Osztrák szervezet szerint nem toloncolhatják vissza a Görögországon át érkező menekülteket Magyarországra
Mint arról az egyházi segélyszervezet beszámolt, az osztrák alkotmánybíróság megsemmisítette egy osztrák bíróság döntését, amellyel Magyarországra toloncolt volna vissza egy pakisztáni férfit azzal az indoklással, hogy ott kell elbírálni a menekültkérelmét, mert a Görögország és Magyarország közötti utat már nem az EU területén tette meg.
Az EU menekültügyi egyezménye – a II. Dublini Egyezmény – értelmében fő szabály szerint az a tagállam illetékes az EU-n kívülről érkezettek menekültkérelmének elbírálására, ahol a kérelmező először illegálisan az unió területére lépett.
Az osztrák alkotmánybíróság június 27-i, internetes törvénytárban elérhető határozata szerint a menekültügyi bíróságnak a kérdés elbírálásához előzetes döntést kellett volna kérnie az Európai Bíróságtól.
A Diakonie szerint ez azt jelenti, hogy a hasonló esetekben Ausztriának kell elbírálnia a kérvényeket, mert Görögországba az ottani menekülthelyzet miatt nem küldhetik vissza őket, az európai eljárás pedig időbe telik.
Az osztrák belügyminisztérium az APA osztrák hírügynökséggel azt közölte, hogy értelmezésük szerint nemcsak Magyarországra vonatkozik az alkotmánybíróság állásfoglalása, hanem minden olyan, az uniós egyezmény hatálya alá tartozó esetre, amelyben Görögország, Ausztria és egy harmadik EU-tagállam érintett. Azt egyelőre vizsgálják, hogy pontosan milyen következménye lesz a határozatnak.
A Diakonie közleményében úgy fogalmazott, az ottani menekültügyi körülmények miatt Görögországba már nem küldhetnek vissza menekültjogért folyamodókat a tagállamok. A menekültügyi bíróság ezt a körülményt számos esetben arra használja fel, hogy úgy értelmezze az egyezményt, miszerint Magyarország az illetékes – írták. “Ezzel Ausztria eddig kivonhatta magát a felelősség alól” – írták.
A szervezet felidézte, hogy segélyszervezetek és az ENSZ Menekültügyi Hivatala bírálták a menekültek magyarországi elhelyezését és a velük való bánásmódot.
Az alkotmánybíróság határozatában felidézte, hogy a hatóságok szerint a férfi először Görögországban lépett az EU területére, majd onnan Macedónián és Szerbián át utazott tovább embercsempészek segítségével Magyarországra, majd Ausztriába. A hatóság szerint azzal, hogy a férfi Macedóniába lépve elhagyta az EU területét, “megszakadt a kapcsolati lánc”, ezért Magyarország illetékes a kérelem elbírálásában, mert magyar területen lépett ismét az unió területére.
Ezzel szemben az alkotmánybíróság szerint az egyezményből nem következik egyértelműen, hogy a “kapcsolati lánc rövid idejű megszakadásának” van-e jelentősége jogi szempontból, azt az Európai Bíróságnak kell eldöntenie.
- MTI -
