Frissítve:

Konferencia Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából

Budapest, 2013. november 8., péntek (MTI) – A Horthy-korszak hivatalos szellemi arculatának kialakításához nagymértékben hozzájáruló, regényeivel és színdarabjaival a maga korában jelentős közönségsikert elérő és akkoriban többször is irodalmi Nobel-díjra jelölt Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából kezdődött konferencia a Pécsi Tudományegyetemen pénteken.

hiba beküldése

A rendezvény első napján Tőkéczki László történész előadásában kifejtette: az író dualista monarhiában írt közéleti tárgyú cikkeiben ellenezte a nyugati minták mechanikus másolását, figyelmeztetett arra, hogy “nem lehet külföldi szemmel, külföldi érdekből nézni hazánkat”.

Herczeg szerint a Nyugat kiábrándult önmagából és így az emberiségből, a gondolat szabadságát nem egyszer éppen a szabadgondolkodóktól kell megvédeni és a haladás nevében fellépő eszmék is “csillapításra, kiegyensúlyozásra szorulnak” – ismertette a történész, aki elmondta azt is: Herczeg már száz évvel ezelőtt fellépett a kettős mérce, “a türelmet prédikáló türelmetlenek” ellen, akik látszólag a dogmák ellen küzdenek, de a saját dogmáikhoz körömszakadtáig ragaszkodnak.

Zeidler Miklós történész a két világháború közötti Magyar Revíziós Ligáról – melynek 1927-től Herczeg volt az elnöke – elmondta: fő feladata a trianoni békeszerződés igazságtalanságaival kapcsolatban a külföld meggyőzése és az egységes hazai közvélemény kialakítása volt.

Herczeg a két világháború között hirdette, hogy a Magyarországhoz visszakerülő nemzetiségeknek valódi önkormányzatot kell biztosítani, az éppen 75 évvel ezelőtti, 1938. novemberi első bécsi döntés után a revíziós liga vezetése érzékelte annak a veszélyét, hogy az ország túlságosan elköteleződik Hitler és a tengelyhatalmak mellett. A magyar csapatok által a második világháború során 1942-ben a bácskai civil lakosság körében elkövetett vérengzés pedig annyira lesújtotta Herczeget, hogy még a liga feloszlatását is felvetette – mondta Zeidler Miklós.

Gazdag László történész Herczeg politikai publicisztikájáról szóló előadásában elmondta: a közíró a kiegyezés rendszerét alkalmasnak találta arra, hogy annak keretei között a magyarság megerősödjön és nemzeti érdekeit képviselje, ugyanakkor bírálta a korrupt parlamenti politizálást.

Az első világháború utáni forradalmaknak a Horthy-rendszerben hivatalossá vált értékelése Herczeg véleményét visszhangzotta, mely szerint az 1918. őszi, illetve 1919-es események meghatározó vonása az anyagi érdek, Károlyi Mihály dilettantizmusa és a magyarellenesség volt – tette hozzá a szakember.

A két világháború között Herczeg belpolitikai kérdésekben rendszeren belüli kritikát fejtett ki, például a feszítő szociális problémák megoldását felülről várta. Szólt Európa romlásáról és arról, hogy a közelgő második világégésnek minden hadviselő nemzet a vesztese lesz, a kommunizmusban pedig minden érték elpusztítóját látta, ennek megfelelően a Szovjetunió elleni 1941-es magyar hadba lépést honvédő háborúként fogta fel – mondta Gazdag László.

Hozzátette: Herczeg egész közírói pályafutásán végighúzódik a magyar nemzet egységének hangoztatása, olyan nemzeti minimum felmutatásának igénye, mely a társadalmi és gazdasági ellentétek dacára is összetartja a magyarságot.

Fischer Ferenc, a rendezvénynek otthont adó Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja a konferencia megnyitóján azt hangsúlyozta, hogy a nagy formátumú alkotók nem férnek el egy tudományszak keretei között, ezért fontos, hogy Herczeg Ferenc mára elfeledett életművét történészek és irodalmárok egyaránt kutassák.

A pécsi egyetem és a Magyar Történelmi Társulat által szervezett konferencia második napján, szombaton irodalmárok tartanak előadásokat az író prózai és színházi munkásságáról.

A német anyanyelvű Herczeg Ferenc 1863-ban született a bánsági Versecen és az iskolában sajátította el a magyar nyelvet. Az 1880-as években jogot végzett Budapesten, első regényét pedig akkor írta, mikor egy halálos kimenetelű párbaj miatt 4 hónap fogságra ítélték.

Az 1890-es évek elején sikeres újságíró lett a Rákosi Jenő vezette Budapesti Hírlapnál, 1894-től fél évszázadon át, 1944-ig volt az Új idők című nagy példányszámban eladott magazin alapító főszerkesztője. Tisza István miniszterelnök két lapjának is dolgozott, az 1900-as években Az Újság, az 1910-es években pedig a Magyar Figyelő közölte írásait.

Közben egyre sikeresebb színpadi szerző és regényíró lett, műveit negyven kötetben adták ki, a két világháború között a Magyar Tudományos Akadémia – melynek évtizedeken át tagja és két ízben másodelnöke is volt – az 1920-as években háromszor is jelölte őt Nobel-díjra.

Herczeg Ferenc közéleti tevékenysége is megkezdődött már a századforduló előtt, a kormánypárt színeiben a dualizmus idején parlamenti képviselő lett, majd 1927-ben Horthy Miklós kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki, és ugyanebben az évben a Magyar Revíziós Liga elnökévé választotta.

Herczeg Ferenc 91 éves korában, 1954-ben hunyt el Budapesten.

– MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából
Debreceniek lepik el Mádot
Mád - Megkezdi működését a Debreceni Egyetem mádi kutatóintézete. tovább »
Nagy Anikó: a magyar kormány az egészségügyben is figyel az esélyegyenlőségre
Budapest - A magyar kormány az egészségügyben is fokozottan figyel az esélyegyenlőségre - erről is beszélt Nagy [...] tovább »
Orbán Viktor posztolt unokájáról
Budapest - Orbán Viktor a Facebookon írt harmadik unokájáról. A kislány Orbán Ráhel második gyereke, és a [...] tovább »
Illegális bevándorlás – BM: újabb hazug jelentéssel támadják Magyarországot, hogy elvegyék a határvédelem jogát
Budapest - "Brüsszel újabb valótlan tartalmú jelentéssel támadja Magyarországot, azért hogy elvegye tőlünk a [...] tovább »
Európai nap halálos közlekedési baleset nélkül
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Segítsen Ön is, hogy szeptember 19-én egyetlen ember se veszítse életét a [...] tovább »
Ahmed H. pere – IM: ne gyakoroljon nyomást az AI a független magyar igazságszolgáltatásra!
Budapest - Az Igazságügy Minisztérium (IM) felszólítja az Amnesty Internationalt (AI), hogy ne gyakoroljon nyomást [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Kerekesszékes vívó Eb – Három éremmel kezdett a magyar csapat
Budapest - Mező Boglárka a női kard B kategóriájának egyéni versenyében ezüstérmet nyert, míg Osváth [...] tovább »
Asztalitenisz Eb – Magyar győzelmek
Budapest/Alicante - Mind a négy magyar játékos győzött a férfi egyes selejtezőjének második fordulójában a [...] tovább »
Szlovák jégkorongliga – Kikapott kassán a DVTK
Budapest/Kassa - A DVTK Jegesmedvék 6-3-ra kikapott a HC Kosice vendégeként a szlovák jégkorongliga [...] tovább »
Férfi kézilabda NB I – Mindkét félidőben húsz gólt dobott a Szeged
Budapest - A címvédő Szeged és a Veszprém is fölényesen nyert a férfi kézilabda NB I keddi játéknapján. tovább »
Szlovákiában versenyeztek
Miskolc - Nemzetközi meghívásos kötöttfogású verseny, Nyárasd (Szlovákia), 7 ország, 150 induló. A DVTK-MVSI [...] tovább »
Megmaradt a kosarasok esélye a világbajnokságra
Debrecen - Az olaszok ellen szenvedett vállalható, hatpontos (63-69) vereséget a magyar válogatott hétfőn este a [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása