Frissítve:

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói © Illusztráció: Pixabay
Budapest – A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.

hiba beküldése

A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben. A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős – olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez
A közlemény szerint az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy “felforr az agyvizem”. “Bár hőmérséklet-emelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben” – idézi a közlemény Alpár Alánnak, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetőjének szavait.

Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító úgynevezett prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt.

A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai ugyanakkor megállapították: ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, melynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.

Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.

“Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta tudjuk. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz a hipofízist, az pedig a mellékvesekérget” – emlékeztet Alpár Alán. A stressz azonban elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. A kutatók ezt a folyamatot kívánták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Program keretében a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni.

Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kutatások részben kollaborációban, Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg. A munkát Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el. A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthez a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára – olvasható a közlésben.

– MTI –



További hírek a Tudomány kategóriából
A felnőttekhez hasonló módon képesek dönteni a kisgyermekek társas helyzetekben
Budapest - A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más [...] tovább »
Technológia a fókuszban
Debrecen - Napjaink aktuális kérdéseiről tanácskoztak a kutatók. tovább »
Nem tesznek eleget a cégek a kibertámadások kivédéséért egy felmérés szerint
Budapest, 2018. november 15., csütörtök (MTI) - A digitális átalakulás tovább növelte a vállalatok [...] tovább »
Kutató: újonnan feltárt ősi Duna-meder mellett összpontosultak a mohácsi csata eseményei
Pécs - Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már [...] tovább »
Videó: Te látsz valami furcsát ezen a kínai hírbemondón? Meg fogsz döbbenni…
Kína - Ez bizony már a jövő: egyre inkább úgy érezhetjük magunkat, mintha egy sci-fibe csöppentünk volna. Egy [...] tovább »
A hőhullámok drasztikusan csökkentik a hím rovarok nemzőképességét
London - Az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok károsíthatják a rovarok spermáját és csaknem [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Nyíregyházi KC – Megszerezték idénybeli első hazai győzelmüket
Nyíregyháza - Pénteken a bajnokság 8. fordulójában a Kecskemétet fogadta a Nyíregyházi KC NB I B-s csapata. A [...] tovább »
Fogasy: Nehéz feladat volt
Az abszolút kilencedik helyen végzett Fogasy Gergely és Berendi Dávid a jövőévi magyar Európa-bajnoki futam [...] tovább »
Harminchárom éves volt a szkanderes
Ukrajna - Harminchárom esztendősen, autóbalesetben életét vesztette Andrij Puskar 14-szeres világbajnok ukrán [...] tovább »
Két válogatott kézilabdázó is szerződést hosszabbított Érden
Érd - Janurik Kinga és Katarina Krpez Slezak is szerződést hosszabbított az Érd HC női kézilabdaklubbal. tovább »
Magyar-finn – Pátkai visszatért a klubjához
Budapest - Pátkai Máté visszatért klubjához, mivel sárga lapos eltiltása miatt nem léphet pályára vasárnap a [...] tovább »
Nem pomponrázással világbajnok
Nyíregyháza - A 23 éves nyíregyházi lány a magyar egyetemi cheerleader-válogatottal lett a világ legjobbja. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása