Frissítve:

A növekedési hitelprogramot dicsérték, az MNB gazdálkodását kritizálták a korábbi jegybankelnökök

Budapest, 2015. május 20., szerda (MTI) – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját alapvetően dicsérte Surányi György és Bod Péter Ákos egy szerdai konferencián, a jegybanki gazdálkodással kapcsolatban azonban kifogásolták, hogy az MNB a magyar GDP csaknem egy százalékának megfelelő összeget költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szüksége.

A Liberális Magyarországért Alapítvány egykori jegybankelnökök részvételével rendezett konferenciát szerdán Budapesten. Surányi György (aki 1990-1991, és 1995-2001 között volt jegybankelnök) és Bod Péter Ákos (aki 1991 és 1994 között volt az MNB elnöke) Bodnár Zoltánnal, az MNB 1995 és 1998 közötti alelnökével, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusával vitatta meg a jegybank szerepének változását és a jegybanki politika aktuális kérdéseit.

A szervezők közlése szerint a rendszerváltás utáni összes jegybankelnököt meghívták a konferenciára, de Matolcsy György, Simor András, és Járai Zsigmond nem tudott megjelenni az eseményen.

Bodnár Zoltán kiemelte: a 2007-es válság tanulsága, hogy az árstabilitás önmagában nem feltétlenül jár együtt a stabilitással. A válság világossá tette, hogy olyan feladatoknak is a jegybank hatókörébe kell tartozniuk, amelyek túlmutatnak a mikroprudenciális felügyeleten. Bodnár Zoltán Magyarországról szólva úgy fogalmazott: “nem látom, hogy az elmúlt két esztendőben a monetáris politikában olyan drámai dolgok történtek volna, és valami egészen unortodox új eszközök jelentek volna meg”.

Bod Péter Ákos is úgy vélte, nem az infláció a legnagyobb gond, és jegybankok szerepének újragondolása Európában is megtörtént. Ha a jegybank és a mindenkori kormány között nem sok érintkezési felület van, és csak az árstabilitásra kell koncentrálni, akkor visszavonulhat a jegybank az “elefántcsonttoronyba”. Ha azonban a jegybank devizahatóság, bankfelügyelet és a pénzforgalmat is szabályozza, illetve sok ponton érintkezik a kormánnyal, akkor lehetnek feszültségek.

Surányi György kifejtette: alapvető kérdés, hogy a deflációhoz és inflációhoz hogyan kell viszonyulni, és ebben nagy különbség van az árstabilitás mellett a maximális foglalkoztatásra és a lehető legalacsonyabb kamatszintre együtt törekvő amerikai, és a magas munkanélküliség mellett is “betegesen inflációellenes” európai doktrina között. Ő is úgy vélte, természetes, hogy konfliktus van a kormány és az MNB között, illetve a magyar jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között sokkal nagyobbnak látja a feszültséget, mint az ő összesen majdnem nyolcéves időszaka alatt bármikor.

A részvevők azt is megvitatták, mennyire szólhat bele a jegybank a gazdaságpolitika alakításába. Bodnár Zoltán szerint a jegybank próbálkozhat gazdaságélénkítéssel, a növekedési hitelprogramnak (nhp) is van némi pozitív hatása a vállalatokra, az nhp+ esetében pedig jól ismerték fel, hogy kevés a hitelképes adós, a hitelezési veszteségek részleges átvállalása azonban jelentős hatással van a jegybank eredményére. A politikus szerint ugyanakkor nem a központi bank dolga, hogy kiválassza azt a gazdasági szektort, amit stimulálni kell. “Ez súlyos szereptévesztés” – fogalmazott.

A többségi magyar tulajdonú bankrendszerrel kapcsolatban mindhárman egyetértettek abban, hogy – ahogyan Surányi György fogalmazott – ez az erőforrások torz allokációja, valamint hogy ennek következményeit a magyar adófizetők viselik majd. Bod Péter Ákos szerint az iránnyal nincs gond, de súlyos probléma, hogy mindez egy recentralizációs felfogásba illeszkedik.

A pénzügyi felügyelet MNB-be olvasztásával kapcsolatban Surányi György azt mondta: egy ilyen lépés az európai monetáris unióban logikus lenne, de a bankrendszerben meglévő állami tulajdon miatt ez politikai feszültséget vihet a rendszerbe. Ezzel Bodnár Zoltán is egyetértett, hangsúlyozva: kérdés, hogy az állami tulajdonú bankokkal szemben eljárásai során mennyire lesz objektív a felügyelő hatóság, amelynek működési hiányosságaira a brókerbotrányok is rámutatnak.

Az MNB gazdálkodásával kapcsolatban Bod Péter Ákos kiemelte: lényeges elem, hogy pénzügyileg független legyen. Surányi György elmondta: nem ismer példát arra, hogy bárhol a jegybank a GDP 0,8-0,9 százalékának megfelelő összeggel rendelkezik, ennyit költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szükség.
Surányi György szerint az államháztartás hiánya ennyivel nagyobb, vagyis bújtatott költségvetési hiányról van szó, s erre Európának is figyelnie kellene.

Bodnár Zoltán szerint transzparencia és elszámoltathatóság nélkül a jegybanki autonómia nem értelmezhető. Hozzáfűzte: az a gazdálkodási mód, ahogyan az MNB 2013 óta működik, nincs összhangban a pénzügyi függetlenségre vonatkozó európai uniós és magyarországi szabályozással sem. A jegybank a magyar GDP körülbelül egy százalékát “szórta szét” az elmúlt alig másfél évben, alapítványokra, ingatlanvásárlásokra, ami példa nélküli az MNB történetében; és “ez végső soron a költségvetés pénze”.

– MTI –


hiba beküldése



További hírek a Gazdaság kategóriából
Közjegyző: 150 ezer forint felett illetékköteles az ajándék
Budapest - Az egy főre jutó, 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándék már illetékköteles - mondta Toldi [...] tovább »
Teltházzal üzemelnek a szállodák karácsonykor és szilveszterkor
Budapest - A karácsony és a szilveszter is kiemelt időszaka lett a magyar szállodáknak, mindkét ünnep idején [...] tovább »
Ünnepek – Több kedvezményt is nyújtanak a mobilszolgáltatók az ünnepekre
Budapest - Több kedvezményt, korlátlan, bővített adatforgalmat, illetve beszélgetést kapnak a mobilszolgáltatók [...] tovább »
Közeleg a karácsony, készüljünk fel minden eshetőségre!
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Ajándékot adni és kapni egyaránt öröm, de őrizzük meg a blokkot! tovább »
A kamara megkezdte a vízigények felmérését
Nyíregyháza - A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) december elsején kezdte meg az öntözésfejlesztési [...] tovább »
Az év végéig lehet beadni a kérelmeket az állatjóléti támogatásokra
Nyíregyháza – Ne feledjék benyújtani a sertés és baromfi állatjóléti támogatási kérelmet a gazdálkodók, [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Sporthírek
Rövidpályás úszó Eb – Hosszú Katinka újabb két számban döntős
Koppenhága - A három versenynap után négy aranynál tartó Hosszú Katinka 50 méteres hátúszásban és 200 méter [...] tovább »
Futsal: dupla sikerrel zárult az év
Berettyóújfalu, Debrecen - A Berettyóújfalu és a DEAC is megnyerte idei utolsó találkozóját a bajnokságban. tovább »
Magyar Ring Gála – Szabó Zoltán a kisváltósúly magyar bajnoka
Székesfehérvár - Szabó Zoltán nyerte el a kisváltósúly magyar bajnoki övét, miután győzött Törteli Balázs [...] tovább »
Női kézilabda-vb – Döntőben az olimpiai ezüstérmes franciák
Hamburg - A francia női kézilabda-válogatott két góllal legyőzte Svédország csapatát a németországi [...] tovább »
Két Hosszú arany a rövidpályás Eb-n
Koppenhága - Hosszú Katinka pénteken a harmadik és a negyedik elsőségét érte el Koppenhágában. tovább »
Nem rendezik meg a műugró ob-t
Budapest - A Magyar Műugró Szövetség versenyirodája „nem működőképes”, így a sportágban rendhagyó [...] tovább »
Még több kategóriábol »

Login2


Autentificati-va sau adaugati un comentariu pe TION.ro

Autentificati-va pe TION.ro:




Elfelejtetted a jelszavad?

Comentati pe TION.ro:

Completati numele si e-mailul dvs. in casutele de mai sus pentru a putea comenta ca utilizator neinregistrat.

Új felhasználó regisztrálása