Figyelmeztette Magyarországot az unió a távközlési különadó miatt
Elmondta, az ügyben az első lépést jelentő hivatalos figyelmeztetést nem tették közzé az aznap meghozott több tucat olyan döntéssel együtt, amelyek – már a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának megfelelően – az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldéséről szólnak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium erre reagálva az MTI-vel csütörtökön közölte, Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a bizottság által vitatott jogszabályokat, mert a kormány álláspontja szerint azok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak.
A brüsszeli szóvivő magyarázata szerint a hivatalos figyelmeztetés valójában még nem jelenti a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hanem pusztán azt, hogy további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól.
“Két hónapot adtunk arra, hogy további tájékoztatást adjanak ezekről az adókról. Ha még annak nyomán is aggályaink lesznek, akkor majd megindítjuk a kötelezettségszegési eljárást” – fogalmazott a szóvivő.
Emlékezett, hogy 2010 végén az Európai Bizottsághoz panasz érkezett néhány olyan nemzetközi távközlési szolgáltatótól, amely tevékenységet fejt ki Magyarországon. A panaszok alapján a különleges adókat az említett vállalatok a külföldi cégekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésként értelmezték.
“Nagyon alaposan áttekintettük a kérdést, kapcsolatban vagyunk a magyar hatóságokkal, hogy további tájékoztatáshoz jussunk. Ennek a tevékenységnek az eredményeként döntöttünk most úgy, hogy eljött az ideje a hivatalos figyelmeztetés megküldésének” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
Újságírói kérdésre a szóvivő megerősítette, hogy a mostani hivatalos figyelmeztetésnek nem tárgya a legutóbbi megszavazott telefonadó. Azt is világossá tette, hogy a válságadó ügyében két szálon merült fel a jogellenesség eshetősége. Az egyik nem az adóügyeket, hanem a “digitális menetrend” ügyét illeti. E területen Neelie Kroes EU-biztos hivatala vizsgálódott, s az a kérdés, hogy eleget tettek-e az úgynevezett felhatalmazási előírásoknak. Ezek értelmében a távközlési szektorban a különleges elvonásokból származó állami bevételeket magának a szektornak a fejlesztésére kell fordítani.
Most azonban – szögezte le a szóvivő -, kifejezetten adójogi területen, azt illetően szeretnének tisztán látni, hogy történt-e diszkrimináció a piaci szereplők egy részével szemben.
Az EB még márciusban az Európai Bírósághoz fordult
Az ügynek van egy harmadik szála is, az Európai Bizottság még márciusban az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében, mert “a tagállam az uniós szabályokat megszegve továbbra is árbevételen alapuló különadó-fizetésre kötelezi a távközlési szolgáltatókat”. A különadó a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadó egyik eleme, amelyet Magyarország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. A bizottság ezt jogtalannak ítélte. Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának – áll a testület közleményében.
Ezzel összefüggésben akkor az NGM azt közölte, hogy a távközlési szektor különadója nem ütközik az uniós jogba, ezért magyar kormány bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága – elfogadva a magyar jogi érveket – az Európai Bizottság keresetét el fogja utasítani.
