Frissítve:

Kúria: a sztrájkjog nem szűkíthető

Budapest, 2013. április 14., vasárnap (MTI) – A sztrájkjog leszűkítve nem értelmezhető, és ha törvény kifejezetten nem tiltja, nem is korlátozható – mondta Tálné Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának helyettes vezetője a testület véleményét ismertetve egy sajtóbeszélgetésen.

hiba beküldése

A kollégium április 8-i ülésén megtárgyalta a sztrájktörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban a bírói gyakorlatban az utóbbi időben felmerült értelmezési problémákat – mondta a munkajogi szakág vezetője. Rámutatott: a sztrájktörvény, az alaptörvény, a magyar bírói gyakorlat és a nemzetközi jogi normák is egyértelműen azt támasztják alá, hogy a sztrájkjogot tágan kell értelmezni.
“Ha valamely követelés tekintetében megállapítható – mondta -, hogy az a sztrájkot kezdeményezők gazdasági és szociális érdekeik biztosítására irányul, és a sztrájkot törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog a munkavállalókat megilleti. A sztrájkjog gyakorlása mint a munkavállalókat megillető alkotmányos alapjog (…) tehát nem korlátozható, nem szűkíthető a munka törvénykönyve szerinti kollektív munkaügyi vita alanyai között felmerült, munkaviszonnyal összefüggő, kollektív szerződéses vagy annak minősülő megállapodás eléréséhez biztosított jogra.”
A kollégiumi vélemény szerint a sztrájkjog gyakorolhatóságáról a konkrét ügyben megfogalmazott egyes sztrájkkövetelések alapján lehet dönteni – fűzte hozzá.
A sztrájktörvény 2010 vége óta kimondja, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál csak akkor gyakorolható a sztrájk, ha az a még elégséges szolgáltatás teljesítését nem gátolja. Ha ezt konkrét törvényi szabályozás, illetve a felek megállapodása az adott esetre vonatkozóan nem rögzíti, akkor a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak kell döntenie a még elégséges szolgáltatásról. Tehát ebben az esetben csak akkor legális a sztrájk, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit.
Ezzel kapcsolatban Tálné Molnár Erika elmondta: eddig két ágazatban rögzítette törvény a még elégséges szolgáltatás mértékét, módját. Az egyik a tavaly nyáron életbe lépett, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény, amely a közforgalmú közlekedésre vonatkozik, a másik az ez évtől hatályos postai szolgáltatásokról szóló törvény.
A törvény a sztrájkjog gyakorlását ellehetetlenítő magatartások megakadályozása érdekében öt munkanapot ad a bíróságnak a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos jogvita eldöntésére, emiatt azonban ott már részletes bizonyításra, szakvélemények beszerzésére, ütköztetésére nincs mód.
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának véleménye szerint a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság a felek által megtett ajánlatok mérlegelésével, az egyik fél által tett végső ajánlat elfogadásáról rendelkező határozat meghozatalával nemperes eljárásban dönt.
A kollégiumvezető-helyettes kiemelte, hogy a bíróság akkor kerül döntési helyzetbe, ha a felek szakmailag megalapozott ajánlatokat tesznek a még elégséges szolgáltatás biztosításának mértékére, módjára.
A sztrájktörvény a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóként jelöli meg a közforgalmú tömegközlekedésben, távközlésben, továbbá az energiaszolgáltatásban tevékenykedő szervezeteket. Ez a felsorolás azonban nem taxatív, hanem csupán példálózó – figyelmeztetett a szakember. Megjegyezte: ha sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormánynak kell öt napon belül kijelölnie azt, aki az egyeztető eljárásban képviseli a munkáltatói oldalt, tehát az elégséges szolgáltatással kapcsolatos nemperes bírósági eljárásban ügyfél lehet a kormány is.
Kalas Tibor, a kollégium vezetője a háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a kollégiumi vélemény nem helyezi új alapokra a sztrájkjogot, sokkal inkább az elmúlt évek bírói gyakorlatának összegzése.
Hozzátette: a Kúria kollégiumi véleményei az ítélkezési gyakorlat egységesítését elősegítő eszközök, amelyek nem kötelezőek az alsóbb fokú bíróságokra, “meggyőző erejüket az indoklás színvonala határozza meg”.
A kollégium foglalkozott a munkavállalót a munkaügyi perekben megillető munkavállalói költségkedvezménnyel, amely a per egész tartamára, így az elsőfokú eljárásra, a fellebbezési szakra, valamint a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra is vonatkozik, és teljes költségmentességet jelent, tehát illetékmentességet, a felmerülő költségek előlegezése és megfizetése, valamint a perköltség-biztosíték letétele alóli mentességet és a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségét.
A költségkedvezmény egyetlen feltétele, hogy akkor illeti meg a pereskedő dolgozót, ha keresete nem haladja meg a munkaviszony megszüntetését megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét, ami 2012-ben 446 000 forint, 2011-ben 416 000 forint volt. Ez nagy jelentőségű a munkavállalók számára, mivel mentesülnek az illeték alól, ami perszakaszonként hat, nyolc, illetve tíz százalék – hangsúlyozta Tálné Molnár Erika.
A kollégium a tavaly nyári jogszabályváltozásokkal összefüggésben az átmeneti szabályokat és a folyamatban lévő ügyek helyes értelmezését vizsgálta.



További hírek a Magyarország kategóriából
Öntözzünk, de mivel?
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A csepegtető öntözési rendszerek egyik nagy előnye, hogy széles körben – [...] tovább »
Amit a szőlőszüretről a legfontosabb tudni
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az optimális időpontban szüretelt és feldolgozott szőlő adja a legtöbb és a [...] tovább »
A jövő hét végére mérséklődik a meleg
Budapest - A következő napokban is sok lesz a napsütés, többfelé 35 fokos meleg valószínű. A hét második [...] tovább »
Az augusztus fordulópontot jelent a növények számára
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A hónap végén kezdődik az egynyári növények és az átültetés időszaka. tovább »
Poór Brigitta megvédte címét a tereptriatlon XTERRA Európa-bajnokságon
Budapest - Poór Brigitta megvédte címét az XTERRA tereptriatlon Európa-bajnokságon a németországi Zittauban. tovább »
István, a király
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Történelmünk talán leginkább ismert, legnépszerűbb személyisége I. István, [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
El-selejtező – Vízumproblémák miatt veszélyben a Rangers mérkőzése
Glasgow/Ufa - Veszélybe került a Glasgow Rangers-FK Ufa labdarúgó Európa-liga-selejtező megrendezése, mert [...] tovább »
Smetana és társai nem motoroztak csehül
Nagyhalász - A nagyhalászi kvartett a második helyen zárt a Barátság Kupa nyitányán. tovább »
Labdarúgó NB I – A hajrában percben mentett pontot az Újpest
Budapest - Az Újpest 1-1-es döntetlent játszott a vendég Mezőkövesddel szombaton a labdarúgó OTP Bank Liga [...] tovább »
Poór Brigitta megvédte címét a tereptriatlon XTERRA Európa-bajnokságon
Budapest - Poór Brigitta megvédte címét az XTERRA tereptriatlon Európa-bajnokságon a németországi Zittauban. tovább »
Labdarúgó NB I – Először győzött a Diósgyőr
Miskolc - A Diósgyőr hazai pályán egy góllal nyert a Haladás ellen a labdarúgó OTP Bank Liga ötödik fordulójában. tovább »
Labdarúgó NB I – A címvédő Vidi FC megállította a Honvédot
Budapest - A címvédő MOL Vidi FC 3-0-ra legyőzte a pályaválasztó Budapest Honvédot a labdarúgó OTP Bank Liga [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása