OGY – Határozatot fogadott el a szélsőségesség elleni fellépésről, de nem alakít etikai bizottságot a parlament
Mesterházy Attila, Harangozó Gábor és Steiner Pál azt szerette volna elérni, hogy alakuljon állandó parlamenti etikai bizottság a képviselők által tanúsított rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób magatartások megállapítására és szankcionálására.
Az erről szóló a szakaszt azonban a fideszes Berényi László javaslatára törölték a határozatból, amely így csupán üdvözli, hogy az országgyűlési törvény közelmúltbeli elfogadása után a mentelmi jog már nem terjed ki a közösség elleni izgatásra, a nemzeti jelképek megsértésére, valamint a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadására, így a képviselők e bűncselekmények miatt akár szabadságvesztéssel is sújthatók, ami a mandátumuk elvesztésével jár.
Az MSZP hétfőn végül – elfogadva, hogy nem alakul etikai bizottság – név szerinti szavazást kért arról a módosító javaslatáról, amely szerint a Ház erkölcsi követelményként a legszigorúbb fellépést tartja szükségesnek a rasszista, antiszemita és idegenellenes képviselői magatartásokkal szemben, ezt azonban a kormánypárti és a jobbikos képviselők nem támogatták.
A szocialista képviselők ezért tartózkodtak a zárószavazáskor, a határozati javaslatot pedig a Fidesz, a KDNP és az LMP támogatásával fogadta el az Országgyűlés. Ebben a parlament a már idézetteken túl felhívja a kormányt, hogy a Házzal közösen alakítsa ki a párbeszéd intézményes kereteit, amelyen belül rendszeres egyeztetést folytat a civil társadalommal, valamint a társadalom széles spektrumát képviselő nem kormányzati szervekkel, ezáltal biztosítva részvételüket a szélsőségek elleni politika kidolgozásában és megvalósításában.
Nem kapott támogatást az az MSZP-s kiegészítés sem, hogy a kormány minden évben jelentésben számoljon be a szélsőségesség és az egyes társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetése elleni intézkedéseiről.
A záróvitában felszólaló szocialista képviselők azt kifogásolták, hogy a kormányoldal kiüresítette, “kiherélte” kezdeményezésüket. A szavazás után az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: a Fidesz elemi érdeke, hogy a magyarországi szélsőségek fennmaradhassanak, megerősödhessenek, ugyanis folyamatosan összejátszik velük.
Az MSZP számára az értelmetlenné vált és eredeti irányától elfordított, értelméből, tartalmából kiforgatott határozat ebben a formájában vállalhatatlanná vált – közölték.
A szocialisták április elején azután kérték indítványuk tárgysorozatba vételét, hogy a jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalásában felelevenítette a tiszaeszlári vérvádat, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb rágalmát.
Az MSZP ezután sajtótájékoztatón követelte, hogy a demokratikus pártok zárják politikai karanténba a szélsőjobboldalt, és sürgette a rasszista, antiszemita, idegellenes képviselői megnyilatkozásokat szankcionáló parlamenti testület létrehozását.
Az akkori vitában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a kormány minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást visszautasít. A kabinet “garantálja, hogy ebben az országban minden kisebbség biztonságban élhet.
Meg fogjuk őket védeni, ideértve a Magyarországon élő zsidó kisebbséget is” – jelentette ki a kormányfő, miután a szocialista Steiner Pál arra kérte, segítsen határozati javaslatuk elfogadásában.
Az MSZP már tavaly nyáron benyújtotta a parlamentnek a rasszista képviselői megnyilatkozásokat szankcionálni szándékozó indítványát, amelyet azonban akkor az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége nem vett tárgysorozatba.
- MTI -