Frissítve:

Kertész Imre utolsó interjúja a The Paris Reviewban

Washington, 2013. július 2., kedd (MTI) – A Felszámolás volt az utolsó regénye és a Luisa Zielinskinek adott nyilatkozata volt az utolsó interjú, amelyet életében adott – jelentette ki Kertész Imre az Egyesült Államokban megjelenő The Paris Review című irodalmi folyóirat legújabb számában.

hiba beküldése

“Olyan valaki vagyok, aki mindezt túlélte, látta Gorgó fejét és mégis megőrzött annyi erőt magában, hogy befejezze a munkát, amely az emberekhez szól olyan nyelven, amely humánus” – nyilatkozott munkásságáról az Auschwitzot megjár Nobel-díjas író.

“Az irodalom célja az, hogy az emberek műveltekké váljanak, hogy szórakozzanak, ezért nem kérhetjük őket arra, hogy szörnyű látomásokkal foglalkozzanak. Olyan művet hoztam létre, amely ábrázolja a holokausztot, mint olyat, anélkül, hogy a borzalmak rút irodalma legyen. Talán arcátlan vagyok, de úgy érzem: munkám ritka tulajdonsága, hogy a történelem emberi arcát próbáltam ábrázolni, olyan könyvet akartam írni, amelyet az emberek el is akarnak olvasni” – mondta.

Luisa Zielinski a 14 oldalas, két részletben felvett interjú bevezetőjében köszönetet mondott a Parkinson-kór végső szakaszába ért írónak, aki már sem klaviatúra segítségével, sem kézzel nem képes gondolatait papírra vetni, és feleségének, hogy a nehéz körülmények közepette is fogadták őt otthonukban.

“Az írás megváltoztatta az életemet. Ennek egzisztenciális dimenziója (is) van, és ez minden író esetében így van. Minden művésznél eljön az ébredés pillanata, amely megragadja, függetlenül attól, hogy festő-e vagy író. A változás az életemben nem szakmai volt – ez a mély ráébredés pillanata volt” – mondta Kertész arról szólva, hogy 24 éves korában érezte meg először: íróvá vált.

Szavai szerint hosszú időbe telt számára, hogy elsajátítsa az írásnak még az alapjait is. Eleinte nem tudott mit kezdeni az Auschwitzban eltöltött egy év tapasztalataival.

“Mert ez a tapasztalat nem jelentett irodalmi ébredést, nem adott alkalmat a szakmai és művészi önelemzésre. Fogalmam sem volt arról, hogy pontosan mit akarok és ezt kitalálni, küzdelem volt” – mondta.
Kertész hangoztatta, hogy a Sortalanság megírásának 13 esztendeje idején, “a kommunista évek elnyomó légköre azt jelentette, hogy el kellett titkolnom, mire készülök”.

“Nem volt koncepcióm azzal kapcsolatban, hogy mit készülök elmondani, de az első kihívásom az volt, hogy létrehozzak egy nyelvezetet, egy formát és végül egy témát. Meg akartam vizsgálni a totalitárius rendszeren belüli sajátos létformát és élettapasztalatot. Egyáltalán nem volt világos számomra, hogy stilisztikai szempontból hogyan fogom ezt megoldani” – fogalmazott az író.

“Azért találtam ki egy fiút, mert egy diktatúrában mindenkit a tudatlanság és a tehetetlenség gyerekszerű állapotában tartanak” – magyarázta Kertész, kitérve arra, hogy ehhez nemcsak a különleges stílust és formát kellett megalkotnia, de különleges figyelmet kellet fordítania az ideiglenességre is.

“Egy olyan világban voltam felfüggesztve, amely idegen volt a számomra, amelybe az ember minden nap a megkönnyebbülés reménye nélkül tér vissza. Ez igaz volt a sztálinista Magyarországra, de még inkább a nemzeti szocializmus idején” – tért ki tágabb értelemben az általa megtapasztaltakra az író.
“A náci rendszer mindent elnyelt. Olyan hatékonyan működött, hogy a legtöbb embernek még esélye sem volt arra, hogy megértse az általa megélt eseményeket” – hangoztatta.

Kertész elmondta, hogy számára három irodalmi korszak létezik. Az első szakasz a holokausztot előzte meg, amely nehéz volt ugyan, de át lehetet vergődni rajta valahogy. A második a Primo Levi és hasonló írók által leírt “in medias res” volt. Az alkotók úgy írták le a történéseket, hogy ami történt, az az őrületbe kergette az embert – legalábbis minden embert, aki ragaszkodott a régi értékekhez.

“Igyekeztek ellenállni, amennyire csak tudtak, de ez nyomot hagyott életük hátralevő részén” – mondta.
A harmadik szakasz irodalmi művei a nemzeti szocializmus után a régi értékek elvesztését tanulmányozzák. Kertész ennek a korszaknak az írói közül Jean Améryt és Tadeusz Borowskit emelte ki. “A tét az volt, hogy új értékeket teremtsenek ebből a mérhetetlen szenvedésből, de ezeknek az íróknak a többsége belepusztult a próbálkozásba” – mondta.

Kertész munkásságát e radikális hagyomány részének tekinti. “Igen, annak tekintem csak nem tudom, hogy a munkásságom, avagy a betegségem végez-e velem. Nos, legalábbis megpróbáltam olyan messzire eljutni, amennyire csak tudok. Nyilvánvalóan nem haltam még bele abba a kísérletbe, hogy megbékéljek a történelemmel és valójában úgy tűnik, hogy ehelyett egy polgári betegségben fogok meghalni – hamarosan belehalok a nagyon is polgári Parkinsonba.”

A kérdésre, hogy az írás jelentette-e a túlélést a számára, az író így válaszolt:
“Képes voltam az életemet arra használni, hogy azt tanulmányozzam, hogyan tudja valaki túlélni a totalitarizmus egy különlegesen kegyetlen válfaját. Nem akartam öngyilkosságot elkövetni, mint ahogy nem akartam íróvá válni sem – legalábbis eleinte. Ezt sokáig elutasítottam, de aztán rájöttem hogy írnom kellene a tanú meglepődéséről és rémületéről – ez az amit tenni fogtok velünk. Hogyan élhetünk át valami ehhez foghatót, úgy, hogy meg is értsük?”

“A tapasztalatom volt az az ár, amit megfizettem azért, hogy bekerültem az irodalomba” – jelentette ki Kertész Imre a The Paris Reviewnak adott interjújában.

– Pogár Demeter, MTI –



További hírek a Magyarország kategóriából
Nemzeti konzultáció – Varga: a kormány az ország minden polgáráért és honfitársáért felelős
Nyírbátor - A magyar kormány az ország minden polgáráért és minden olyan honfitársáért felelős, aki [...] tovább »
Videó: Balhé és ordibálás a Debreceni Törvényszéken
Debrecen - Ordítozás közepette kizárták az ügyvédeket a saját tárgyalásukról Debrecenben. Erről [...] tovább »
Hiánypótló sporttudományi képzés indul Debrecenben
Debrecen - Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetemen (DE) indul sportanalitikus szakirányú továbbképzés, [...] tovább »
Ha leállt a szív, minden másodperc számít…
Miskolc - Hétfőn, az Újraélesztés Nemzetközi Napján mi is megtanultuk, hogy kell életet menteni. tovább »
Idén is kérhető hetedikes lányoknak a méhnyakrák elleni ingyenoltás
Budapest - Idén is kérhető iskolás lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltás - mondta az egészségügyért [...] tovább »
A munkáltatóknak fontos szerepük van az öngondoskodás elindításában egy felmérés szerint
Budapest - A munkáltatóknak fontos szerepük van a munkavállalók nyugdíj célú öngondoskodásának [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Győrben talán borul a papírforma
Nyírgyulaj - Rendhagyó módon csütörtökön lép pályára a Nyírgyulaj élvonalbeli futsalcsapata. Méghozzá [...] tovább »
Kettős rangadó a Nagyerdei Stadionban – Hasznos információk szurkolóknak
Debrecen, Miskolc - Mint ismeretes, szombaton egymás után két futballmeccs lesz a Nagyerdei Stadionban, ahol a Loki [...] tovább »
Felfoghatatlan az elvesztése
Nagyecsed - Dobos Zoltán még mindig azt várja, hogy Czifrák Roland jön szembe vele a Škodával. tovább »
Az egyesületi sport céljait is szolgálja majd az új tornaterem
Szerep - A testnevelési órák mellett a helység sportegyesületei is használhatják a Szerepen pénteken átadott [...] tovább »
Sorsoltak a vízilabda világligában
Budapest - A vizes sportokat tömörítő világszövetség (FINA) keddi, máltai ülésén elkészítették a [...] tovább »
Magyar labdarúgó-válogatott – Csányi: Storck körül elfogyott a levegő
Budapest - Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke szerint az andorrai vereség után kapott [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása