Frissítve:

Királyok vére csörgedezik az ereiben

Habsburg György: „A maga természetességével éltem és élem meg, hogy családunk uralkodódinasztia volt” Habsburg György: „A maga természetességével éltem és élem meg, hogy családunk uralkodódinasztia volt” - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Az uralkodó Habsburg-­dinasztia sarja, de már rég magyarnak vallja magát. Interjú: Habsburg György utazó nagykövettel.

hiba beküldése

Tekintettel a soknemzetiségű birodalmi múltra, az abban játszott döntéshozói szerepre, akár azt is mondhatnánk: esetében „genetikailag kódolt” a nemzetek és a kontinens sorsa iránti fokozott érzékenység. Európát most úgy látja: az uniónak nincs alternatívája, de látja a hibáit is, és bízik a reformokban.

Hogyan éli az életét 2019-ben egy olyan ember, aki akár király is lehetne?

Nyugodtan mondhatjuk, csak úgy, mint egy átlagos, hétköznapi polgár. Én már nem egy működő, létező monarchiába születtem, és édesapám rendkívül bölcsen mutatta meg, mi a család feladata, s mi az én feladatom a XXI. században. A történelmi háttér persze determinál némi átlagostól eltérő küldetést: nagyon sok rendezvényen kell részt vennem, többet utazom, és képviselnem kell a családomat, a hazámat. Az elmúlt években erre különösen sok alkalom adódott, kapcsolódva az I. világháború századik évfordulós megemlékezéseihez. Örömmel tapasztaltam, hogy milyen sokan foglalkoznak a történelemmel és tanulságainak levonásával. Ám mindezeket is beleértve nem érzem különlegesnek az életemet.

Mégis, amikor családi albumot lapozgat, akkor császárok, királyok köszönnek vissza a felmenők sorából. „Civil” közéleti emberként hogyan éli meg a kontrasztot?

Abba a helyzetbe születtem bele, s olyan közegben nőttem fel, hogy ez a családi háttér számomra is a történelem része. Az egy egyszerű tény, hogy a Habsburg-család tagja vagyok, a maga természetességével éltem és élem meg, hogy családunk uralkodódinasztia volt. Egészen kisgyermek koromtól részt vettem a családi találkozókon, melyeken jelenleg is regnáló uralkodók vettek részt. Édesapám sokat mesélt a történelemről, a család rokoni kapcsolatairól, legyenek azok évszázadokra visszanyúló vagy épp ma is élő kapcsolatok. Ez folyamatosan vált a gondolkodásom, személyiségem részévé, de mindenféle patetikus külsőség nélkül. Ami viszont ebből eredően különleges dolog számomra, az a nagy család. A világ különböző tájain több mint ötszáz Habsburg él, s ez a nagy rokonság tartja a kapcsolatot, személyesen vagy virtuálisan. Nagymamámék, Zita királynéék huszonegyen voltak testvérek, nagyon széles rokonsági rendszert alapozva meg szerte a világban. Csak azt tudom mondani, hogy ez nekem egy kezdettől fogva megélt, természetes dolog, tele pozitív élménnyel, érzéssel.

A királyi családok magánéletéről sok film készült, de mennyire hitelesek ezek? Első pillanatoktól kezdve szigor, fegyelem, etikett, protokoll – játszhatott-e, mint a többi gyerek?

Ezek a filmek többnyire a fénypontokra, a pompára fókuszálnak, de ez legtöbbször hiányos, rosszabb esetben megtévesztő képet ad az uralkodócsaládokról. Elég szoros a kapcsolatom a spanyol királyi családdal, és mondhatom: nagyon nehéz és kemény dolog egy uralkodócsalád tagjának lenni. Óriási felelősséggel jár, nincs szabad hétvége, a zsúfolt programok, megfelelések keretet szabnak minden napnak. Ehhez kell igazítani az egész életet, hihetetlen fegyelmet követelve meg, és kevés szabadidővel. Az én esetemben más a helyzet, alapjában véve én uralkodom az időm fölött. Persze, tényleges uralkodás nélkül is rengeteg kötelezettség, rendezvény, program, meghívás, felkérés mentén, de én szabom meg az irányt magam számára.

A Habsburg-uralkodók megítélése a magyar történelemben eltérő – foglalkozott-e mérleg készítésével?

Kimondott mérlegkészítésre nem vállalkoznék, de természetesen nagyon sokat foglalkoztam a történelmi helyzetek, azon belül a Magyarországhoz fűződő viszony elemzésével. Különösen azóta, hogy Magyarországon élek, Magyarországon születtek a gyermekeim. Nézzük ezt úgy: amikor egy házasság megköttetik, esetünkben 1526-ban, és tart 1918-ig, ennyi idő alatt vannak jó korszakok és vannak konfliktusokkal terheltek. Én szívesebben emelem ki a jókat, például a kiegyezést, ami valóban rendkívül pozitív esemény volt, s nemrég együtt ünnepeltük a 150. évfordulót. Az itt elért eredményeket még manapság is érzékelhetjük, különösen Budapesten látható, mi mindent sikerült felépíteni a kiegyezést követően. Szokták kérdezni: hogy lehet, hogy én Habsburgként ünneplem az 1848-as magyar forradalmat. Azért, mert meggyőződésem, e forradalmi események nélkül nem történt volna meg ez a kiegyezés sem, amely békés, stabil, építő időszakot hozott az Osztrák-Magyar Monarchia teljes területén. A történelmet mindig összefüggésében kell vizsgálni és értékelni, nem lehet kiragadni csak egyik vagy másik mozzanatát, mert az mindig torz képhez vezet. Azért ha visszanézek, úgy gondolom, nem kell szégyenkeznem.

Európa jelenkori kihívásai nyomán az Európai Unióval kapcsolatban már-már működőképességi aggályok merülnek fel. Hogy látja a kontinens helyzetét, sorsát?

Én is nagy aggodalommal figyelem, mi történik az Európai Unióban, de a túlzott pesszimizmustól is óvnék. Nézzük meg, mit sikerült elérnie az Európai Uniónak: a kontinens megosztott volt keleti és nyugati blokkra, ezeket vasfüggöny választotta el egymástól. Az integráció és az együttműködés törekvése békét, biztonságot és stabilitást hozott, a vasfüggöny eltűnt. Ezekről nem lehet elfeledkezni, amikor válságokkal szembesülünk, legyen az banki, pénzügyi, gazdasági, politikai vagy migrációs gyökerű. Nem lehet csak a problémákat nézni, az elért eredményeket és a közös célokat meg nem. Ugyanakkor az Európai Unió most komoly krízishelyzetben van, ez számos téren látható, érzékelhető, legnagyobb válságjel a brexit. Az EU-nak nem sikerült kommunikálnia az igazán fontos ügyekben, viszont sok olyan témára fordított időt, energiát, amelyek kevésbé voltak fontosak. Ez irány- és aránytévesztés. Sokat kell dolgozni azért, hogy az EU elfogadhatóbb legyen – ebben az évben lesz az európai parlamenti választás, bízom a reformban, és azt is remélem, hogy ki fogják használni az időt arra, hogy többet beszéljünk Európáról. Lehetőség lesz megkérdezni az EP-képviselőket is, hogy mit tettek, hogyan dolgoztak, s nagyon remélem, hogy a szavazók kérdezni fognak, tájékozódnak az eddig végzett munkáról és a jövőbeni tervekről.

Magyarként él, dolgozik, vállal küldetéseket – szokott-e találkozni történelmi magyar családok leszármazottjaival?

Két hete egy tévéműsorban a Batthyány és a Széchenyi család tagjaival egy asztalnál ültünk. Természetesen létezik a kapcsolat a történelmi családokkal, különösen a Batthyány családdal ápolok jó viszonyt, a családfőszerepet betöltő Lászlóval, aki történetesen Bécsben él.

Megtörtént a történelmi megbékélés, a kiegyezés…

A XXI. században élünk, ez így természetes.

Mit érez, amikor a magyarok Szent Koronája előtt áll? Hiszen akár király is lehetne…

Természetesen tisztában vagyok a Szent Korona óriási történelmi jelentőségével és azzal is, hogy ezzel nagyapámat megkoronázták, ő az utolsó magyar király. Ilyen szemmel is nézem a Parlamentben ezt a koronát, de a személyes érzelmeimen túl ez már a történelem része számomra is.

Nyéki Zsolt


Habsburg György

Habsburg György (teljes nevén: Paul Georg Maria Joseph Dominikus von Habsburg-Lothringen; Starnberg, 1964. december 16. –) osztrák és magyar újságíró, politikus, közéleti személyiség, a 2024-es budapesti olimpia és paralimpiai pályázat nagykövete.

Tanulmányok

1984-ben érettségizett a bajorországi Tutzingban, majd jogot hallgatott az Innsbrucki Egyetemen. 1985-ben egy félévet töltött a Madridi Egyetemen, ahol történelmet hallgatott, majd 1986 és 1989, valamint 1990 és 1993 között a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität politológia és történelem szakos hallgatójaként folytatott tanulmányokat, közben rövid időre ismét a madridi Complutense Egyetem történelem és iszlám szakos hallgatója volt.

Életpálya

1987-ben a ZDF német közszolgálati televízió munkatársa lett.

1990-ben Markus Film néven saját céget alapított.

1993-ban költözött Magyarországra, és vette fel a magyar állampolgárságot.

1996-ban utazó nagykövetnek nevezték ki.

2004–2012 között a Magyar Vöröskereszt elnöke.

Család

Édesapja Habsburg Ottó korábbi osztrák trónörökös, nagyapja IV. Károly, az utolsó magyar király.

1997-ben vette felségül Eilika oldenburgi hercegnőt, János Frigyes oldenburgi herceg leányát, a menyegzőt a budapesti Szent István-bazilikában tartották. A házaspár jelenleg is Magyarországon él három gyermekével. Forrás: Wikipédia



További hírek a Magyarország kategóriából
Bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a dobostorta
Bekerült a Hungarikumok Gyűjetményébe a dobostorta és bővült a Magyar Értéktár is - tájékoztatta az [...] tovább »
Heten vesztették életüket az M5-ös autópályán
Mindkét irányban lezárták az M5-ös autópályát Balástya közelében, ahol hétfőre virradóra heten meghaltak, [...] tovább »
Négyes ikrek születtek Debrecenben
Négyes ikrek születtek a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában - közölte a felsőoktatási intézmény [...] tovább »
Először lép föl Magyarországon Celine Dion
Először lép fel Magyarországon Celine Dion kanadai énekesnő: 2020. június 7-én, vasárnap a Papp László [...] tovább »
Will Smith koncertezik a budapesti Szent István-bazilika előtt
Koncertet ad Will Smith hollywoodi filmsztár szerda este Budapesten, a Szent István-bazilika előtt - közölte a [...] tovább »
Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze
Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Kiskorától szívja magába a benzingőzt az ifjú motoros
Balmazújváros - Már ennyi idő után is szép eredmények vannak Varga Tibi háta mögött, de a sikernek ára is van. tovább »
Hajrágóllal győzött a Nyírgyulaj
Nyírgyulaj - Egy hónap után újra bajnoki mérkőzésen lépett pályára a futsal NB I.-ben szereplő Nyírgyulaj, [...] tovább »
Férfi kézilabda BL – Az EHF vizsgálatot indított a szegedi tömegjelenet miatt
Bécs - Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) vizsgálatot indított a vasárnapi Szeged-Vardar Szkopje férfi [...] tovább »
Valkusz Rómában, Piros Kazahsztánban nyert
Budapest, Róma, Simkent - Valkusz Máté a római, Piros Zsombor pedig a kazahsztáni salakpályás [...] tovább »
Júniusban rendezik az első Nemzeti Futóversenyt
Budapest - Június 8-án Budapesten rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Futóversenyt, amelynek célja, hogy [...] tovább »
Megkezdte nyári felkészülését az Eb-házigazda női röplabda-válogatott
Budapest - Hétfőn Budaörsön megkezdte felkészülését a magyar női röplabda-válogatott a május végén [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása