók…
Budapest - Hogyan deríthetjük ki, hogy valójában miért lépnek ki a munkavállalók a cégünktől? tovább »
Halálos baleset Alsózsolca és Felsőzsolca között
Alsózsolca, Felsőzsolca - Halálos közúti baleset történt szerdán reggel Alsózsolca és Felsőzsolca [...] tovább »
Nesze, silány…
Kevesebb húsgombóc a magyar tasakokba, több orvos a német, osztrák klinikákra – szomorú cserearány és [...] tovább »
14 illusztráció, amely megmutatja a modern társadalom sötét oldalát
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Egy vékony vonalon sétálunk az online világ és a valóság között. Magát hova [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
MLSZ: újra egymillió forintra büntették a DVTK ügyvezetőjét
Budapest, Miskolc - A Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottsága keddi, február 21-i ülésén a DVTK-t [...] tovább »
Budapesti női tenisztorna – Babosék a negyeddöntőben
Budapest - Babos Tímea oldalán Lucie Safarovával továbbjutott a negyeddöntőbe kedden a 250 ezer dollár (72,7 [...] tovább »
MLSZ – Eltiltották az orrcsonttörést okozó játékost
Budapest - Rokszin Ádámot, az NB II-ben szereplő Szolnoki MÁV FC labdarúgóját három hónapra eltiltotta a magyar [...] tovább »
Debreceni sikerek a Békessy-emlékversenyen
Debrecen - Két hétvégén, három fegyvernemben és hatalmas létszámmal rendezte meg a Békessy Béla Vívó Klub [...] tovább »
Béres legény bunyója érmet ért a fővárosban
Nyíregyháza - A nyíregyházi Dávid Sport Club ökölvívói képviselték a megyei színeket a Budapesten rendezett [...] tovább »
Kikapott a Balmaz, a váciaknál van az előny
Balmazújváros - A Váci KSE csapatával került össze a férfi kézilabda Liga Kupa elődöntőjében a [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása