Frissítve:

A növekedési hitelprogramot dicsérték, az MNB gazdálkodását kritizálták a korábbi jegybankelnökök

Budapest, 2015. május 20., szerda (MTI) – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját alapvetően dicsérte Surányi György és Bod Péter Ákos egy szerdai konferencián, a jegybanki gazdálkodással kapcsolatban azonban kifogásolták, hogy az MNB a magyar GDP csaknem egy százalékának megfelelő összeget költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szüksége.

A Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével rendezett konferenciát szerdán Budapesten. Surányi György (aki 1990-1991, és 1995-2001 között volt jegybankelnök) és Bod Péter Ákos (aki 1991 és 1994 között volt az MNB elnöke) Bodnár Zoltánnal, az MNB 1995 és 1998 közötti alelnökével, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusával vitatta meg a jegybank szerepének változását és a jegybanki politika aktuális kérdéseit.

A szervezők közlése szerint a rendszerváltás utáni összes jegybankelnököt meghívták a konferenciára, de Matolcsy György, Simor András, és Járai Zsigmond nem tudott megjelenni az eseményen.

Bodnár Zoltán kiemelte: a 2007-es válság tanulsága, hogy az árstabilitás önmagában nem feltétlenül jár együtt a stabilitással. A válság világossá tette, hogy olyan feladatoknak is a jegybank hatókörébe kell tartozniuk, amelyek túlmutatnak a mikroprudenciális felügyeleten. Bodnár Zoltán Magyarországról szólva úgy fogalmazott: “nem látom, hogy az elmúlt két esztendőben a monetáris politikában olyan drámai dolgok történtek volna, és valami egészen unortodox új eszközök jelentek volna meg”.

Bod Péter Ákos is úgy vélte, nem az infláció a legnagyobb gond, és jegybankok szerepének újragondolása Európában is megtörtént. Ha a jegybank és a mindenkori kormány között nem sok érintkezési felület van, és csak az árstabilitásra kell koncentrálni, akkor visszavonulhat a jegybank az “elefántcsonttoronyba”. Ha azonban a jegybank devizahatóság, bankfelügyelet és a pénzforgalmat is szabályozza, illetve sok ponton érintkezik a kormánnyal, akkor lehetnek feszültségek.

Surányi György kifejtette: alapvető kérdés, hogy a deflációhoz és inflációhoz hogyan kell viszonyulni, és ebben nagy különbség van az árstabilitás mellett a maximális foglalkoztatásra és a lehető legalacsonyabb kamatszintre együtt törekvő amerikai, és a magas munkanélküliség mellett is “betegesen inflációellenes” európai doktrina között. Ő is úgy vélte, természetes, hogy konfliktus van a kormány és az MNB között, illetve a magyar jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között sokkal nagyobbnak látja a feszültséget, mint az ő összesen majdnem nyolcéves időszaka alatt bármikor.

A részvevők azt is megvitatták, mennyire szólhat bele a jegybank a gazdaságpolitika alakításába. Bodnár Zoltán szerint a jegybank próbálkozhat gazdaságélénkítéssel, a növekedési hitelprogramnak (nhp) is van némi pozitív hatása a vállalatokra, az nhp+ esetében pedig jól ismerték fel, hogy kevés a hitelképes adós, a hitelezési veszteségek részleges átvállalása azonban jelentős hatással van a jegybank eredményére. A politikus szerint ugyanakkor nem a központi bank dolga, hogy kiválassza azt a gazdasági szektort, amit stimulálni kell. “Ez súlyos szereptévesztés” – fogalmazott.

A többségi magyar tulajdonú bankrendszerrel kapcsolatban mindhárman egyetértettek abban, hogy – ahogyan Surányi György fogalmazott – ez az erőforrások torz allokációja, valamint hogy ennek következményeit a magyar adófizetők viselik majd. Bod Péter Ákos szerint az iránnyal nincs gond, de súlyos probléma, hogy mindez egy recentralizációs felfogásba illeszkedik.

A pénzügyi felügyelet MNB-be olvasztásával kapcsolatban Surányi György azt mondta: egy ilyen lépés az európai monetáris unióban logikus lenne, de a bankrendszerben meglévő állami tulajdon miatt ez politikai feszültséget vihet a rendszerbe. Ezzel Bodnár Zoltán is egyetértett, hangsúlyozva: kérdés, hogy az állami tulajdonú bankokkal szemben eljárásai során mennyire lesz objektív a felügyelő hatóság, amelynek működési hiányosságaira a brókerbotrányok is rámutatnak.

Az MNB gazdálkodásával kapcsolatban Bod Péter Ákos kiemelte: lényeges elem, hogy pénzügyileg független legyen. Surányi György elmondta: nem ismer példát arra, hogy bárhol a jegybank a GDP 0,8-0,9 százalékának megfelelő összeggel rendelkezik, ennyit költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szükség.
Surányi György szerint az államháztartás hiánya ennyivel nagyobb, vagyis bújtatott költségvetési hiányról van szó, s erre Európának is figyelnie kellene.

Bodnár Zoltán szerint transzparencia és elszámoltathatóság nélkül a jegybanki autonómia nem értelmezhető. Hozzáfűzte: az a gazdálkodási mód, ahogyan az MNB 2013 óta működik, nincs összhangban a pénzügyi függetlenségre vonatkozó európai uniós és magyarországi szabályozással sem. A jegybank a magyar GDP körülbelül egy százalékát “szórta szét” az elmúlt alig másfél évben, alapítványokra, ingatlanvásárlásokra, ami példa nélküli az MNB történetében; és “ez végső soron a költségvetés pénze”.

– MTI –


hiba beküldése



További hírek a Gazdaság kategóriából
Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa
Budapest - Még az idén megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ennek hatáskörébe tartozik a [...] tovább »
Orbán: Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll
Budapest - Budapest ma óriási fejlődés kapujában áll, a következő évtizedben a város történetének [...] tovább »
Orbán: felértékelődik a közép-európai régió ereje
Budapest - A közép-európai régió erejének a hagyományos német-francia tengellyel szembeni [...] tovább »
Két évvel meghosszabbítják a bejelentési határidőt
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Nem kell aggódniuk az engedély nélkül létesített fúrt kutak tulajdonosainak, [...] tovább »
Jól teljesítettek a városi cégek
Debrecen - Amióta önkormányzati tulajdonba került, egyre többen szállnak meg a Hotel Lyciumban. tovább »
Varga: Magyarország vonzó környezetet kínál a befektetőknek
Budapest - Magyarország kiszámítható és stabil gazdaságpolitikát követ, így vonzó befektetési környezetet [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Férfi vízilabda MK – Simán jutott a legjobb négy közé a BVSC és a Miskolc
Budapest - A BVSC és a Miskolc is kettős győzelemmel jutott a férfi vízilabda Magyar Kupa négyes döntőjébe: a [...] tovább »
„Az eleje döcögött, de a végére sima lett”
Miskolc - A labdarúgó megyei I. osztály 15. fordulójában szombaton öt mérkőzést rendeztek meg. tovább »
Férfi kosárlabda NB I – Szombathelyen kapott ki a Pécs
Budapest - Az élcsoporthoz tartozó Pécs hét ponttal kikapott Szombathelyen a férfi kosárlabda NB I szombati [...] tovább »
Nemzetek Ligája – A törökök kiestek a B osztályból
Konya - A török labdarúgó-válogatott hazai pályán 1-0-ra kikapott a svéd csapattól szombaton a Nemzetek Ligája [...] tovább »
Súlyemelő-ob – Tinédzserek sikerei a nyitónapon
Szombathely - Javarészt a húsz éven aluliak sikerét hozta a súlyemelők országos bajnokságának első napja [...] tovább »
„Bennünket a kapu előtt “gyepresszió” gyötör”
Miskolc - A labdarúgó megyei II. osztály Észak csoportjának 15. fordulójában négy meccset játszottak szombaton. tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása