Frissítve:

Miért nincsenek kerületek Debrecenben manapság?

Debreceni belterületi városrészei 2014 után Debreceni belterületi városrészei 2014 után - © Forrás: Papp József gyűjteménye
Debrecen – A hajdúsági megyeszékhelyen az utcasarkok névtábláin 13 évvel ezelőtt jelentek meg a belterületet lefedő városrészek elnevezései. Fejezetek Debrecen történetéből 8. rész.

hiba beküldése

A 75 névből álló teljes lista kialakítása előzmények nélküli feladat volt. Különleges szépségét és egyben nehézségét az adta, hogy a régi városrészek határai, sőt a teljes városszerkezet is jelentősen megváltozott az eltelt évszázadok alatt, továbbá 1897-től olyan külsőségeket is a beépíthető területekhez csatoltak, amelyek nevét a semmiből kellett megalkotni.

A „Város Kerítése”

A lakott település formája, nagysága igen gyakran változott, amíg a jelenlegi állapotok kialakultak. A belsőség – mai szóhasználattal a belterület – legkorábbi kiterjedéséről adatok híján csak feltételezéseink lehetnek. Ami biztos: 1405-ben, amikor Zsigmond király a szabadalmas levelével megengedte, hogy a várost „kőfallal és kerítéssel vehessék körül, hogy ellenséges támadásoktól és rosszindulatú kártételektől mentesen, a béke csendességében élhessenek”, akkoriban a települést a mai belvárosnál alig nagyobbnak kell elképzelnünk. A városfal oltalmát az építőanyag hiánya miatt sohasem élvezhette Debrecen. Helyette az átlagosan öt és fél méter szélességű „Város Kerítése”, a földsánccal, palánkkal, tüskés bozóttal szegélyezett mély árok épült ki. A nagyjából egyenletes ívben körbefutó védőárkot a legfőbb utcák végénél kifelé forduló patkó alakban ásták ki. Itt, az árkon belüli bástyaszerűen kiképzett térségben volt az egyszerű ácsolt faszerkezetű, de kulccsal is zárható városkapu.

A Város Kerítése a nyugati oldalon a 18. sz. végén Forrás: Déri Múzeum
A Város Kerítése a nyugati oldalon a 18. sz. végén | Forrás: Déri Múzeum

„Kisajtók” a kapuk között

A Péterfia, a Csapó, a (Szent) Anna, a Varga, a Miklós, a Hatvan és a Mester utcai kapuk nem csak az országúti közlekedést szolgálták. Egyebek között az itteni hidakon keresztül hajtották ki naponta a városrész állatait a legelőkre. A kapuk közötti nagy távolság miatt „Kisajtó” is működött, ahol a hidacskát kizárólag a városiak használhatták, ha a szőlőskertekbe, szántóföldekre, a külső vásárba, vagy éppen a temetőkbe igyekeztek.

A Felsőjárás kapu kisajtói 1752-ben.
A Felsőjárás kapu kisajtói 1752-ben.

A gazdasági, politikai és népességi viszonyoknak megfelelően többször változó nyomvonalon futó védvonal négy és fél évszázadon át maradt fenn. A katonai támadások kivédésére ugyan alkalmatlan, de az utazók és az áruk ellenőrzését kiválóan szolgáló rendszer fenntartása, jó karban tartása állandó témája volt a városi tanácsnak. Az északi oldalon a Felsőjárás, a másik félen az Alsójárás tartozott a kapukat, kisajtókat, hidakat, a sáncot és a palánkot rendben tartani. A kötelezettség a város szervezeti rendjéből adódóan tovább osztódott a hat korabeli kerületre, akkori nevén az „utcára”, ahol az utcakapitány felügyelete alatt a legkisebb lakóegységek képviselői, az úgynevezett „tízházgazdák” hajtották végre a tanácsi határozatokat.

Szent Anna utcai kapu 1771-ben Forrás: HBM Levéltár
Szent Anna utcai kapu 1771-ben | Forrás: HBM Levéltár

A kerület és elődje, az „utca”

A három felsőjárási (Hatvan, Péterfia, Csapó), és a három alsójárási (Cegléd, Varga, Piac) városrészt a főutcájuk nevével különböztették meg. Tehát a „Péterfia utca”, mint városrész neve a körzetében lévő mellék­utcákat is egybefogta, ezért főutcáját „Nagy-Péterfia utca” néven emelték ki a kisebbek közül. A szomszédos városrészek közötti határvonal a legkülső telkek végében futott, ami a legkorábbi betelepüléseket idézte. Ezekben az eredetileg önálló településmagokban kifelé bővülve szaporodtak a házas ingatlanok egészen addig, amíg a szomszédos „utca” szélső telkéig elértek. A lakott részek terjeszkedése a 18–19. században is a hagyományos keretek között zajlott, amikor a külsőségi (hóstáti vagy taksás) telkeket egyszerűen a legközelebbi városrészhez sorolták.

Debrecen hat kerülete 1925-ben Forrás: Papp József gyűjteménye
Debrecen hat kerülete 1925-ben | Forrás: Papp József gyűjteménye

1897-től viszont, amikor a temetők és a szőlőskertek becsatolásával hatszorosára nőtt a beépíthető terület, alapjaiban változott meg a városszerkezet. Miután pedig az egyedi nevű kertségek mellett belterületté váltak a név nélküli szigetszerű majorsági földek, és több, azonos nevű telep is, a városrészek elnevezési rendje is véglegesen felborult. A városvezetés új nevek alkotása helyett a korabeli országos divatot követte, és számokkal jelölt kerületekre osztotta fel Debrecent. Meghagyták az ősi belterületi városrészek („utcák”) közti határokat, majd azokhoz kapcsolták az új részeket, és a korábbi elnevezéseket elhagyva római számokkal jelzett hat kerületre tagolták a megnövekedett belterületet. A 2. világháború után, amikor meghatározták a kerületi tanácsok működési területét, háromra olvadt a kerületek száma. Bár ez a rendszer az 1970-es évek második felére megszűnt, de például az országgyűlési választókerületek esetében jelenleg is ismert.

Utcanévtáblákon jelölik a régi kerületek nevét Fotó: Matey István
Utcanévtáblákon jelölik a régi kerületek nevét | Fotó: Matey István

A városrészek elnevezése

Közel két évtizede indult a mai egységes belterületi névrendszer kialakítása, benne a lehetőségek keretein belül a történeti elnevezések visszaidézése. Adottságként kellett figyelembe venni a 21. századra erősen torzult beépítési viszonyokat, továbbá a városrendezési területi egységeket, amelyek határvonala a telkek „lábjából” az utcák közepére került át. A sokéves történeti kutatás, nyelvészeti előkészítéssel és nem kevés kompromisszummal kimunkált névrendszerben megtalálható a várost alkotó ősi Szentlászlófalva és Mesterfalva mellett valamennyi régi kertség neve. A különlegességek között említhető a hajdani görög kereskedőkre utaló Burgundia, a 18. századtól létező Sóház és a debreceni vásárokat előszeretettel látogató szepességi városok kereskedőire utaló Tizenháromváros neve.

Papp József


Puskaport készít? De nem Debrecenben!Puskaport készít? De nem Debrecenben!

December végén írtuk, hogy a 17. században még fejvesztéssel büntették, akit szándékos gyújtogatáson kaptak. Most folytatjuk.

 

Belvárosi helyett erdei egyetem épültBelvárosi helyett erdei egyetem épült

A nagy háború után többször felmerült az intézmény megszüntetésének lehetősége. Fejezetek Debrecen történetéből, Egyetemépítés a Nagyerdőben.

 

„Tűzre, vízre vigyázzatok…”„Tűzre, vízre vigyázzatok…”

A 17. században még fejvesztéssel büntették a szándékos gyújtogatáson kapott debreceni lakost.



További hírek a Gazdaság kategóriából
Kárpát-medencei vállalkozói találkozó Mezőkövesden
Mezőkövesd - Sokféle projekt ­szerepel „2018 a külhoni magyar családok éve” programban. tovább »
Nem lesz sztrájk vasárnap a Bosch miskolci üzemében
Miskolc - Új béremelési javaslatcsomagban állapodott meg a miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. és az [...] tovább »
Gazdálkodók örömteli számvetése: a mezőgazdaság fejlődése ötvenezer munkahelyet is teremtett
Szatmárcseke - A magyar agrárexport harmadával növekedett, s a gépesítés, a technológiai korszerűsítés [...] tovább »
Választás 2018 – Az ÁSZ a kampánypénzeket és a politikai hirdetéseket ellenőrzi
Budapest - Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nemcsak a kampánypénzek ellenőrzésében, hanem a politikai [...] tovább »
Hitelminősítés – Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot a Standard & Poor’s
London - Megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló [...] tovább »
Fazekas Sándor: ötvenezer új álláshely jöhet létre a mezőgazdaságban
Szatmárcseke - Az elkövetkező tíz évben ötvenezer új álláshely jöhet létre a magyar mezőgazdaságban - [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Budapesti női tenisztorna – Bondár Anna a selejtezőben búcsúzott
Budapest - Bondár Anna a selejtező első fordulójában búcsúzott a budapesti, 226 ezer 750 dollár összdíjazású [...] tovább »
Kilenc magyar érem, közte négy arany az egri kerekesszékes vívó vk-n
Eger - Négy arany-, két ezüst- és három bronzéremmel zárta a magyar válogatott az egri kerekesszékes vívó [...] tovább »
Atlétikai fedett ob – Baji magabiztosan nyert 60 m gáton
Budapest - Baji Balázs magabiztosan nyert 60 méteres gátfutásban a fedettpályás atlétikai országos bajnokság [...] tovább »
Férfi kosárlabda MK – Hetedszer kupagyőztes a Szolnok
Debrecen - A Szolnok hetedszer hódította el a férfi kosárlabda Magyar Kupát, mivel a debreceni döntőben vasárnap [...] tovább »
Kazi Tamás és Kerekes Gréta is nyert
Debrecen - Komótosan indult a férfi 1500 méteres síkfutás döntője a fedett pályás országos bajnokság első [...] tovább »
„Olajozott” Magyar Kupa-győzelem
Debrecen - A Szolnok nyerte az MK-serleget, a debreceni döntőben biztosan győzte le a Falco együttesét. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása