Frissítve:

Kúria: a sztrájkjog nem szűkíthető

Budapest, 2013. április 14., vasárnap (MTI) – A sztrájkjog leszűkítve nem értelmezhető, és ha törvény kifejezetten nem tiltja, nem is korlátozható – mondta Tálné Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának helyettes vezetője a testület véleményét ismertetve egy sajtóbeszélgetésen.

hiba beküldése

A kollégium április 8-i ülésén megtárgyalta a sztrájktörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban a bírói gyakorlatban az utóbbi időben felmerült értelmezési problémákat – mondta a munkajogi szakág vezetője. Rámutatott: a sztrájktörvény, az alaptörvény, a magyar bírói gyakorlat és a nemzetközi jogi normák is egyértelműen azt támasztják alá, hogy a sztrájkjogot tágan kell értelmezni.
“Ha valamely követelés tekintetében megállapítható – mondta -, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekeik biztosítására irányul, és a sztrájkot törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti. A sztrájkjog gyakorlása mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog (…) tehát nem korlátozható, nem szűkíthető a munka törvénykönyve szerinti kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra.”
A kollégiumi vélemény szerint a sztrájkjog gyakorolhatóságáról a konkrét ügyben megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni – fűzte hozzá.
A sztrájktörvény 2010 vége óta kimondja, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál csak akkor gyakorolható a sztrájk, ha az a még elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolja. Ha ezt konkrét törvényi szabályozás, illetve a felek megállapodása az adott esetre vonatkozóan nem rögzíti, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak kell döntenie a még elégséges szolgáltatásról. Tehát ebben az esetben csak akkor legális a sztrájk, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
Ezzel kapcsolatban Tálné Molnár Erika elmondta: eddig két ágazatban rögzítette törvény a még elégséges szolgáltatás mértékét, módját. Az egyik a tavaly nyáron életbe lépett, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény, amely a közforgalmú közlekedésre vonatkozik, a másik az ez évtől hatályos postai szolgáltatásokról szóló törvény.
A törvény a sztrájkjog gyakorlását ellehetetlenítő magatartások megakadályozása érdekében öt munkanapot ad a bíróságnak a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos jogvita eldöntésére, emiatt azonban ott már részletes bizonyításra, szakvélemények beszerzésére, ütköztetésére nincs mód.
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának véleménye szerint a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság a felek által megtett ajánlatok mérlegelésével, az egyik fél által tett végső ajánlat elfogadásáról rendelkező határozat meghozatalával nemperes eljárásban dönt.
A kollégiumvezető-helyettes kiemelte, hogy a bíróság akkor kerül döntési helyzetbe, ha a felek szakmailag megalapozott ajánlatokat tesznek a még elégséges szolgáltatás biztosításának mértékére, módjára.
A sztrájktörvény a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóként jelöli meg a közforgalmú tömegközlekedésben, távközlésben, továbbá az energiaszolgáltatásban tevékenykedő szervezeteket. Ez a felsorolás azonban nem taxatív, hanem csupán példálózó – figyelmeztetett a szakember. Megjegyezte: ha sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormánynak kell öt napon belül kijelölnie azt, aki az egyeztető eljárásban képviseli a munkáltatói oldalt, tehát az elégséges szolgáltatással kapcsolatos nemperes bírósági eljárásban ügyfél lehet a kormány is.
Kalas Tibor, a kollégium vezetője a háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a kollégiumi vélemény nem helyezi új alapokra a sztrájkjogot, sokkal inkább az elmúlt évek bírói gyakorlatának összegzése.
Hozzátette: a Kúria kollégiumi véleményei az ítélkezési gyakorlat egységesítését elősegítő eszközök, amelyek nem kötelezőek az alsóbb fokú bíróságokra, “meggyőző erejüket az indoklás színvonala határozza meg”.
A kollégium foglalkozott a munkavállalót a munkaügyi perekben megillető munkavállalói költségkedvezménnyel, amely a per egész tartamára, így az elsőfokú eljárásra, a fellebbezési szakra, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra is vonatkozik, és teljes költségmentességet jelent, tehát illetékmentességet, a felmerülő költségek előlegezése és megfizetése, valamint a perköltség-biztosíték letétele alóli mentességet és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségét.
A költségkedvezmény egyetlen feltétele, hogy akkor illeti meg a pereskedő dolgozót, ha keresete nem haladja meg a munkaviszony megszüntetését megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét, ami 2012-ben 446 000 forint, 2011-ben 416 000 forint volt. Ez nagy jelentőségű a munkavállalók számára, mivel mentesülnek az illeték alól, ami perszakaszonként hat, nyolc, illetve tíz százalék – hangsúlyozta Tálné Molnár Erika.
A kollégium a tavaly nyári jogszabályváltozásokkal összefüggésben az átmeneti szabályokat és a folyamatban lévő ügyek helyes értelmezését vizsgálta.



További hírek a Magyarország kategóriából
Meghalt Garami Gábor filmproducer
Budapest - Hatvanhat éves korában elhunyt Garami Gábor Balázs Béla-díjas, UNESCO-díjas filmproducer, egyetemi [...] tovább »
Tanúk kihallgatásával folytatódott a borsodnádasdi emberölési ügy tárgyalása
Borsodnádasd, Miskolc - A vádlott barátait is meghallgatják, ahogy az igazságügyi orvosszakértőket is a [...] tovább »
Magyar Levente: az amerikai kormányzat egyetért az értékelvű magyar politikával
Washington - A jelenlegi amerikai kormányzat egyetért az értékelvű magyar politikával - jelentette ki Magyar [...] tovább »
Fülöp Attila: támogatja a nevelőszülőséget és a gyermekvédelmet a kormányzat
Szolnok - A továbbiakban is támogatja a nevelőszülőséget és a gyermekvédelmet a kormányzat - közölte a [...] tovább »
Varga Judit: Bízunk Olaszországban a migrációs politikát illetően
Róma/Budapest - Bízunk Olaszországban a migrációs politikát illetően, mivel nagy ország és osztja Magyarország [...] tovább »
Kovács Zoltán: a svédek szerint is a migráció a legfontosabb európai kérdés
Budapest/Stockholm - A svédek is egyetértenek abban, hogy a migráció a legfontosabb európai kérdés - mondta a [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Jégkorong Erste Liga – Idegenben nyerte a finálé első meccsét a Csíkszereda
Budapest - A Csíkszereda idegenben szerzett előnyt a jégkorong Erste Liga döntőjében, miután az első [...] tovább »
Férfi kosárlabda EK – Közel volt a bravúrhoz, de hosszabbítás után kiesett az Alba
Székesfehérvár - Az Alba Fehérvár nagyszerű játékkal ledolgozta 33 pontos hátrányát, ám a hosszabbításban [...] tovább »
Női kosárlabda NB I – Simán nyert a Sopron Pécsett
Budapest - A címvédő Sopron az esélyeknek megfelelően simán, 20 ponttal győzött a PEAC-Pécs vendégeként a [...] tovább »
Szalayné Sebők Éva nevét viseli az Év női röplabdázója-díj
Budapest - A kedden 70 éve született, 2011-ben elhunyt Szalayné Sebők Éva nevét viseli mostantól az év legjobb [...] tovább »
Férfi kézilabda NB I – Győzött a Veszprém Komlón
Budapest - A Veszprém esélyeshez méltóan győzött a Komló vendégeként a férfi kézilabda NB I keddi játéknapján. tovább »
DVTK és SZVSE sikerek az asztalitenisz NB II-ben
Miskolc, Szerencs - A férfi asztalitenisz NB II, Észak-keleti csoport, 14. fordulójának eredményei: tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása