Az EKB azt kifogásolja, hogy a Monetáris Tanács tagjainak jelölési jogát részben megváltoztatnák, a külső tagokra nem tehetne javaslatot a jegybank elnöke, hanem a parlament gazdasági bizottsága. A felügyelőbizottság tagjainak megemelt fizetése pedig magasabb lenne a MT egyes tagjainak nemrégiben csökkentett javadalmazásánál.
Aggályos az MNB-törvény kormány által javasolt megváltoztatása az Európai Központi Bank szerint. A magyar kormány kérésére kialakított véleménye szerint a tervezett változások sértik az EU működéséről szóló szerződés azon cikkelyét, amely előírja a tagállamok kormányainak a központi banki függetlenség elvének tiszteletben tartását, illetve hogy ne kíséreljék meg ezek döntéshozó szerveinek tagjait munkájuk során befolyásolni.
A Monetáris Tanács dönt a jegybanki alapkamatról Magyarországon. A tanács külső tagjainak mandátuma február 28-án lejár, az új rendszert már ekkor alkalmaznák a jelölési eljárásban.
A kormány terve az, hogy az MT tagjainak jelölésében megszünteti a jegybankelnök és a miniszterelnök egyenjogúságát. A MT legfeljebb hét tagját a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Korábban minden tagra az MNB-elnök tett javaslatot, ezt változtatta meg a korábbi szocialista kormány úgy, hogy az elnökön és a két alelnökön kívüli négy külső tag felét az MNB elnöke jelöli, miután konzultált a miniszterelnökkel, a másik kettőre pedig vele egyeztetve a kormányfő tesz javaslatot. E négy tagra a jövőben a parlament gazdasági bizottsága tenne javaslatot és az Országgyűlés választaná meg őket, ezzel a kormánytöbbség jelöltjei túlsúlyba kerülhetnek a Monetáris Tanácsban. A felügyelőbizottság tagjainak fizetésénél pedig nem lenne összefüggés az MNB-elnök és az ő javadalmazásuk összege között, egyben jelentősen megemelkedne a havi járandóság: az fb elnöke 1,2 millió, a tagok 800 ezer forintot kapnának.
Nyáron csökkentette a parlament az MNB vezetőinek fizetését, az elnökét például 8 millióról 2 millióra. Ezt már akkor is kifogásolta az EKB, a jegybanki függetlenség megsértésének értékelve.
Az EKB szerint nemcsak a mostani változtatási szándék kelt aggályokat, hanem az eddigiek is, de ide sorolják a múlt heti kamatdöntéssel – emeléssel – kapcsolatban megfogalmazott kormányzati bírálatot is. Mindezek együttesen annak tekinthetők, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni, ez pedig az uniós szerződésbe ütközik – áll a levélben. Emellett a kormány figyelmen kívül hagyja az EKB álláspontját a felügyelőbizottság tagjainak díjazásáról szóló törvényi rendelkezésekről. Az európai bank kifogásolja még azt is, hogy a magyar törvény előírásaival ellentétesen a kormány nem kéri ki az MNB véleményét a feladataival kapcsolatos jogszabályi tervezetekről, valamint a következő évi állami költségvetési javaslatról.
Az fb-vel kapcsolatosan az EKB megjegyzi, hogy a tervezett díjazási szabályok formálisan megfelelnek az uniós előírásoknak, de a gyakorlatban a testület tagjainak megemelt tiszteletdíja magasabb lesz a MT egyes tagjainak nemrégiben csökkentett fizetésénél. A korábban elrendelt javadalmazás-csökkentéssel összevetve a mostani szándék azt az aggályt veti fel, hogy az nyomást gyakorol az MNB jelenlegi elnökére és döntéshozó szervének feladatai ellátásában részt vevő tagjaira, ami nem egyeztethető össze a központi banki függetlenséggel – áll a Trichet által aláírt véleményben.
- Független Hírügynökség -