Frissítve:

Pénteken ülésezik a Felsőoktatási Kerekasztal: napirenden az új koncepció

Budapest, 2014. december 4., csütörtök (MTI) – Pénteken tartja következő ülését a Felsőoktatási Kerekasztal, amelyen megtárgyalják a felsőoktatás átalakításának új koncepcióját. A tervezet szerint bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét, csökkenne a szakok száma, és 2020-tól középfokú nyelvvizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.

hiba beküldése

A kormany.hu oldalon közzétett 87 oldalas dokumentum – amelynek végleges változata december közepén kerülhet a kabinet elé – rögzíti: 2030-ra megvalósulhat egy biztos alapokon nyugvó, nem pusztán közösségi forrásokból táplálkozó felsőoktatás, amely a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét. A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel szükséges szabályozni. A felsőoktatás finanszírozásában – a változatlan, vagy kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett – a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra, ennek érdekében külföldön és belföldön egyaránt szisztematikusabban kell értékesíteni azt a tudást, amit az intézmények felhalmoztak.

A koncepció szerint a hallgatók teljesítménye közötti különbségtétel legalább ennyire fontos: a motiváltabb, magasabb munkabírású hallgatóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egymást ösztönözve tovább juthassanak tanulmányaikban, külföldi és munkaerő-piaci tapasztalatokra tehetnek szert, sőt, akár már iskolaéveikben bekapcsolódhatnak valós gyakorlati projektekbe vagy éppen igazi alapkutatási feladatokba.

Rögzítik, hogy egyetem, tudományegyetem és alkalmazott tudományegyetem mellett alkalmazott főiskolák működnek. A kevésbé fejlett térségek végérvényes leszakadását a közösségi főiskola bevezetésével lehet megakadályozni – írták a kormány által első olvasatban tárgyalt anyagban. Nem cél ugyanakkor, hogy ilyen intézmények tömegesen működjenek: a kormány csak a felsőoktatáshoz való teljes körű hozzáférés céljának szempontjából releváns településeken támogatja létrehozásukat.
Kitérnek arra, hogy képzési szintek (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, szakirányú továbbképzés) megtartása mellett a képzési szerkezet átalakítására van szükség. Ennek következtében a szakok – 2005-től napjainkig – folyamatosan növekvő számát a tapasztalatok alapján országosan és intézményi szinten is csökkentenék. Új kormányrendeletben szükséges közzétenni a felsőoktatási szakképzések, alapképzések, osztatlan és mesterképzések, illetve szakképzettségek jegyzékét, melynek összeállítása során minden képzési területen be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket.

A rövidciklusú képzésektől eltekintve, valamennyi képzésben elő kell írni az idegen nyelven is meghirdetendő kreditek mennyiségét, minimális célérték a kreditek 10 százaléka, ami törvénymódosítást igényel. Támogatni és ösztönözni szükséges az idegen nyelvű képzések indítását, aminek végrehajtása az intézményi szintű felelősségi körbe tartozik.
Lehetővé tennék, hogy az azonos fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmények közös képzés keretében egymás infrastruktúráját használva folytathassanak képzéseket. Ehhez szintén törvénymódosítás szükséges, ahogy a tanulási eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsga, hanem a képzés kezdetén és zárásakor egyaránt megírandó speciális kompetencia teszthez is. Utóbbi egyértelművé tenné, hogy az adott intézmény képzésének köszönhetően a hallgató milyen fejlődést ért el felsőfokú tanulmányai során. Bővítenék a Mentorprogram forrásait, hogy csökkenjen a lemorzsolódás a felsőoktatásba már bekerült hátrányos helyzetű hallgatók körében.

Az oktatói kiválóság növelése érdekében bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét. A dokumentum szerint mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit. Növelnék az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát is. Az oktatói teljesítmények mérése érdekében be kell vezetni az oktatói munka értékelésének kötelező rendszerét, az egyes szakokon legjobban teljesítő oktatóknak többletjuttatás biztosítása indokolt.
A 2012 és 2016 között érvényes minősítési rendszert (kiemelt intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) a tapasztalatok alapján új, célzott kiválósági rendszer, a nemzeti kiválósági központok rendszere váltja fel. Eszerint egy-egy nemzetközileg kiemelt kutatási-képzési terület, és az ehhez kapcsolódó szervezeti egységek (nem pedig a teljes intézmény) kapnak minősítést és céltámogatást.

Kitértek arra is, hogy a 2020-tól a felsőoktatási felvételi bemeneti követelményének számító középfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvismeret a köznevelés megújulását, a jelentősen átalakított intézményrendszer és az új szakmai koncepciók sikerét feltételezik.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek korábban azt mondta: az új felsőoktatási koncepciót széles körű egyeztetés előzte meg. Az elmúlt hónapokban a Felsőoktatási Kerekasztallal, az összes hazai felsőoktatási intézmény vezetőjével, nagyvállalatokkal és kkv-kkal, önkormányzati vezetőkkel, kamarákkal, és minden, felsőoktatásban érintett szereplővel megtörténtek az egyeztetések. A megfogalmazott javaslatok nagy része bekerült a felsőoktatási koncepcióba, a kritikai észrevételek alapján pedig több elemet is átdolgoztak – mondta.

-MTI-



További hírek a Magyarország kategóriából
Magyar sziklamászó vesztette életét az erdélyi Kőköz szorosban
Kolozsvár - Magyarországi sziklamászó vesztette életét szombaton a Nagyenyed és Torockó közötti Kőköz [...] tovább »
Az ötös lottó nyerőszámai és nyereményei – 12. hét
Budapest - A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 12. héten megtartott ötös lottó és Joker [...] tovább »
Videó: Kitavaszodott a motorosoknak is, több százan emlékeztek a tavaszi hadjárat kezdetére
Tiszafüred - Több száz motoros érkezett a határon innen és a határon túlról Tiszafüredre szombaton, hogy [...] tovább »
Videó: „Este van, este van, ki-ki Lisszabonban” – Hajdú B. István megint verset írt a magyar válogatotthoz
Budapest - Hajdú B. István már a tavalyi Európa-bajnokság idején is bizonyította, hogy versmondásban és [...] tovább »
Gyógyterapeuta: a korai prevenciós felmérés segíthet a “problémás” gyerekeken
Budapest - Madács Anita gyógyterapeuta szerint egy korai prevenciós felméréssel sok olyan iskolaéretlennek tűnő [...] tovább »
Időjárás-jelentés – 2017. március 25.
Budapest - Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti. tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Cigánd SE: Sokat tanultak az edzőmeccsből
Cigánd - Pénteken felkészülési mérkőzést játszott a Cigánd SE NB II-es labdarúgócsapata, amely az NB I-es [...] tovább »
Vb-selejtezők – Hat hónapra kidőlt az ír Seamus Coleman
Budapest/Dublin - Várhatóan hat hónapot kell kihagynia Seamus Colemannek, aki az Írország-Wales [...] tovább »
“Ez egy igazi csapatdiadal volt”
Hajdú-Bihar - Véget értek a megyei labdarúgó bajnokság másodosztályának szombati mérkőzései. Mutatjuk a [...] tovább »
Párbajtőr GP – Két magyar a nők versenyének főtábláján
Budapest - Két magyar párbajtőröző léphet pástra vasárnap a nők versenyének 64-es főtábláján a budapesti [...] tovább »
„Amit a sors elvett tőlünk az előző fordulókban, azt ma visszakaptuk”
Hajdú-Bihar - A labdarúgó megyei első osztály vasárnapi játéknapjának eredményei és az edzők nyilatkozatai. tovább »
Férfi röplabda NB I – Véget értek az alsóházi küzdelmek
Budapest - Annak ellenére is a Sümeg végzett a nyolcadik helyen a férfi röplabda NB I alsóházában, hogy az [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása