Frissítve:

„A technika változik, a fizika törvényei nem”

A szíve csücske a Föld nevű bolygó A szíve csücske a Föld nevű bolygó - © Fotó: Matey István
Debrecen – Bár megszoktuk, hogy van, ma is érdekli az embereket az űrutazás. Interjú Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal.

hiba beküldése

– 1980 május 26-án „Orion” kódnév alatt repült a űrhajónk – árulta el Farkas Bertalan azoknak a gyerekeknek, akik – szkafanderbe öltözve – részt vettek a debreceni Fórum bevásárlóközpontban rendezett űrhajózási kiállítás január 31-i megnyitóján. – Minden űrhajós házi feladata, hogy átadja, elmondja élményeit a fiataloknak. Tanulni, sportolni, és idegen nyelvet tudni: ez a háromság egész biztosan kell ahhoz, hogy kijussatok a világűrbe – mondta az első (és eddig egyetlen) magyar űrhajós, aki a Napló kérdéseire is válaszolt.

Ön szerint mi az oka annak, hogy az űrkutatás a 60-as, 70-es években tapasztalt hatalmas lendülete, gyors fejlődése mostanra lényegesen lefékeződött?

Farkas Bertalan: – Szerintem nem torpant meg. Abban az időben évente egy-egy űrrepülés lezajlott amerikai és szovjet részről; egy-egy űrhajó, néhány űrhajóssal a fedélzetén. Most ugyan csak oroszok segítségével lehet a Nemzetközi Űrállomást megközelíteni, de technikailag nagyon nagy előrelépések voltak. Talán azzal lehetne ezt érzékeltetni, hogy amikor mi repültünk, az űrállomás 36 tonna volt, a most a világűrben keringő tömege több mint 400 tonna. Továbbá, annak idején, csak hossztengely szerint kapcsolódhatott az űrhajó az űrállomáshoz, ma már modulrendszer szerint, radiálisan is, vagyis lényegében minden irányból. Abban van igazság, hogy valamikor a ’60-as években, de még 81-ben is, az űrrepülés különleges dolog volt. Persze, most is az, érdekli az embereket, ezt tapasztalom, amikor valahol előadást tartok és aztán kérdések tömkelegét kapom; csak ma nem annyira látványos, és egy kicsit megszoktuk, igaz, ez nem baj. De vannak nagyon komoly űrkutatási programok. A Holdat platformként használni, vagy éppen elmenni a Marsra, leszállni, visszajönni – ez egy óriási feladat, szakemberek, mérnökök dolgoznak rajta, és fejet kell hajtani a tudomány, a kutatók előtt, mert igen, erre képesek lesznek és mindent megtesznek azért, hogy ezek a programok valóra váljanak!

Miből áll ma az űrkutatás? Mennyiben katonai, vagy inkább tudományos célú?

Farkas Bertalan: – Régen katonai is volt, mert nyilván kellett hozzá egy rakéta, ami felviszi az eszközöket vagy az űrhajósokat a világűrbe. Akkor úgy gondolkodtak, hogy olyan rakéták kellenek amikkel el tudok akár fegyvereket juttatni a másik kontinensre. Ma már rakéták tömkelegét gyártják mindenfele, tehát ez önmagában nem probléma. Szerintem az űr-nagyhatalmak a katonai programjukat megoldják önállóan, oda nem engednek senkit. Az űrhajósokkal együtt közösen pedig nem katonai célokért dolgoznak, tehát inkább tudományos az űrkutatás.

Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©

Ha egy gyerek arról álmodik, hogy űrhajós lesz, könnyebb vagy nehezebb a dolga, mint a 70-es években?

Farkas Bertalan: – A politika, az elképzelések, a technika változik, a fizika törvényszerűségei nem. Utóbbiakat nem lehet átlépni, amilyen feltételekkel Gagarin repült, azok érvényesek ma is. De vannak finomságok: például, nem örülnek az orvosok, ha a pilóta szemüveges negyvenévesen, vagy tömött foga van, de ha a szakmai felkészültsége olyan, akkor a világűrbe fogják engedni. Mert nem egyedül repül, hanem társak veszik körül. Az egymásra utaltság, ami a felkészítés során nagyon előtérbe kerül, egy csodálatos dolog; és bízik egyik űrhajós a másikban, attól függetlenül, hogy ki melyik nemzethez tartozik.

S a leendő űrhajós milyen irányba indulhat el? Vadászpilóta legyen vagy tudós?

Farkas Bertalan: – A kettő egészen más, a vadászpilóta egy csodálatos választás, amikor én repültem, még csak közülük válogattak. De akik a tudomány területéről érkeznek, azoknak ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük. Amerikában az űrhajósok nyolcvan százaléka vadászpilóta és a tesztpilóták is közülük kerülnek ki. Az űrrepülőgépek parancsnokai mind vadászpilóták. A különbség az, hogy ha egy űrállomásra orvost, csillagászt vagy fémtechnológiával foglalkozó szakembert küldenek, őket speciálisan felkészítik.

Hol tart a hazai űrkutatás? A közvélemény szinte semmit nem tud róla, miközben sikerként könyvelhetjük el, hogy 2015-ben hazánk az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett.

Farkas Bertalan: – Nagyon sokat kellett a politikusokkal beszélgetni, és elmagyarázni nekik, hogy az űrkutatás, űrtevékenység egy hihetetlenül fontos dolog. 2015 végén aláírták az Európai Űrügynökséggel a szerződést, és mi is állandó tagjai lettünk ennek a szervezetnek. Ez azt is jelenti, hogy pénzt kell befektetni a magyar államnak, de ez vissza kell hogy térüljön, és ha a magyar szellemi érték, a mérnökök, kutatók munkája eddig is kimagasló elismerést jelentett, akkor ilyen repülőről leszállni nem lenne szabad, mert nagyon sokba kerülne újból visszatérni. Úgy gondolom, az a szakembergárda, akik ma léteznek, nagyon sok olyan dolgot megcsinált, amire büszkék is vagyunk, és a jövőben is nagyon komoly feladataik lesznek, amikkel meg fognak birkózni!

Komoly környezetvédő hírében áll. Ez a szemlélet hogyan kapcsolódik az űrhajózáshoz?

Farkas Bertalan: – Amikor a világűrben voltam, az onnan látott csodálatos kis bolygónk annyira megtetszett, hogy amikor lejöttem, azt mondtam, én természet- és környezetvédelemmel akarok foglalkozni. De ettől függetlenül, azt hiszem, minden űrhajósnak valamilyen módon a szíve csücske a Föld, ez a jövő, ha ez nincs, akkor miről beszélünk 500 év múlva? A mi kis bolygónk
hihetetlenül sérülékeny…

Szőke Tímea


Űrkaland a Fórumban

A február 1-19. között látható interaktív kiállításon az űrhajósok, bolygók és űrutazás világába nyerhetnek bepillantást az érdeklődők.

Tárlatvezetések:

  • Hétköznap 16 és 19 óra között
  • Szombaton 10 és 18 óra között
  • Vasárnap 10 és 17 óra között

Látványos kísérleteket is láthat a közönség naponta 17 és 18 órától.

A programok ingyenesek!


500 a 7,5 milliárdból

Farkas Bertalan a magyar légierő tisztjeként a pápai repülőtéren szolgált, első osztályú vadászrepülő volt. Valerij Kubászov orosz űrhajóssal együtt a Szojuz-36 űrhajóval hagyta el a Földet 1980. május 26-án, sikeresen csatlakozott a Szaljut-6 űrállomáshoz, majd a Szojuz-35-ön tért vissza 1980. június 3-án. 7 nap 20 óra 45 percet töltött a világűrben. Magyarország a hetedik volt az űrbe kijutó nemzetek sorában. A Föld 7,5 milliárd lakosából eddig mintegy 500 járt a világűrben, ő ezek egyike.


Űrhajós mentorálja a debreceni hallgatókat

Űrhajós mentorálja a debreceni hallgatókat

Farkas Bertalan a róla megjelent életrajzi könyvet dedikálta Debrecenben. Kiderült az is, hogy az első és eddig egyetlen magyar űrhajós különleges együttműködésre készül a Debreceni Egyetemmel.



További hírek a Magyarország kategóriából
A nemzeti parlamentek súlyának erősítését szeretnék elérni a V4-ek az EU-n belül
Sárospatak - A visegrádi országok (V4) a nemzeti parlamentek súlyának erősítését szeretnék elérni az európai [...] tovább »
Fia haláláért kell felelnie a balmazújvárosi apának
Debrecen - Megrázó ügy tárgyalását kezdte meg a városi törvényszék hétfőn: egy balmazújvárosi férfit [...] tovább »
A nyári jégverés sújtotta Megyaszón segít a Magyar Vöröskereszt
Megyaszó - Negyven, a nyári jégverés által sújtott megyaszói háznak lesz újra teteje a Magyar Vöröskereszt [...] tovább »
Csökkenti a benzin és emeli a gázolaj árát a Mol
Budapest - Csökkenti bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát és emeli bruttó 3 [...] tovább »
Videó: Nem ketten, hárman voltak a göncruszkai támadók
Miskolc, Göncruszka - Elfogták a 81 éves nő kirablásával gyanúsított harmadik férfit is. A kórházban halt meg [...] tovább »
NGM: pénzügyi és szakképzési együttműködés indul Vietnammal
Budapest - Pénzügyi, illetve szakképzési tárcaközi együttműködési megállapodást írt alá Varga Mihály [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Egy győztes találkozó fontos tanulságai
Nyíregyháza - Csak alaposan előkészített helyzetből szabad lőni. tovább »
Szpari – A mosoni meccsen is gond volt a koncentrálással
Nyíregyháza - Lucsánszky Tamás szerint jól játszott a csapat Mosonmagyaróváron, és elfogadhatatlan az ilyen [...] tovább »
Női röplabda Eb – Az azeriek százszázalékosan nyerték a csoportot
Baku - A társházigazda azerbajdzsáni válogatott százszázalékos teljesítménnyel nyerte csoportját a női [...] tovább »
DVTK vs. MVSC – Piros-fehér siker a miskolci derbin
Miskolc - Miskolci derbivel kezdődött a röplabda NB II idénye, a Diósgyőri VTK csapata a Miskolci VSC-MVSI-t fogadta. tovább »
Aluinvent-DVTK U23: Egy kosár döntött
Miskolc - A női kosárlabda NB I/B Piros csoportjában Szolnokon lépett pályára a Aluinvent-DVTK U23-as csapata az [...] tovább »
Kiütéses Vénusz-győzelem
Miskolc - A női futsal NB I 2. fordulójában hazai környezetben lépett pályára a Miskolci Vénusz csapata. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása