Angela Merkel a boszniai államvezetés tagjaival tárgyalt kétnapos nyugat-balkáni körútja végén. A találkozón szó volt a boszniai gazdasági és szociális reformokról, amelyek előmozdíthatják az ország európai integrációját. Bosznia-Hercegovina és az EU között – hét év után – június 1-jén lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás, a késlekedés pedig éppen a reformok elmaradásának tudható be. Habár januárban az ország bosnyák, szerb és horvát politikusai kifejezték szándékukat, hogy végrehajtják az EU által elvárt reformokat, előrelépés eddig még nem történt, mert a boszniai szerbek közben visszaléptek ígéretüktől.
Mladen Ivanic, a háromtagú államelnökség soros elnöke viszont optimizmusának adott hangot, szerinte az ország 2017 végén átadhatja a tagjelölti státushoz szükséges kérelmet. Kiemelte, hogy a német kancellárral is közölte, Bosznia-Hercegovina nem egy ideális ország, ahol minden szervezetten működik, de olyan ország, amely a korábbi nehézségek ellenére is jól funkcionál.
Bosznia nehéz gazdasági problémákkal küzd, a munkanélküliség meghaladja a 40 százalékot, és óriási mértékű a szegénység.
Merkel kétnapos útja során többször is elmondta, hogy kiáll a nyugat-balkáni régió minden országának európai perspektívája mellett, Szarajevóban pedig mindehhez hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovinának komoly gondokat kell még megoldania az uniós csatlakozás előtt, de ez megvalósítható, ha az ország politikusai komolyan veszik az EU-s megoldási javaslatokat és reformintézkedéseket.
Merkel kancellár a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója előtt érkezett Szarajevóba, a szombati központi megemlékezésen azonban nem tud részt venni, ezért ellátogatott egy erről szóló kiállításra, és beszélt az áldozatok hozzátartozóival. Elmondta: bátorságra van szükség ahhoz, hogy a húsz évvel ezelőtti szörnyű eseményekhez hasonlók ne történhessenek meg többé.
– Markovics Annamária, MTI –
Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro