Frissítve:

Öntözésfejlesztés: halaszthatatlan feladat

Öntözésfejlesztés: halaszthatatlan feladat © Illusztráció: Pixabay
Debrecen – Ilyen aszályos ősz és tavasz után aktuális témát feszegettek a megyei közgyűlésen.

hiba beküldése

Egyhangúlag fogadta el a megyei közgyűlés utóbbi ülésén az Országos Öntözésfejlesztési Stratégia Hajdú-Bihar megyére vonatkozó tájékoztatóját is. Szólláth Tibor, az agrárkamara Hajdú-Bihar megyei elnöke ismertette a beszámolót, mely a vízgazdálkodás és öntözés jelenlegi helyzetét, az öntözésfejlesztést akadályozó tényezőket tartalmazza. A dokumentum hangsúlyozza a mezőgazdasági területek öntözésfejlesztésének szükségességét és részletezi a vízgazdálkodással kapcsolatos konkrét intézkedéseket, fejlesztéseket. A hosszú távú cél a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás egymást nem veszélyeztető, összehangolt fejlesztése.

Sebesen átszalad

A 21. század az élelmiszerről és a vízről szól – vezette be mondandóját Szólláth Tibor. Általában elkönyveljük, hogy a Kárpát-medencében több milliárd ember számára elegendő ivóvízkészlet van a talajban; bár a készletek nagyon jelentősek, ne feledjük, hogy ezek tíz- és százezer év alatt képződtek. Az elmúlt száz év pedig nem egészen a készletek feltöltéséről szólt – szögezte le az előadó.

Szólláth Tibor | Fotó: Matey István

– Történt egy jelentős szabályozás a Kárpát-medencében, s az elmúlt évtizedekben a víz egy katasztrófavédelmi fogalommá vált, gondoljunk csak a 2010-es árvízre, vagy a „csendes gyilkosra”, az aszályra. 110 év alatt 10 százalékkal csökkent a csapadékmennyiség. Ez látszólag nem egy jelentős nagyságrend, de kalkuláljunk azzal is, hogy a Kárpát-medence és hazánk is víztöbbletet bocsát ki, vagyis az északon hozzánk befolyó vízmennyiség sebesen szalad át rajtunk a folyamszabályozásoknak köszönhetően, miközben többletet is hordozva távozik. Az Alföld jelentős része vagy már félsivatagos állapotban van, vagy ezek a folyamatok elindultak. Mi egy szerencsés részén vagyunk az országnak, Hajdú-Bihar megye lényegesen jobb termőhely-adottságokkal rendelkezik, ráadásul a hajdúsági löszhát egy része jól öntözhető. Komoly paradigmaváltásra van szükség és meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat a vízzel kapcsolatosan. Ez sarkallja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is, a kormányzati szereplőket, az Agrárminisztériumot is. Létrejöhet egy olyan stratégia, ami ezen alapvetően tud változtatni 0 fogalmazott Szólláth Tibor.

Hol lehet fejleszteni?

Az országban alig százezer hektáron történik öntözés, az uniós logika szerint pedig uniós forrásból csak jó vízminőségű víztestekből lehet öntözést fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy ahol a legnagyobb szükség lenne az országban öntözésre, ott uniós forásból nem lehet ezt a fejlesztést megvalósítani. Emiatt a vidékfejlesztési források jelentős mértékben korlátozottak.

– Megyei számok tekintetében Hajdú-Bihar kifejezetten jól áll, egyrészt a meglévő vízgazdálkodási rendszerekkel való ellátottság, valamint a kiváló talajadottságok miatt. Jelenleg 740 vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó van, az öntözésre engedélyezett terület nagysága 25 ezer hektár, 28 millió köbméter engedélyezett vízmennyiséggel. A gazdálkodók tényleges öntözött területei évenként változó nagyságúak, az öntözhető területek 40-50 százalékán öntöztek az elmúlt években. Ezen felül a halastavi vízszolgáltatás vízjogi engedélyeinek száma 51, közel 6 ezer 500 hektár területen, körülbelül 100 millió köbméter éves engedélyezett vízmennyiséggel. A Keleti-főcsatorna az, amely alapvetően meghatározza az öntözés lehetőségét. A Keleti-főcsatornától nyugatra eső területek a terepadottságokat tekintve gravitációsan elláthatók/ellátottak öntözővízzel, míg a csatornától keletre fekvő területekre elsősorban csak szivattyúzással lehet öntözővizet juttatni. A megyében az öntözött területek legnagyobb részén a nagy hatékonyságú lineár és center öntözési rendszert használják, de elterjedt a csévélődobos öntözés is. A gyümölcsösök egy részében a gazdaságos vízfelhasználású csepegtető rendszerek is működnek – folytatta.

Mi az öntözés akadálya?

Az elavult műtárgyak és a hajlandóság arra, hogy a kisebb földterülettel rendelkező gazdák egy cél érdekében összefogjanak – folytatta az agrárkamara Hajdú-Bihar megyei elnöke.

Pedig mint mondta, az összefogás elengedhetetlen, növelni kellene az egyelőre picinek mutatkozó összefogási hajlandóságot. Mint hallhattuk, azért is, mert a gazdatársadalom elöregedő képet mutat, az idősek már nem mernek ekkora fejlesztésbe belevágni, a fiataloknak pedig a jövőképe kérdéses. Az öntözés megtérülése – legfőképpen jó minőségű termőtalajon – aránylag gyors, 10 éven belül megvalósulhat. A gazdák részéről hosszabb távú gondolkodásmódra lesz szükség, mert az látszik, hogy az aszályos időszakok száma gyarapszik, s a csapadék eloszlása pedig nem egyenletes: hol lezúdul az eső, hol pedig hosszú időszak telik el nélküle. Továbbá az öntözéshez szükséges engedélyek beszerzése túl bürokratikus mind költség, mind adminisztratív teher miatt – túlszabályozottnak ítélik meg a gazdálkodók, hisz számos hatóság veszt részt az öntözésben a vízügyön kívül ( környezetvédelem, természetvédelem és az egyik legnagyobb költséggel bíró talajvédelem). Az engedélyek megszerzésének nehézségei, valamint a még több adminisztrációs tehertől való idegenkedés miatt nem mernek belevágni az öntözésbe.

– Korábban azt mondták, hogy az öntözés a csapadék kiegészítésére szolgál, most pedig azt kell mondjuk, a csapadék lesz az öntözés kiegészítője. Nélküle jó termésbiztonsággal, jó minőségben, magas hozzáadott értékkel növényeket nem fogunk tudni előállítani. Halaszthatatlan feladat előtt állunk. 2024-ig nagyságrendileg 100 ezer hektárral szeretnénk növelni az öntözhető területeket – emelte ki Szólláth Tibor.

BB


Felmérték a vízigényt

Hajdú-Bihar megye jelentős részén, 338 ezer hektáron történt a felmérés, mely területeken 11 ezer elért gazdálkodóból több mint 6000 gazdálkodó jelezte öntözési szándékát, további 130 ezer hektár öntözni kívánt területet megjelölve. A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a Keleti főcsatorna vonzáskörzetében jelentős az igény, ahol jó minőségű szántók vannak. Jelenleg több, a megyét érintő öntözésfejlesztési projekt is van a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon folyamatban, melyek uniós forrásból valósulnak meg. Ilyen a Komplex Tisza-tó Projekt (a Keleti-főcsatorna felújítása, kotrása, stb.), és a Derecskei főcsatorna korszerűsítése.


Konkrét intézkedések

A 2018-ban megjelent hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat olyan intézkedési, fejlesztési és beruházási csomag, amelyre évtizedek óta nem volt példa. A részletes beruházás megvalósulási és ütemezési tervei 2024-ig készültek el. Összesen 17 milliárd forint/év forrást biztosít a 2020 és 2030 közötti időszakra. Elsősorban az állami főművek rekonstrukcióját jelenti. A felújítások megközelítőleg fele Hajdú-Bihar valósul meg – többek között a Keleti-főcsatorna 1956-os megépülése óta várja a teljes körű rekonstrukciót (100 folyókilométeren). 2019-ben a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóság hatáskörében az több öntöző és kettősműködésű csatornán és azok műtárgyain végeznek rekonstrukciós munkákat Hajdú-Bihar megye területén.



További hírek a Gazdaság kategóriából
Szijjártó: az eurázsiai szabadkereskedelmi térség létrehozása Magyarország és Európa érdeke is
Pozsony - Európának egyértelmű érdeke, hogy újraindítsa az eurázsiai szabadkereskedelmi térség gondolatát, [...] tovább »
Elemzők szerint a kedvezményes áfa kivezetése miatt csökkent az építési engedélyek száma
Budapest - Elemzők szerint az új építésű ingatlanokra év végéig érvényben lévő, kedvezményes lakásáfa [...] tovább »
Agrárminiszter: vízjogi engedély nélkül is díjmentesen öntözhetnek a gazdák
Budapest - Vízjogi létesítési engedély nélkül is díjmentesen öntözhetnek a gazdák a tavaszi szárazság [...] tovább »
Videó: Felfüggesztette egy baranyai húsüzem működését a Nébih
Pécs - Felfüggesztette egy Baranya megyei húsüzem működését és a cég több mint huszonnyolc tonna termékét [...] tovább »
Mabisz: könnyebben kezelhető és átláthatóbb lesz az E-kárbejelentő
Budapest - A héten megjelent új verziónak köszönhetően könnyebben kezelhetővé válik, és átláthatóbb lesz a [...] tovább »
EP-választás – Erdős Norbert: az agrártámogatások megőrzése is a voksoláson múlik
Budapest - Az agrártámogatások megőrzése is az európai parlamenti (EP) választás eredményétől függ, hiszen [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Kiskorától szívja magába a benzingőzt az ifjú motoros
Balmazújváros - Már ennyi idő után is szép eredmények vannak Varga Tibi háta mögött, de a sikernek ára is van. tovább »
Hajrágóllal győzött a Nyírgyulaj
Nyírgyulaj - Egy hónap után újra bajnoki mérkőzésen lépett pályára a futsal NB I.-ben szereplő Nyírgyulaj, [...] tovább »
Férfi kézilabda BL – Az EHF vizsgálatot indított a szegedi tömegjelenet miatt
Bécs - Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) vizsgálatot indított a vasárnapi Szeged-Vardar Szkopje férfi [...] tovább »
Valkusz Rómában, Piros Kazahsztánban nyert
Budapest, Róma, Simkent - Valkusz Máté a római, Piros Zsombor pedig a kazahsztáni salakpályás [...] tovább »
Júniusban rendezik az első Nemzeti Futóversenyt
Budapest - Június 8-án Budapesten rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Futóversenyt, amelynek célja, hogy [...] tovább »
Megkezdte nyári felkészülését az Eb-házigazda női röplabda-válogatott
Budapest - Hétfőn Budaörsön megkezdte felkészülését a magyar női röplabda-válogatott a május végén [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása