Frissítve:

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói © Illusztráció: Pixabay
Budapest – A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.

hiba beküldése

A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben. A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős – olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez
A közlemény szerint az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy “felforr az agyvizem”. “Bár hőmérséklet-emelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben” – idézi a közlemény Alpár Alánnak, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetőjének szavait.

Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító úgynevezett prefrontális kéreg felé a másodperc törtrésze alatt.

A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai ugyanakkor megállapították: ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, melynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.

Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.

“Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta tudjuk. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz a hipofízist, az pedig a mellékvesekérget” – emlékeztet Alpár Alán. A stressz azonban elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. A kutatók ezt a folyamatot kívánták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Program keretében a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni.

Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kutatások részben kollaborációban, Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg. A munkát Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el. A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthez a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára – olvasható a közlésben.

– MTI –



További hírek a Tudomány kategóriából
Az akadémia és a kutatások voltak központban
Debrecen - Lovász László: Az elszigetelődés veszélye ellen is véd a támogatás. tovább »
A magas fehérjetartalmú étrendet egészségtelennek találta egy új tanulmány
Sydney - Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend. [...] tovább »
Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés
London - A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a [...] tovább »
Meghosszabbított határidővel várják az egyetemisták jelentkezését az okosváros-ötletversenyre
Budapest - Meghosszabbították a Mathias Corvinus Collegium és a T-Systems közös, egyetemistáknak szóló [...] tovább »
Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét
London - Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási [...] tovább »
Rendszeres időjárás-jelentést küld a Marsről az Insight űrszonda
Washington - Időjárás-jelentést küld kedd óta a Marsról az Insight űrszonda, amely nemcsak a vörös [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Ismét itt a Békessy-emlékverseny
Debrecen - Serra Bendegúz elmondta, már a kezdetektől nagy népszerűségnek örvend az emlékverseny. tovább »
Jelmezekbe bújva futottak a diákok
Hajdúböszörmény - Vidám, télbúcsúztató jelmezes futást rendeztek immár ötödik alkalommal, február 17-én, [...] tovább »
Debreceniek a vívó Európa-bajnokságon
Debrecen - Február 22. és március 3. között a dél-olasz város, Foggia rendezi az idei kadet- és junior vívó [...] tovább »
Fotók: Estig csatáztak a debreceni focikupákon
Debrecen - Debrecenben, a DESOK-csarnokban rendezték meg szerdán a hagyományos Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi [...] tovább »
A kupagyőztest verte a VRCK
Kazincbarcika - Idegenbeli bajnoki rangadót nyert a kazincbarcikai férfi röplabdacsapat. tovább »
BL: nem született gól a keddi játéknapon
Liverpool, Lyon - Sem Liverpoolban, sem Lyonban nem akadt, aki betalált volna. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása