Frissítve:

Konferencia Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából

Budapest, 2013. november 8., péntek (MTI) – A Horthy-korszak hivatalos szellemi arculatának kialakításához nagymértékben hozzájáruló, regényeivel és színdarabjaival a maga korában jelentős közönségsikert elérő és akkoriban többször is irodalmi Nobel-díjra jelölt Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából kezdődött konferencia a Pécsi Tudományegyetemen pénteken.

hiba beküldése

A rendezvény első napján Tőkéczki László történész előadásában kifejtette: az író dualista monarhiában írt közéleti tárgyú cikkeiben ellenezte a nyugati minták mechanikus másolását, figyelmeztetett arra, hogy “nem lehet külföldi szemmel, külföldi érdekből nézni hazánkat”.

Herczeg szerint a Nyugat kiábrándult önmagából és így az emberiségből, a gondolat szabadságát nem egyszer éppen a szabadgondolkodóktól kell megvédeni és a haladás nevében fellépő eszmék is “csillapításra, kiegyensúlyozásra szorulnak” – ismertette a történész, aki elmondta azt is: Herczeg már száz évvel ezelőtt fellépett a kettős mérce, “a türelmet prédikáló türelmetlenek” ellen, akik látszólag a dogmák ellen küzdenek, de a saját dogmáikhoz körömszakadtáig ragaszkodnak.

Zeidler Miklós történész a két világháború közötti Magyar Revíziós Ligáról – melynek 1927-től Herczeg volt az elnöke – elmondta: fő feladata a trianoni békeszerződés igazságtalanságaival kapcsolatban a külföld meggyőzése és az egységes hazai közvélemény kialakítása volt.

Herczeg a két világháború között hirdette, hogy a Magyarországhoz visszakerülő nemzetiségeknek valódi önkormányzatot kell biztosítani, az éppen 75 évvel ezelőtti, 1938. novemberi első bécsi döntés után a revíziós liga vezetése érzékelte annak a veszélyét, hogy az ország túlságosan elköteleződik Hitler és a tengelyhatalmak mellett. A magyar csapatok által a második világháború során 1942-ben a bácskai civil lakosság körében elkövetett vérengzés pedig annyira lesújtotta Herczeget, hogy még a liga feloszlatását is felvetette – mondta Zeidler Miklós.

Gazdag László történész Herczeg politikai publicisztikájáról szóló előadásában elmondta: a közíró a kiegyezés rendszerét alkalmasnak találta arra, hogy annak keretei között a magyarság megerősödjön és nemzeti érdekeit képviselje, ugyanakkor bírálta a korrupt parlamenti politizálást.

Az első világháború utáni forradalmaknak a Horthy-rendszerben hivatalossá vált értékelése Herczeg véleményét visszhangzotta, mely szerint az 1918. őszi, illetve 1919-es események meghatározó vonása az anyagi érdek, Károlyi Mihály dilettantizmusa és a magyarellenesség volt – tette hozzá a szakember.

A két világháború között Herczeg belpolitikai kérdésekben rendszeren belüli kritikát fejtett ki, például a feszítő szociális problémák megoldását felülről várta. Szólt Európa romlásáról és arról, hogy a közelgő második világégésnek minden hadviselő nemzet a vesztese lesz, a kommunizmusban pedig minden érték elpusztítóját látta, ennek megfelelően a Szovjetunió elleni 1941-es magyar hadba lépést honvédő háborúként fogta fel – mondta Gazdag László.

Hozzátette: Herczeg egész közírói pályafutásán végighúzódik a magyar nemzet egységének hangoztatása, olyan nemzeti minimum felmutatásának igénye, mely a társadalmi és gazdasági ellentétek dacára is összetartja a magyarságot.

Fischer Ferenc, a rendezvénynek otthont adó Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a konferencia megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy a nagy formátumú alkotók nem férnek el egy tudományszak keretei között, ezért fontos, hogy Herczeg Ferenc mára elfeledett életművét történészek és irodalmárok egyaránt kutassák.

A pécsi egyetem és a Magyar Történelmi Társulat által szervezett konferencia második napján, szombaton irodalmárok tartanak előadásokat az író prózai és színházi munkásságáról.

A német anyanyelvű Herczeg Ferenc 1863-ban született a bánsági Versecen és az iskolában sajátította el a magyar nyelvet. Az 1880-as években jogot végzett Budapesten, első regényét pedig akkor írta, mikor egy halálos kimenetelű párbaj miatt 4 hónap fogságra ítélték.

Az 1890-es évek elején sikeres újságíró lett a Rákosi Jenő vezette Budapesti Hírlapnál, 1894-től fél évszázadon át, 1944-ig volt az Új idők című nagy példányszámban eladott magazin alapító főszerkesztője. Tisza István miniszterelnök két lapjának is dolgozott, az 1900-as években Az Újság, az 1910-es években pedig a Magyar Figyelő közölte írásait.

Közben egyre sikeresebb színpadi szerző és regényíró lett, műveit negyven kötetben adták ki, a két világháború között a Magyar Tudományos Akadémia – melynek évtizedeken át tagja és két ízben másodelnöke is volt – az 1920-as években háromszor is jelölte őt Nobel-díjra.

Herczeg Ferenc közéleti tevékenysége is megkezdődött már a századforduló előtt, a kormánypárt színeiben a dualizmus idején parlamenti képviselő lett, majd 1927-ben Horthy Miklós kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki, és ugyanebben az évben a Magyar Revíziós Liga elnökévé választotta.

Herczeg Ferenc 91 éves korában, 1954-ben hunyt el Budapesten.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából
Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában Budapesten
Budapest - Tíz fiatal tehetség vehette át a 2018-as Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában kedden a [...] tovább »
OGY – Az ukrán oktatási törvényről is tárgyalt a KMKF munkacsoportja
Budapest - Az ukrán oktatási törvényről és a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról tárgyalt a [...] tovább »
Gyalogos vesztette életét egy balesetben Polgárnál
Polgár - Egy személygépkocsi ütötte el a polgári nőt - adta hírül a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság. tovább »
A kétoldalú gazdasági együttműködésekről és a parlamenti kapcsolatokról tárgyalt Kövér László Törökországban
Ankara - A kétoldalú gazdasági együttműködések kilátásairól, valamint a parlamenti kapcsolatok [...] tovább »
Illegális bevándorlás – Halász: ismét beigazolódott, hogy a migráció veszélyt hoz Európára
Budapest - A brüsszeli terrortámadás ismét azt igazolja, hogy a migráció veszélyt hoz Európára - jelentette ki [...] tovább »
OGY – A kormány benyújtotta a 2021-es népszámlálásról szóló törvényjavaslatot
Budapest - A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021 nyarán tarthatja a következő országos népszámlálást. A [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Emléktábla-avatással és könyvbemutatóval ünnepelték a MOKSZ 110. születésnapját
Budapest - A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) alapításának 110. évfordulója alkalmából [...] tovább »
Férfi vízilabda BL – Négygólos egri siker a Steaua ellen
Eger - Az Eger a harmadik harmadbeli remeklésének köszönhetően magabiztosan, 13-9-re legyőzte a Steaua Bucuresti [...] tovább »
Férfi kézilabda NB I – A Dabast is legyőzte a Szeged
Budapest - A címvédő MOL-Pick Szeged továbbra is százszázalékos a férfi kézilabda NB I-ben, miután kedden [...] tovább »
Női asztalitenisz Eb-selejtező – A csehek elleni győzelemmel megvan a csoportelsőség
Várpalota - A magyar női asztalitenisz-válogatott kijutott a jövő évi Európa-bajnokságra, egyben megnyerte a [...] tovább »
Szlovák jégkorongliga – Kikapott Poprádon a MAC
Budapest/Poprád - A MAC 1-0-s vereséget szenvedett Poprádon a szlovák jégkorongliga (Tipsport) keddi játéknapján. tovább »
Angol író könyve az Aranycsapatról
Budapest - Megjelent a Magyarországon élő David Bailey könyve a legendás magyar Aranycsapatról. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása