Frissítve:

Elhunyt Borbándi Gyula Széchenyi-díjas író, történész

Budapest – 2014. július 24., csütörtök (MTI) – Életének 95. évében meghalt Borbándi Gyula Széchenyi-díjas író, történész, rádiós- és folyóirat-szerkesztő, a magyar emigráció kiemelkedő alakja – értesítette a család az MTI-t. A tájékoztatás szerint szerdán délután hunyt el budapesti otthonában, csendben, családja körében.

hiba beküldése

Borbándi Gyula 1951 és 1984 között Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1951-ben részt vett az emigránsok által szerkesztett Látóhatár folyóirat megindításában, később ennek főmunkatársa, majd főszerkesztője, 1958-1990 között pedig az Új Látóhatár felelős szerkesztője, de úgyszólván minden jelentős emigráns folyóiratban jelentek meg írásai.

Kötetei nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai – olvasható az özvegy, Juhász Olga megbízásából az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az MTI Sajtóadatbank összeállítása szerint Borbándi 1919. szeptember 24-én munkáscsaládban született Budapesten.

A közügyek és az irodalom iránti érzékenységet fiatal korából hozta magával, rendszeresen olvasta a népi írók műveit és részt vett a Széchenyi Szövetség falukutató munkájában, a szervezetnek alelnöke is volt. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemet munka mellett végezte el, 1942-ben szerzett jogi diplomát. 1941-1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tisztviselője volt, közben 1942-45-ben katonai szolgálatot teljesített.

A Nemzeti Parasztpárt Kovács Imre nevével jelzett irányvonalához csatlakozva kapcsolódott be a politikai életbe. 1949 januárjában a politikai mozgástér beszűkülése miatt hagyta el Magyarországot. Rövid ausztriai tartózkodás után Svájcban telepedett le, majd 1951 nyarán Münchenbe költözött.

Ettől az évtől 1984 szeptemberéig Gyulai Ernő néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1979-84 között a magyar osztály helyettes igazgatója volt. 1951-ben Zürichben részt vett a Látóhatár című folyóirat megindításában, amely a nyugati magyar emigráció meghatározó szellemi műhelyévé vált. 1953 januárjától a folyóirat főmunkatársa, 1957 novemberétől egyik szerkesztője, 1958 júliusától 1989 végéig az Új Látóhatár felelős szerkesztője volt. (A folyóirat archívuma tavaly digitális formában is elérhetővé vált.)

A Hontalan Írók PEN Központja német nyelvterületi csoportjának 1970-től tíz éven át volt alelnöke. Publikált az Irodalmi Újságban, a Katolikus szemlében, a Magyar Híradóban, a Bécsi Naplóban, a Szivárványban, a Nyugati Magyarságban, az Életünkben, és az Ungarn-Jahrbuchban, utóbbinak 1991-től szerkesztőségi tagja volt.

Először 1987-ben látogatott haza, a rendszerváltást követően idehaza is publikált. 1990-92-ben a budapesti Hitel védnökségének tagja, 1991-2001 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja, 1992 óta a Magyar Szemle szerkesztőbizottsági tagja, 1995 óta a Bécsi Napló szerkesztőbizottsági tagja is volt.
Munkáiban főleg irodalomtörténeti, történelmi és politikai kérdésekkel foglalkozott, amelyek nélkülözhetetlen forrásmunkák, élvezetes olvasmányok, a magyar irodalom és szellemtörténet maradandó darabjai.

A hetvenes évek elején kezdte el írni a magyar népi irodalom és mozgalom bemutatását és értékelését, a kiadási lehetőségekre tekintettel német nyelven. A magyar népi mozgalom című kötet német változatát 1976-ban Münchenben, a magyar változatot 1983-ban New Yorkban adták ki – Budapesten csak 1989-ben jelenthetett meg.

A magyar emigráció életrajza 1945-1985 című munkája, a külföldre szakadt magyar politikusok, írók tevékenységének lexikális alaposságra törekvő összefoglalása Bernben 1985-ben, Budapesten 1989-ben látott napvilágot. 1987-ben jelent meg a Nyugati magyar tanulmányírók antológiája, majd 1992-ben az évtizedes gyűjtőmunka eredményeit összegző Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia.

1997-ben adták ki a Magyar politikai pályaképek 1938-1948 című, több mint háromszáz politikus életrajzát tartalmazó könyvét. 2003-ban jelent meg a Két világban.Életem és pályám című kétkötetes önéletrajza.

A rendszerváltás után, 1991-ben három elismerésben is részesült: megkapta a Magyar Művészetért Díjat, a Pro Cultura Hungarica kitüntetést és a Magyar Érdemrend Középkeresztjét. 1992-ben Bethlen Gábor-díjat, 1995-ben Nagy Imre Emlékplakettet vehetett át.

A Széchenyi-díjjal 1999-ben tüntették ki “esszéírói, történészi munkásságáért, a nyugati magyar emigráció kutatásáért”. 2000-ben a Magyar Örökség kitüntető címét kapta meg, 2007-ben Hazám díjjal tüntették ki. 2011-ben példaértékű irodalmi, történészi életműve elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést.

Borbándi Gyula életfilozófiáját egy interjúban így foglalta össze: “Mindig az elérhetőre törekedtem, és nem kínoztam magam megvalósíthatatlan vagy reménytelen dolgokkal. Ragaszkodtam a családomhoz, azokhoz az embertársaimhoz, akik szerettek és akiket szerettem. Békére és belső harmóniára vágytam, nem volt bennem semmilyen küldetéstudat, de mindig igyekeztem nemcsak a magam javára, hanem a köz hasznára is dolgozni.”

– MTI –

 



További hírek a Magyarország kategóriából
A férfiak, az özvegyek és az elváltak is igényelhetik a házasok gyermekvállalási támogatását
Budapest - A férfiak is igénybe vehetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását, és nem számít az sem [...] tovább »
Márciustól már helyi adókat is be lehet fizetni a Díjnet szolgáltatásával
Budapest - Márciustól már helyi adók is befizethetők a Díjnet iCsekk mobilfizetési szolgáltatásán keresztül a [...] tovább »
Újból román nacionalista feliratokat firkáltak a bukaresti magyar líceum kerítésére
Bukarest - Újból román nacionalista feliratok jelentek meg a hétvégén a bukaresti, magyar tannyelvű Ady Endre [...] tovább »
AM: felmentették Bitay Márton államtitkárt
Budapest - Áder János köztársasági elnök felmentette megbízatása alól Bitay Mártont, az Agrárminisztérium [...] tovább »
Willy William a Campus Fesztiválon!
Debrecen - Ahogy közeledünk a 2019-es Campus Fesztivál kezdetéhez, úgy egyre nagyobb izgalommal várjuk az újabb [...] tovább »
Továbbra is Paks termeli a legtöbb áramot Magyarországon
Budapest - Továbbra is a Paksi Atomerőmű termeli a legtöbb áramot Magyarországon, 2018-ban atomerőmű négy [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
DVTK Jegesmedvék: Ponttalan idegenbeli kirándulás
Miskolc - Poprádon játszotta következő Tipsport ligás meccsét a DVTK Jegesmedvék csapata vasárnap. tovább »
Magyar Kupa – A Debrecen ajkai vendégjátékával kezdődik a nyolcaddöntő
Budapest - Az Ajka-Debrecen mérkőzéssel veszi kezdetét a labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntője, a párharc első [...] tovább »
Két magyar arany a IV. horgász világjátékokon
Budapest - A magyar csapat két győzelemmel, egy ezüstéremmel és egy nyolcadik helyezéssel az éremtáblázat [...] tovább »
Huszonkét bőrönd volt az egyéni rekordja
Budapest, Miskolc - A miskolci Jónyer István különleges alakja az egyetemes magyar sportnak. tovább »
MVLC: Nagyon jót küzdöttek az esélyesebbnél
Miskolc - Idegenbeli bajnoki meccset játszott a hétvégén a miskolci pólógárda. tovább »
A női és férfi világcsúcs is megdőlt a monacói 5 kilométeres futóversenyen
Budapest - A holland Sifan Hassan a női, a svájci Julien Wanders pedig a férfi világcsúcsot döntötte meg 5 [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása