Frissítve:

MNB: 2,5 százalék körül alakulhat a gazdaság fenntartható növekedési üteme

Budapest, 2014. november 5., szerda (MTI) – A jelenleg megfigyelt beruházási rátát hosszabb távon is kivetítve a magyar gazdaság fenntartható növekedési üteme 2,5 százalék körül alakulhat, ami évi egy százalékos felzárkózási ütemet jelenthet – mondta Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank első alkalommal publikált növekedési jelentését bemutató sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

hiba beküldése

A magyarországi beruházási ráta 25 százalékos értéke mellett akár 3,5-4 százalékos növekedési potenciál elérése is elképzelhető – hangsúlyozta Virág Barnabás, hozzátéve, hogy a beruházási ráta emelkedését a jövedelmezőségi kilátások további, tartós javulása támogathatja.

Balog Ádám, az MNB alelnöke a jelentést ismertető budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a növekedési jelentést a jövőben az MNB éves rendszerességgel jelenteti meg. Az elemzés a magyar gazdaság hosszabb távon mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.

Az alelnök elmondta: a jelentés apropója egyrészt azt, hogy a világgazdasági válság kezdete óta már hat év telt el, de a kibocsátás sok országban még nem éri el a válság előtti szintet, egyes régiókban tartós stagnálás van, miközben a növekedéssel kapcsolatban egyre több kérdés fogalmazódik meg. Úgy vélte, Magyarország fordulópont előtt áll: sok olyan lehetőség van, amelyeket jól kihasználva segíthető a fenntartható növekedés. A lehetőségekre Balog Ádám példaként említette az európai uniós források újbóli megnyitását, más szerkezetben történő felhasználását, a jegybank nagyobb szerepvállalását, és az átalakuló bankrendszert.

Az MNB is úgy gondolta, meg kell szólalnia azzal kapcsolatban, hogyan ítéli meg a hosszabb távú kilátásokat – emelte ki Balog Ádám. Hozzátette, hogy a jelentés egyrészt visszatekint: az EU-csatlakozás óta eltelt 10 évet próbálja feltérképezni többféle mutató segítségével, de előre is néz, és megvizsgálja, milyen lehetőségek állnak Magyarország előtt.

Virág Barnabás kifejtette: a magyar gazdaság fejlődése az uniós csatlakozást követően növekvő mértékben maradt el a régió gazdaságaitól, aminek egyre szélesebb körben jelentkező strukturális okai voltak, amelyek rontották az ország növekedési képességét. A magyar gazdaságnak visszatérő dilemmája volt az “egyensúly vagy növekedés” kettőssége, vagyis egy gyorsabb növekedési periódust egy kormányzati túlköltekezés, és adósságnövekedés, majd kiigazítás követett – mondta az igazgató.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a válság előtti eladósodás alapvetően meghatározta a kilábalási pálya dinamikáját és szerkezetét: az adósságok tartósan korlátozták a belföldi kereslet élénkülését, de a hosszabb távú növekedési képességet meghatározó strukturális tényezők 2011-et követően fokozatos javulást mutattak.

A kormányzati intézkedések főként a nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony munkapiaci aktivitás növelését célozták, miközben az új Munka törvénykönyve növelhette a munkapiac rugalmasságát – tette hozzá. A munkapiaci aktivitás érdemben emelkedett, javultak a strukturális jellemzői, ugyanakkor a válság óta erősödő migráció új kihívásként jelentkezik – fejtette ki Virág Barnabás. Szólt arról is: a reál munkaköltségek alkalmazkodása hozzájárulhatott ahhoz, hogy a foglalkoztatás előbb tért vissza a válság előtti szintre, mint a kibocsátás, de továbbra is alacsony a foglalkoztatottság.

Virág Barnabás hangsúlyozta: az elemzés szerint a magyar gazdaság csak a belföldi szereplők viselkedésének tartós megváltozása mellett törhet ki a növekedés és egyensúlytalanság korábban évtizedeken keresztül megfigyelt kettősségéből. A 2013-ban újrainduló felzárkózás nem járt az egyensúlyi mutatók korábban látott romlásával. Előretekintve a beruházási ráta növekedéséhez szükséges finanszírozást leginkább a vállalati termelékenység erősítése, a költségvetés finanszírozási igényének további mérséklése és a stabilabb külső finanszírozást jelentő EU-s források, valamint a külföldi működőtőke bevonása segítheti. A globális környezet változása továbbra is alapvetően meghatározhatja a hazai növekedési kilátásokat – fűzte hozzá.

A válságot követően a világgazdaság növekedése tartósan mérsékeltebben alakulhat, miközben a válság kitörése után is növekvő adósságszintek mellett a kilábalást övező kockázatok erősek maradnak – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás.

A megállapításokat összegezve hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói jelentős mértékben és tartósan javultak az utóbbi években, de a fenntartható növekedés dinamizálásához további lépések – például a beruházási ráta további, jelentős emelése – szükségesek. Egy új fenntartható növekedési modell további sarokpontjai az MNB szerint többek között az exportra és beruházásokra fókuszálás a fogyasztás helyett, diverzifikált exportszerkezet, a munkakínálat képzettségének növelése, és a magasabb belföldi megtakarítások – ismertette Virág Barnabás.

– MTI –



További hírek a Gazdaság kategóriából
Varga Mihály: a gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak
Budapest - A választások eredménye megerősítette, hogy a gazdaságpolitikai célok változatlanok maradnak, így a [...] tovább »
NGM: az első negyedévben jelentősen nőttek a vám- és jövedéki bevételek
Eger - Az idei első negyedévben lényegesen több vámot és jövedéki adót szedett be az adóhatóság, mint az [...] tovább »
NMHH: 48 millió forintos bírság a UPC-nek jogszerűtlen piaci magatartása miatt
Budapest - Jogszerűtlen piaci magatartása miatt 48 millió forintos bírsággal sújtotta a UPC-t az alapvető [...] tovább »
NGM: reális a 10 százalék feletti béremelkedés az idén
Budapest - Az idén is reális a 10 százalék feletti béremelkedés a magyar gazdaságban - mondta Banai Péter Benő, [...] tovább »
KSH: februárban is kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek
Budapest - Februárban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 306 500 [...] tovább »
Több mint 4,3 milliárd forint idén lejáró egyenleg van még a SZÉP-kártyákon
Budapest/Debrecen/Miskolc/Nyíregyháza - Több mint 4,3 milliárd forint idén május 31-én lejáró, 2016-ban kapott [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Debreceni siker a Frizbi Diákolimpia elődöntőjén
Debrecen – Április 20-án Gyöngyösön rendezték az Ultimate Frizbi Diákolimpia regionális elődöntőjét, [...] tovább »
Elkészült a Hajós Alfréd Kupa előzetes rajtlistája
Debrecen - A Debreceni Sportcentrum-Sportiskola úszó szakosztálya április 21-én (szombat) rendezi meg a Hajós [...] tovább »
Nem kér a felesleges izgalomból a Gyulaj
Csenger, Nyírgyulaj - Hét játékossal állt helyt a Csenger a bajnokesélyes otthonában. tovább »
DVSC-TVP: több volt ebben a meccsben
Debrecen - A végletekig kiélezett mérkőzésen egy kimagasló egyéni teljesítmény döntött a Dunaújváros javára. tovább »
Balmazújváros: több, mint három pont a tét
Balmazújváros - A Balmazújváros a DVTK múlt heti legyőzése után újabb rivális skalpját gyűjtené be szombaton. tovább »
Kazincbarcikán lépni kellett és nem volt más választás
Kazincbarcika - Az ügyvezető úgy látja, a keret alkalmas arra, hogy a célt elérje. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása