Frissítve:

Külügyi szakértő: hárompárti koalíció lehet Németországban – HÁTTÉR

Budapest, 2013. május 10., péntek (MTI) – Az Alternatíva Németország Számára (AfD) népszerűsége azt mutatja, hogy nyitottabb, hatpárti rendszer alakulhat ki az országban, így a hagyományos kétpárti helyett hármas koalíció jöhet létre – írta elemzésében Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) kutatója.

hiba beküldése

Az MKI honlapján közzétett tanulmányban a szakértő emlékeztetett arra, hogy öt hónappal az idei német parlamenti választások előtt, áprilisban Alternatíva Németország Számára néven zászlót bontott Berlinben az első német euroszkeptikus párt. A névválasztás arra utal, hogy az új párt a Merkel-kormány “alternatíva nélkülinek tekintett eurómentési politikájával szemben” valódi választási lehetőséget kíván nyújtani.

Bernd Lucke, a párt egyik alapítója, aki a kereszténydemokrata párt (CDU) tagja volt, kijelentette, hogy elérkezett az idő egy új típusú párt létrehozására, amely a politikai spektrum közepén helyezkedik el, ezért nincs szüksége ideológiai irányadásra. A magát eurokritikusként, de nem EU-ellenesként meghatározó párt célként határozta meg a túlbürokratizáltnak tartott Európai Unió reformját és az uniós szerződések újratárgyalását. Az alapító a pártot Konrad Adenauer és Helmut Schmidt korábbi kancellárok, valamint Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter örökségének folytatójaként jellemezte, így kívánta elkerülni, hogy az új alakulatot azokhoz a szélsőjobboldali erőkhöz hasonlítsák, amelyek EU-ellenes álláspontot foglalnak el.

A párt azzal számol, hogy az őszi törvényhozási választáson kétjegyű eredményt ér el és bejut a Bundestagba – írta az elemző. Kezdetben a felmérések azonban még csak 3 százalékos értéket regisztráltak, majd ezt egy héttel a párt alapítása után 4 százalékra módosították. Bárhogy is alakuljon az új párt választói bázisa, annyi bizonyos, hogy a jobboldal megosztottságának növekedésével minden, az AfD által megszerzett százalékpont Angela Merkel újraválasztásának az esélyeit gyengíti – mutatott rá Kiss J. László.

Kiemelte: az első elemzések szerint a németek 27 százaléka szimpatizál az eurokritikus párttal, és ezek a potenciális választók jelezték: elképzelhetőnek tartják, hogy ősszel az új pártra szavaznak.

Az AfD parlamentbe jutása az ország pártpolitikai rendszerét jelentős mértékben befolyásolhatja – írta a szakértő, emlékeztetve, hogy a pártpolitikai rendszer első, 1945 és 1953 közötti időszakában még 11 parlamenti párt volt. Ezt az 1953-ban bevezetett ötszázalékos parlamenti küszöb, valamint a szélsőjobboldali és a kommunista pártok betiltása jelentősen korlátozta.

Felidézte: az 1953 és 1976 közötti második szakaszt “mi sem jellemezte jobban”, mint hogy 1976-ban a két nagy párt – a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU), valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – a szavazatok 91,2 százalékát szerezte meg. A pártpolitikai rendszer következő, 1976-tól 1990-ig tartó szakaszában színre léptek a zöldek, és megszilárdult a kettős pártszerkezet, amelynek két oldalán az egymással koalícióra kész pártcsoportok álltak: jobb oldalon az uniópártok és a Szabad Demokrata Párt (FDP), míg bal oldalon az SPD és a zöldek.

Az 1990-es német újraegyesüléssel kezdődött újabb szakaszban megjelent az NDK egykori kommunista pártja utódszervezete, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS). 2005-ben a keleti PDS és a nyugati Munka és Szociális Igazságosság – Választási

Alternatíva (WASG)összeolvadásával létrejött új párt, a Baloldal (Die Linke) megalakulásával megindult a két politikai táboron alapuló, kétpólusú rend eróziója, és egy nyitottabb, ötpárti rendszer alakult ki – írta Kiss J. László.

A kutató szerint 2005 és 2009 között ugyan a konzervatívok és a szociáldemokraták alakíthattak nagykoalíciót, és 2009-ben konzervatív-liberális koalíció alakult, mégis több jel utal arra, hogy a pártpolitikai rendszer tovább pluralizálódik, és a hagyományos néppártok meggyengülnek. A 2009-es választásokon a szociáldemokraták érzékeny, 11 százalékos veszteséget szenvedtek: az SPD történelmi mélypontot ért el, és bár csak kisebb mértékben, de az uniópártok szavazati aránya is 1,4 százalékkal csökkent az előző választási eredményeikkel összehasonlítva.

Az egymással versengő két nagy politikai formáció, a konzervatív és a szociáldemokrata párt az 1976-os 91 százalékhoz képest 2009-ben a szavazatoknak már csak 57 százalékát volt képes megszerezni. 2009 óta a tartományi választások eredményei is az uniópártok és a liberálisok térvesztését, a többségalkotás szempontjából fontos FDP-nek a kritikus öt százalék alatti és feletti állandó hullámzását jelezték.

Kiss J. László meglátása szerint az AfD népszerűsége azt mutatja, hogy még nyitottabb, hatpárti rendszer alakulhat ki az országban, így a hagyományos kétpárti koalíció helyett hármas koalíció alakulhat, ami egyúttal meg is nehezítheti a kormány létrejöttét.

– MTI –



További hírek a Nagyvilág kategóriából
New Yorkban vádat emeltek a Szent Patrick katedrálisba benzines palackokkal behatolni próbáló férfi ellen
Washington - New Yorkban vádat emeltek a Szent Patrick katedrálisba szerdán este benzines palackokkal behatolni [...] tovább »
Mueller-jelentés: A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal
Washington - A Trump-kampány munkatársai valóban nem játszottak össze oroszokkal, de ugyanakkor tisztában voltak [...] tovább »
Győrffy Balázs: unión kívüli import élelmiszerek beáramlását hozhatja az agrártámogatások csökkentése
Sárbogárd - Amennyiben az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkennek, az meg fog mutatkozni az [...] tovább »
Tizenkét elítéltnek mosta meg a lábát Ferenc pápa nagycsütörtökön
Vatikánváros/Velletri - Kilenc olasz, egy brazíliai, egy elefántcsontparti és egy marokkói rabnak mosta és [...] tovább »
A luxori nekropolisz egyik legnagyobb, 3500 éves sírhelyét tárták fel Egyiptomban
Luxor - Egy 3500 éves sírt, valamint egy legkevesebb i. e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak [...] tovább »
Varga Mihály: Kína vonzó befektetési célpontnak tartja Magyarországot
Budapest - A következő években is Közép-Kelet-Európa lehet a kontinens növekedési motorja, ennek is [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Magabiztosan nyert a Renegades
Miskolc - Lejátszotta második meccsét is az idei, 2019-es bajnokságban a har­mad­osztályban, a divízió II-ben [...] tovább »
Férfi kosárlabda NB I – Körmendi siker a felsőházban
Budapest - Az alapszakaszgyőztes Körmend hazai pályán legyőzte a Pécsi VSK-t csütörtökön a férfi kosárlabda [...] tovább »
Női kosárlabda NB I – Magabiztos győzelemmel kezdett a címvédő Sopron az elődöntőben
Budapest - A címvédő Sopron Basket magabiztos győzelemmel kezdte meg a női kosárlabda NB I elődöntőjét, [...] tovább »
Női kézilabda NB I – Nyert a Siófok
Budapest/Siófok - A Siófok győzött otthon a női kézilabda NB I-ben, miután a második félidőben a maga javára [...] tovább »
Miskolci erszénylabda: nem kamu, kama
Miskolc - Az egyedülálló játék, amit Miskolcon sporttá fejlesztenek. tovább »
Gratulált a sportszerű ellenfélnek
Alsóvadász - Az alsóvadásziak futballistája, Kiss József öt gólt ért el a legutóbbi bajnokin. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása