Frissítve:

EU10 – Szlovénia: az eufóriától a csalódottságig

Belgrád/Ljubljana, 2014. április 30., szerda (MTI) – Várhatóan a legtöbb szlovén nem bont pezsgőt az európai uniós csatlakozás tizedik évfordulójának tiszteletére, az egy évtizeddel ezelőtti eufóriából ugyanis mára szinte már semmi nem maradt.

hiba beküldése

A kétmilliós ország 1991-től, vagyis a volt Jugoszláviától való elszakadásától kezdve az európai közösség része akart lenni, így nem meglepő, hogy 2003-ban a népszavazáson az uniós csatlakozásra a lakosság 90 százaléka mondott igent. Az akkori várakozások többsége azonban még mindig nem valósult meg, így mára az EU támogatottsága 50 százalék alá esett.

Igaz, a volt jugoszláv tagköztársaság az újonnan csatlakozott országok közül elsőként vezette be az eurót 2007-ben, a vásárlóerő azonban az európai uniós átlag alatt maradt. Az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) például 2004 és 2012 között – a pozitív kilengések után – az EU-s átlag 87 százalékáról 79 százalékra esett. A csatlakozást követően Szlovénia látványos fejlődésbe kezdett. 2004 és 2008 között soha nem látott gazdasági növekedésről számoltak be a jelentések, 2007-ben rekordnagyságú, 7 százalékos volt a növekedés, 2008-ra pedig a GDP elérte az uniós átlag 91 százalékát. Ekkor azonban jött a világgazdasági válság.

Az ország jelenlegi helyzetéért azonban gazdasági szakértők szerint nem pusztán a válság tehető felelőssé, hanem az is, ahogyan az európai “elit” kezelte ezt a krízist. Szerintük Európa most két részre osztható: a gazdag központra és a szociálisan nehéz helyzetben lévő perifériára, amelyet szimbolikus értelemben Görögország képvisel. A szlovén szakértők szerint azonban az úgynevezett európai elit már Szlovéniát is ehhez a perifériához sorolja, ami jól mutatja, hogy a korábban az európai sikertörténetként tolmácsolt szlovén integráció megbukott, valamint ékes bizonyítéka annak is, milyen vékony vonal választja el egymástól “a koldust és a királyfit”.

Janez Potocnik – az EU jelenlegi szlovén környezetvédelmi biztosa, aki hazája uniós tárgyalásait vezette – a szlovén hírügynökségnek adott interjújában kiemelte: Ljubljanának is rá kellett jönnie, hogy az EU-tagság nem jelent automatikusan jólétet is. Mint fogalmazott: “a reformtörekvési kedv csökkent, az (uniós) pénzeket fejlesztések helyett különböző kivásárlásokra használták, a válságra lassan és felületesen reagáltak”. Hozzátette, hogy a félrevezetésektől és a populista beszédektől a nép megcsömörlött és csalódottá vált.

A Vecer című maribori újság szerint például “az Európai Unió szakított azzal az alapvető gondolattal, hogy az egymás mellett élés, a szolidaritás és a szociális biztonság megkérdőjelezhetetlen civilizációs értéknek számít, és Berlin, valamint az egyre erőtlenebb Párizs nyomására a politikai hangsúlyokat a neoliberális gazdasági elképzelésekre és a költségvetési fegyelemre helyezte át”. A 10 éves évforduló kapcsán a szlovén lap megállapította, a mostani unió teljesen más közösség, mint amelynek egy évtizede a tagjává váltak.

A Szlovén Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Samo Hribar Milic szerint viszont tíz évvel ezelőtt jó stratégiai döntést hozott Ljubljana, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióhoz akar csatlakozni. Magyarázata szerint a számtalan adminisztratív gát megszűnése, a szabad munkaerő- és áruforgalom, valamint a kibővült külkereskedelmi lehetőségek kedveztek az országnak.

A gazdasági statisztikák is Hribar Milicet igazolják. 2004-ben Szlovénia 12,8 milliárd euró értékben exportált árut az EU-ba, 2013 végére ezt majdnem megkétszerezte, mára 21,6 milliárd euró értékű a kivitel. Az import hasonló növekedést mutatott, 14,1 milliárdról 22,2 milliárdra nőtt.

Igaz, hogy a csatlakozás óta a fizetések körülbelül egyharmadukkal, vagyis mintegy 400 euróval nőttek, ez sem tudta azonban megakadályozni a szegénységi ráta növekedését. A statisztikai adatok szerint emellett az infláció növekedése miatt sem érezhető a fizetések emelkedése. Az ország anyagi helyzete egyértelműen romlott az utóbbi tíz évben: a köztartozás jelentős mértékben nőtt, míg 2004-ben a GDP 27 százalékát tette ki, tavaly már 72 százalékos volt, aminek egyik oka a több éves költségvetési hiány.

Mindezeken felül 2004 óta 2,1 százalékkal nőtt az országban a 65 év feletti lakosság aránya, és 20 százalékkal több a nyugdíjas. A munkanélküliek száma meghaladja a 120 ezret, míg 2004-ben “csak” 93 ezer munkaképes embernek nem volt állása.

Mojmir Mrak közgazdász szerint a legnagyobb hibát ott követte el az ország, amikor nem élt az unió adta lehetőségekkel, és nem kapcsolódott be a nemzetközi folyamatokba. Szerinte míg a többi országnak sikerült külföldi befektetőket vonzania, addig Szlovénia “máig nem tudja eldönteni, hogy mit akar”. Stratégia nélkül pedig a fejlődés is lassabb – tette hozzá. Ezzel összecseng Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter minapi kijelentése is, amely szerint Szlovéniát az ugyanakkor csatlakozó országok többsége lehagyta a fejlődésben, mert azok nem ideológiai harcokkal foglalkoztak, illetve nem viszonyultak “ellenségesen” a külföldi befektetésekhez.

A gazdasági nehézségek mellett azonban a politikai stabilitás is megingott az utóbbi években. Szlovéniában idén ismét előre hozott parlamenti választásokat írhatnak ki. Három év alatt az Alenka Bratusek vezette kormány a második kabinet, amely nem tölti majd ki mandátumát.

Mitja Gaspari, a szlovén nemzeti bank korábbi kormányzója szerint az ország jövője szempontjából viszont éppen az lenne a legfontosabb, hogy stabil politikai rendszere legyen, és a jövőben ne essen áldozatul a különböző politikai csoportok önös érdekeinek.

– MTI, Markovics Annamária –

 

Címkék: , ,


További hírek a Nagyvilág kategóriából
Több mint ezer embert evakuáltak vagy kimentettek a trópusi vihar által sújtott Houstonból
Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki csütörtökön az Egyesült Államokban a texasi Houston [...] tovább »
Az internet szabályozásáról tárgyalt Trump és Zuckerberg
Az internet szabályozása volt Donald Trump amerikai elnök és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója [...] tovább »
A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon
A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában. tovább »
Ellopták az 1,8 milliárdot érő aranyvécét
Maurizio Cattelan alkotását, a 18 karátos aranyból készült vécékagylót alig két nappal azután lopták el, [...] tovább »
Facebook nélkül öt napig
Öt napig kapcsolódhat ki ingyenesen 2000 méteres magasságban az a tíz ember, akit egy nemzetközi pályázaton [...] tovább »
A Dorian hurrikán várhatóan példátlan áradásokkal csap le az amerikai keleti partokon
Várhatóan minden eddiginél nagyobb áradásokkal csap le a Dorian hurrikán csütörtökön az Egyesült Államok [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Kiskorától szívja magába a benzingőzt az ifjú motoros
Balmazújváros - Már ennyi idő után is szép eredmények vannak Varga Tibi háta mögött, de a sikernek ára is van. tovább »
Hajrágóllal győzött a Nyírgyulaj
Nyírgyulaj - Egy hónap után újra bajnoki mérkőzésen lépett pályára a futsal NB I.-ben szereplő Nyírgyulaj, [...] tovább »
Férfi kézilabda BL – Az EHF vizsgálatot indított a szegedi tömegjelenet miatt
Bécs - Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) vizsgálatot indított a vasárnapi Szeged-Vardar Szkopje férfi [...] tovább »
Valkusz Rómában, Piros Kazahsztánban nyert
Budapest, Róma, Simkent - Valkusz Máté a római, Piros Zsombor pedig a kazahsztáni salakpályás [...] tovább »
Júniusban rendezik az első Nemzeti Futóversenyt
Budapest - Június 8-án Budapesten rendezik meg első alkalommal a Nemzeti Futóversenyt, amelynek célja, hogy [...] tovább »
Megkezdte nyári felkészülését az Eb-házigazda női röplabda-válogatott
Budapest - Hétfőn Budaörsön megkezdte felkészülését a magyar női röplabda-válogatott a május végén [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása