Frissítve:

A növekedési hitelprogramot dicsérték, az MNB gazdálkodását kritizálták a korábbi jegybankelnökök

Budapest, 2015. május 20., szerda (MTI) – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját alapvetően dicsérte Surányi György és Bod Péter Ákos egy szerdai konferencián, a jegybanki gazdálkodással kapcsolatban azonban kifogásolták, hogy az MNB a magyar GDP csaknem egy százalékának megfelelő összeget költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szüksége.

A Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével rendezett konferenciát szerdán Budapesten. Surányi György (aki 1990-1991, és 1995-2001 között volt jegybankelnök) és Bod Péter Ákos (aki 1991 és 1994 között volt az MNB elnöke) Bodnár Zoltánnal, az MNB 1995 és 1998 közötti alelnökével, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusával vitatta meg a jegybank szerepének változását és a jegybanki politika aktuális kérdéseit.

A szervezők közlése szerint a rendszerváltás utáni összes jegybankelnököt meghívták a konferenciára, de Matolcsy György, Simor András, és Járai Zsigmond nem tudott megjelenni az eseményen.

Bodnár Zoltán kiemelte: a 2007-es válság tanulsága, hogy az árstabilitás önmagában nem feltétlenül jár együtt a stabilitással. A válság világossá tette, hogy olyan feladatoknak is a jegybank hatókörébe kell tartozniuk, amelyek túlmutatnak a mikroprudenciális felügyeleten. Bodnár Zoltán Magyarországról szólva úgy fogalmazott: “nem látom, hogy az elmúlt két esztendőben a monetáris politikában olyan drámai dolgok történtek volna, és valami egészen unortodox új eszközök jelentek volna meg”.

Bod Péter Ákos is úgy vélte, nem az infláció a legnagyobb gond, és jegybankok szerepének újragondolása Európában is megtörtént. Ha a jegybank és a mindenkori kormány között nem sok érintkezési felület van, és csak az árstabilitásra kell koncentrálni, akkor visszavonulhat a jegybank az “elefántcsonttoronyba”. Ha azonban a jegybank devizahatóság, bankfelügyelet és a pénzforgalmat is szabályozza, illetve sok ponton érintkezik a kormánnyal, akkor lehetnek feszültségek.

Surányi György kifejtette: alapvető kérdés, hogy a deflációhoz és inflációhoz hogyan kell viszonyulni, és ebben nagy különbség van az árstabilitás mellett a maximális foglalkoztatásra és a lehető legalacsonyabb kamatszintre együtt törekvő amerikai, és a magas munkanélküliség mellett is “betegesen inflációellenes” európai doktrina között. Ő is úgy vélte, természetes, hogy konfliktus van a kormány és az MNB között, illetve a magyar jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között sokkal nagyobbnak látja a feszültséget, mint az ő összesen majdnem nyolcéves időszaka alatt bármikor.

A részvevők azt is megvitatták, mennyire szólhat bele a jegybank a gazdaságpolitika alakításába. Bodnár Zoltán szerint a jegybank próbálkozhat gazdaságélénkítéssel, a növekedési hitelprogramnak (nhp) is van némi pozitív hatása a vállalatokra, az nhp+ esetében pedig jól ismerték fel, hogy kevés a hitelképes adós, a hitelezési veszteségek részleges átvállalása azonban jelentős hatással van a jegybank eredményére. A politikus szerint ugyanakkor nem a központi bank dolga, hogy kiválassza azt a gazdasági szektort, amit stimulálni kell. “Ez súlyos szereptévesztés” – fogalmazott.

A többségi magyar tulajdonú bankrendszerrel kapcsolatban mindhárman egyetértettek abban, hogy – ahogyan Surányi György fogalmazott – ez az erőforrások torz allokációja, valamint hogy ennek következményeit a magyar adófizetők viselik majd. Bod Péter Ákos szerint az iránnyal nincs gond, de súlyos probléma, hogy mindez egy recentralizációs felfogásba illeszkedik.

A pénzügyi felügyelet MNB-be olvasztásával kapcsolatban Surányi György azt mondta: egy ilyen lépés az európai monetáris unióban logikus lenne, de a bankrendszerben meglévő állami tulajdon miatt ez politikai feszültséget vihet a rendszerbe. Ezzel Bodnár Zoltán is egyetértett, hangsúlyozva: kérdés, hogy az állami tulajdonú bankokkal szemben eljárásai során mennyire lesz objektív a felügyelő hatóság, amelynek működési hiányosságaira a brókerbotrányok is rámutatnak.

Az MNB gazdálkodásával kapcsolatban Bod Péter Ákos kiemelte: lényeges elem, hogy pénzügyileg független legyen. Surányi György elmondta: nem ismer példát arra, hogy bárhol a jegybank a GDP 0,8-0,9 százalékának megfelelő összeggel rendelkezik, ennyit költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szükség.
Surányi György szerint az államháztartás hiánya ennyivel nagyobb, vagyis bújtatott költségvetési hiányról van szó, s erre Európának is figyelnie kellene.

Bodnár Zoltán szerint transzparencia és elszámoltathatóság nélkül a jegybanki autonómia nem értelmezhető. Hozzáfűzte: az a gazdálkodási mód, ahogyan az MNB 2013 óta működik, nincs összhangban a pénzügyi függetlenségre vonatkozó európai uniós és magyarországi szabályozással sem. A jegybank a magyar GDP körülbelül egy százalékát “szórta szét” az elmúlt alig másfél évben, alapítványokra, ingatlanvásárlásokra, ami példa nélküli az MNB történetében; és “ez végső soron a költségvetés pénze”.

– MTI –


hiba beküldése



További hírek a Gazdaság kategóriából
Emelkedik az üzemanyagok ára
Budapest - Emeli bruttó 6-6 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a [...] tovább »
Állatoknak adják a lejárt almalevet
Derecske - A derecskei gyártó megkapta az engedélyt állatetetés céljára történő felhasználásra. tovább »
Inotai András szerint az olaszok nem lépnek ki
Budapest, Debrecen - Az olaszok referendum keretében mondtak határozott nemet a tervezett reformokra. tovább »
NGM: nem kell adóbevallást készíteni a nyugdíjasoknak járó Erzsébet utalványok után
Budapest - Nem kell adóbevallást készíteni a nyugdíjasoknak járó Erzsébet utalványok után - hívta fel a [...] tovább »
Átadták a 4-es főút felújított szakaszát
Bocskaikert - Tasó László: A közlekedésfejlesztés az egyik húzóágazat a magyar gazdaságnak. tovább »
MNB: drágák lehetnek a gyorskölcsönök
Budapest - Jobb elkerülni a hitelfelvételt, mivel egyes konstrukciók elég drágák is lehetnek, a gyorskölcsönök, [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Sakk: Comenius Kupa Sárospatakon
Sárospatak - A Comenius Kupa utánpótlás-sakkversenyt rendezték meg Sárospatakon, ahol 68 sakkozó indult. tovább »
Futsal NB II: MEAFC-siker hazai pályán
Miskolc - A férfi futsal NB II Keleti csoportjának 12. fordulójában hazai környezetben lépett pályára a Miskolci [...] tovább »
Pályán a diósgyőri kosaras utánpótlás
Miskolc - A DVTK női kosárlabdacsapat utánpótlás-együtteseinek legutóbbi eredményei. tovább »
Csóka és Kocsis ringbe száll a ma induló ob-n
Miskolc - A nevezések alapján nagy mezőny, 126 bokszoló vesz részt a férfi ökölvívó országos bajnokságon, [...] tovább »
Nyerőnek bizonyult a huszonegy gól
Nyíradony - A nyíradonyi Vasas Tamás az egyéni elismerés mellett a bajnoki elsőséget is bezsebelné a tavasszal. tovább »
Új edzővel az Orosháza ellen
Balmazújváros - Magi Serra váltotta a Balmazújváros kispadján Füzesi Ferencet. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása