A Központi Statisztikai Hivatal szerdai közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévéhez képest a szezonálisan- és naptárhatásoktól tisztított adatok szerint, az előző év hasonló időszakához képest 0,9 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adat szerint 0,3 százalékkal csökkent.

A negyedéves összevetésben mért növekedéssel véget ért a korábban három negyedéven át tartó technikai recesszió.

A gazdaságkutató szerint azonban a gyenge tavalyi negyedik negyedév után várható volt a javulás, annak reméltnél nagyobb mértéke pedig az első adatközlés alapján még bizonytalan.

A GKI szerint sem az exportban, sem a fogyasztásnál és különösen a beruházásoknál nem láthatók a kibontakozás jelei. Az utóbbi hónapokban minden nemzetközi előrejelző intézmény és kutatóintézet rontotta az eurózónára vonatkozó prognózisát, és az első negyedévben az eurózóna és az EU egésze is recesszióban maradt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a német GDP is csökkent. Magyarország exportpiacainak helyzete tehát egyelőre nem kedvező – jegyzi meg a GKI.

A kutatóintézet szerint a magyar gazdasági szereplők meghatározó élménye a bizonytalanság. A lakossági fogyasztás érzékelhető emelkedése a változatlanul sokakat nyomasztó hitelterhek, a munkanélküliségtől való félelem és az általánosságban is kiszámíthatatlan jövő miatt még a reálbérek emelkedése esetén sem várható.

A GKI szerint a beruházásokban pedig további visszaesés valószínű a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a jogbiztonság hiánya miatt.

- MTI - 

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A társaság 2013. évi felmérése azt mutatja, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent az index értéke.

Magyarországon a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra mérséklődött a mutató az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is.

Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont -, míg Németországban a legmagasabb, 5,5 pont.

A kilátásokat illetően a megkérdezettek változatlanul pesszimisták. A válaszadók 64 százaléka szerint a jövő nyugdíjas generációjának sokkal nehezebb dolga lesz, mint a mostaninak, és csak 9 százalék számít arra, hogy a mostani nyugdíjasokéhoz képest javul majd a helyzet.

Az átlagnál is rosszabb e téren a helyzet Magyarországon: itt a válaszadók négyötöde vélekedett úgy, hogy a jövő generációinak nehezebb dolga lesz, és mindössze két százalékot tesz ki azok aránya, akik a helyzet javulását várják.

A kutatásban a Transamerica Center for Retirement Studies és a Cicero Consulting működött közre. Az érintett országokban – Kanadában, Kínában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Japánban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában – 2013 januárjában és februárjában készültek a felmérések.

- MTI - 

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A kormány rögzíti, hogy a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege pedig 16 205 milliárd forint, 879,8 milliárd forint hiány mellett.
A parlament honlapján olvasható előterjesztés általános indoklásában a kormány kiemeli: a törvényjavaslat egyrészt a túlzotthiány-eljárás megszüntetése érdekében meghozott azon intézkedések végrehajtását tartalmazza, amelyek kizárólag országgyűlési hatáskörben, a költségvetési törvény módosításával kezelhetőek, másrészt a költségvetési törvény alkalmazása során felmerült jogalkalmazói észrevételeket kezeli, harmadrészt pedig a kormány időközben meghozott döntéseinek hatását vezeti át.
A tisztán saját bevételből gazdálkodó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a kormány 1,5 milliárd forint befizetési kötelezettséget ír elő; ennek az összegnek az első részét – 500 millió forintot – június 30-ig kell befizetnie a PSZÁF-nek, majd a fennmaradó összeget egyenlő részletekben havonta.
Az államháztartási egyenleg javításához a kormány irányításától független, úgynevezett “alkotmányos fejezetek” is hozzájárulnak, így 2013. június 30-ig különböző nagyságú fejezeti tartalékot kell létrehozni. Az Országgyűlés fejezetnél különböző címeken – például az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság címnél – összesen csaknem 500 millió forintot, a köztársasági elnökség fejezetnél 26,3 millió, míg például az Alkotmánybíróságnál 35,5 millió forintot kell tartalékolni. A két legmagasabb összeg a bíróságoknál zárolt több mint 1,5 milliárd, valamint az ügyészség fejezetnél szereplő 732,9 millió forint.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitelfelvételre és kezességvállalásra nem lenne jogosult a javaslat szerint, és az MNV engedéllyel jogosult lenne az állam képviseletében eljárni olyan értékpapír kibocsátása során, amelynek kibocsátója az állam, és amely az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszköz átcseréléséhez, illetve biztosítékként annak megszerzéséhez kapcsolódik.
A mozgóképről szóló törvény szerint legalább a hatoslottó szerencsejáték játékadójából származó bevétel 80 százalékának megfelelő összeget kell a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. tevékenységének finanszírozására fordítani. A magyar filmipar támogatása érdekében a javaslat – hasonlóan a 2012. évi szabályozáshoz – az ágazati törvényben meghatározottnál magasabb arányú támogatási lehetőséget teremt.
A javaslat meghatározza, hogy a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásából származó megtakarítást a központi költségvetésbe be kell fizetni. Emellett összhangot teremt az adósságátvállalással kapcsolatban azzal a törvénnyel, amely rendezi a fekvőbeteg-szakellátó és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, teljes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételét és az ehhez kapcsolódó eljárási kérdéseket.
A kormány az indoklásban a túlzotthiány-eljárás lezárása érdekében hozandó intézkedések kapcsán hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság 2013. május 3-án közzétett, Magyarországra vonatkozó makrogazdasági prognózisával, és álláspontja szerint az elfogadott 2013-as költségvetés a bizottság által várt egyensúlyjavító intézkedések nélkül, biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7 százalékos hiánycélt.
Az intézkedések nem érintik a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott forrásokat, támogatásokat, hanem jellemzően az állam működési kiadásainak csökkentésére irányulnak. A megtakarítási lépések – összegüket tekintve – főként a kormány irányítása alá tartozó szerveket érintik, de arányosan vonatkoznak a kormány irányításától független szervezetek intézményi kiadásaira is.

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A nemzetközi hitelminősítő péntek este Londonban bejelentette, hogy az eddigi “A mínusz”-ról egy fokozattal “BBB plusz”-ra rontotta Szlovénia hosszú futamidejű hazai és külső államadósságának besorolását.

A “BBB” kategória is még befektetési ajánlású osztályzati sáv, de az elsőrendű “A” besorolási szintnél számottevően nagyobb adóskockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét.

A Fitch Ratings a rontott szlovén osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

Április végén egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service a befektetési ajánlású osztályzatot is megvonta Szlovéniától, az addigi “Baa2″-ről két fokozattal – a köztes “Baa3″ kihagyásával – “Ba1″ szintre rontva a szlovén államkötvény-kötelezettségek besorolását. A Moody’s arra a véleményére hivatkozva minősítette le Szlovéniát, hogy markánsan romlik a szlovén kormány pénzügyi helyzete, amelyet várhatóan a bankrendszer kényszerű kisegítése is tovább terhel majd, és növekszik a valószínűsége annak, hogy az ország végül külső pénzügyi segítségre szorul.

A Moody’s “Ba1″ szintű jelenlegi osztályzatánál a Fitch rontott szlovén besorolása is még három fokozattal jobb.

A Fitch Ratings a pénteki leminősítéshez fűzött indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy Szlovénia makrogazdasági és költségvetési kilátásai jelentősen romlottak a cég legutóbbi, tavaly augusztusban elvégzett szuverén osztályzati felülvizsgálata óta.

A Fitch londoni elemzői közölték, hogy az idei évre és 2014 egészére is recessziót várnak a szlovén gazdaságban. A ház jelenlegi prognózisa szerint a szlovén hazai össztermék (GDP) 2013-ban 2 százalékkal, jövőre 0,3 százalékkal esik vissza reálértéken.

A hitelminősítő előrejelzése szerint ebben a környezetben – a hivatalos célkitűzéssel ellentétben – nem csökken, hanem növekszik az idén a GDP-arányos szlovén államháztartási hiány. A Fitch azzal számol, hogy a deficit az idén a hazai össztermék 5 százalékára emelkedik a tavaly mért 4 százalékról, jóllehet a 2012 végén elfogadott költségvetési törvényben 2,8 százalékos deficitcél szerepel az idei évre.

A Fitch Ratings pénteki prognózisa szerint a vártnál magasabb államháztartási hiány, a gyenge makrogazdasági kilátások és a bankrendszer feltőkésítésének költségei miatt a bruttó államadósság is nagyobb lesz a cég által korábban vártnál, és 2013-2014-ben valószínűleg eléri a GDP-érték 72 százalékát.

A Fitch kiemeli pénteki elemzésében, hogy Szlovénia bruttó államadósság-rátája 2008-ban mindössze 22 százalék volt. A hitelminősítő a szlovén adósbesorolás tavaly augusztusi felülvizsgálatának idején még 63 százalékos államadósság-rátával számolt 2014-re.

A cég alapeseti becslése az, hogy a szlovén bankszektornak 2,8 milliárd euró további tőkeinjekcióra lesz szüksége; ez a GDP-érték 8 százalékával egyenlő. A Fitch várakozása szerint a költségvetésből csak a három legnagyobb – jórészt állami tulajdonú – szlovén banknak 2 milliárd euró tőkepótlást kell juttatni. A hitelminősítő kiemeli pénteki londoni elemzésében, hogy ez az összeg több mint a kétszerese a legutóbbi hivatalos becslésnek.

Szlovénia kilátásairól más nagy londoni házak is komor értékeléseket adtak.

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak legutóbbi előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – befektetőknek összeállított, nemrégiben Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig “kicsúszott az ellenőrzés alól”.

A Commerzbank elemzői közölték: kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A kormány javaslata szerint a jövőben nem kell hátrányos adókövetkezménnyel számolnia annak a vállalkozónak, vállalkozásnak, amely katasztrófa-helyzetben a megelőzés, illetve a hatás mérséklésére érdekében ingyen segítséget nyújt a bajba jutottaknak, például járműveivel szállítási, vontatási feladatot vállal, ételt, italt vagy más, a kárenyhítéshez szükséges eszközt ad át. Emellett a javaslat rögzíti, hogy a katasztrófa-helyzetben az ingyenes segítséget igénybe vevőnek sem keletkezhet adófizetési kötelezettsége – írja közleményében az NGM.

A szaktárca jelezte: a javaslatban foglalt szabályok a 2013. március 14-e és 16-a között bekövetkezett szélsőséges időjárási körülmények alatti segítségnyújtásra is vonatkoznának.

Az NGM közleményében emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszak szélsőséges időjárási körülményei között sokak élet- és vagyonbiztonsága veszélybe került. Március közepén, a soha nem tapasztalt mértékű hóvihar idején számos vállalkozás, magánszemély önként, ellenszolgáltatást nem várva nyújtott segítséget a bajba jutott embereknek – tették hozzá.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Tatár Tímea ismertetése szerint a felperes 2008-ban kötött devizaalapú lízingszerződést egy debreceni ingatlanra az egyik piacvezető pénzintézetnél, 25 éves futamidőre.
A dokumentumban kizárólag egy 5,3 százalékos “kamatfelár” volt feltüntetve, a felperes pedig abban a hiszemben kötötte meg a szerződést, hogy ennyi kamatot kell fizetnie. A bank üzletszabályzatában viszont a kamatnak egy “kamatbázis” elnevezésű része is rögzítve van.
A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi törlesztőrészlete, amit már nem tudott rendszeresen fizetni. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra, amely még mindig folyamatban van.
A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amelyből kiderülhetett volna, hogy a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze és a rögzített 5,3 százalék mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat.
A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott, közte az üzletszabályzatot és a hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni. Az “elhallgatott” kamatbázisra sehol nem hívták fel külön az ügyfél figyelmét, így a bank jogszerűen nem is kérhette volna ügyfelétől az azon alapuló többletköltségeket.
A Debreceni Törvényszék érvénytelenítette azt a rendelkezést is, mely szerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést.
A bíróság több szempontból is tisztességtelennek ítélte a bank magatartását. Megállapításuk szerint “tartalmilag üres” az, hogy “a pénz- és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy a lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg a szerződés egyoldalú módosítását, ez ugyanis nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosítások számára.
A bíróság ítélete szerint az ügyfél kiszolgáltatott pozícióba került, a bank pedig önkényesen, kiszámíthatatlanul és érdemi kontroll nélkül módosíthatta a szerződést.
A pénzintézet továbbá megszegte az objektivitás elvét is azzal, hogy saját maga dönthette el, milyen feltételek alapján módosíthatja egyoldalúan a szerződést.
A bíróság kimondta azt is: nem voltak egyensúlyban a bank és az ügyfél kötelezettségei illetve jogosultságai, a szerződési kitétel a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig ugyanilyen mértékű hátrányt jelentett.
A feltételek nem volt átláthatók, hisz az ügyfél a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy milyen terhekre számíthat a jövőben, így az egyoldalú banki szerződésmódosítások tartalma sem volt kiszámítható és kontrollálható. A bíróság szerint a szerződés azt sem biztosította az ügyfél számára, hogy pozitív változások esetén kedvező szerződésmódosításra kerülhessen sor.
A Debreceni Törvényszék érvénytelenítette a szerződésben a többletterheket érintő passzust is. A bank ugyanis a felmerült plusz költségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle.
Összesen három kifogásolt passzust mondtak ki első fokon semmisnek, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, ezen érvénytelenített rendelkezések alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől.
Az ítélet nem jogerős.

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A közleményben azt írták: a pénteken zárult képzésen bírák mellett közjegyzők és ügyvédek is részt vehettek, hiszen a hivatal elnökének stratégiai céljai között szerepel a jogászi hivatásrendek közötti együttműködés erősítése.

A tájékoztatás szerint a konzultációs képzés célja a banki ügyletekkel kapcsolatos perekben felvetődő jogi és közgazdasági problémák, érvek feltárása, összegzése, valamint az eddig lezárult ügyek kapcsán szerzett tapasztalatok megvitatása volt.

Hozzátették, bár egy ilyen képzésnek nem lehetett célja valamilyen általános megoldás kimunkálása vagy jogegység megteremtése, a banki ügyletek alapjait jelentő közgazdasági fogalmak megismerése, a perekben felsorakoztatott jogi érvek és ellenérvek széles körű megismerése közvetetten elősegítheti az ítélkezés színvonalának emelését.

Kitértek arra, hogy az idén már második alkalommal vehettek részt a Magyar Igazságügyi Akadémián megrendezett képzésen bírák és igazságügyi alkalmazottak mellett más hivatásrend képviselői is. Az ügyvéd és közjegyző résztvevők kiválasztásában a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működött közre.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteki közleményében kiemeli: a magánszemélyek maximum 200 ezer forintos mulasztási bírságot kaphatnak, ha a határidőt követően adják be bevallásukat.

Ha valaki azért nem tudja időben elkészíteni bevallását, mert az ehhez szükséges kifizetői igazolások – önhibáján kívül – nem állnak rendelkezésére, és ezt május 21-ig bejelenti, akkor november 20-ig nem bírságolható. Amint megszerzi igazolásait a kifizetőtől (ebben a NAV is segít), 15 napon belül el kell készíteni a bevallást, majd az igazolási kérelemmel együtt be is kell nyújtania – olvasható a közleményben.

Aki késik, elveszíti azt a lehetőségét, hogy rendelkezhessen adója 1+1 százalékáról, és fizetendő adójára sem kérheti a bevallásában az akár hat havi részletfizetést – hívja fel a figyelmet a NAV.

Aki szeretné adója 1 százalékával valamely civil szervezetet, egyházat vagy a Nemzeti Tehetség Programot támogatni, akkor az 1 százalékos rendelkező nyilatkozat kitöltésén túl, arra is ügyelnie kell, hogy bevallását határidőre adja fel. Késés esetén a rendelkező nyilatkozat érvénytelen lesz. Ugyanis május 21-e az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatok esetében jogvesztő határidő: ez azt jelenti, hogy még igazolási kérelemmel sem menthető ki a késedelem – olvasható a közleményben.

A NAV kiemeli: az, akinek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem több mint 150 ezer forint, a bevallásban (71. sor) akár hat havi pótlékmentes részletfizetést is kérhet. Viszont aki a bevallás leadásával késik, már nem kaphat könnyítést a fizetésre.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A felperes az 5,3 %-os kamat hiszemében kötötte meg a szerződést. A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi lízingköltsége és nem tudta rendszeresen fizetni a részleteket. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra. Ez az eljárás még azóta is folyamatban van.

A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amiből kiderülhetett volna: a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze és a rögzített 5,3% mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat. A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott át, közte az Üzletszabályzatot, illetve a Hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni.

Az „elhallgatott” kamatbázisra pedig külön sehol nem hívták fel az ügyfél figyelmét. Ennek jegyében tehát a bank jogszerűen nem kérhette volna ügyfelétől a kamatbázison alapuló többletköltségeket – állapította meg a törvényszék.

A bíróság érvénytelenítette azt a rendelkezést, miszerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A szerződés úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú módosítást „a pénz és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg. A Debreceni Törvényszék több szempontból is tisztességtelennek ítélte meg a bank magatartását, a szerződés kifogásolt eleme ugyanis „tartalmilag üres” és nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosításokra.

A pénzintézet megsértette többek között a „tételes meghatározás elvét”, ami kimondja, hogy nincs konkretizálva, mit kell érteni egyoldalú módosítások esetében a „pénz vagy tőkepiaci változások” fogalom alatt. Így az ügyfél kiszolgáltatott pozícióba került, a bank pedig önkényesen, kiszámíthatatlanul és érdemi kontroll nélkül módosíthatta a szerződést. A pénzintézet megszegte az „objektivitás elvét” is azzal, hogy saját maga dönthette el, milyen feltételek alapján módosíthatja egyoldalúan a szerződést. Az „arányosság elve” tekintetében a bíróság kimondta: nem voltak egyensúlyban a bank és az ügyfél kötelezettségei illetve jogosultságai, a szerződési kitétel a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelentett.

A szerződési feltétel sérti az „átláthatóság elvét”, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem láthatta előre, hogy milyen terhekre számíthat a jövőben. Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. A „szimmetria elvét” pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint a szerződés azt nem biztosította az ügyfél számára, hogy pozitív változások esetén kedvező szerződésmódosításra kerülhessen sor.

A Debreceni Törvényszék egy harmadik rendelkezést is érvénytelenített a szerződésben, amely a többletterheket érinti. A bíróság kimondta: a bank a felmerült plusz költségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle.

A kifogásolt három passzus semmis, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, a három érvénytelenített rendelkezés alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől.

Az ítélet még nem jogerős.

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A szervezeti változásokkal kapcsolatban elmondta: az uniós források felhasználásának új intézményrendszerében az irányító hatóságok – a jelenleg működők alapjaira építve – helyettes államtitkársági szinten átkerülnek az operatív programok szakmai felügyeletét ellátó minisztériumokba, emellett erős központi koordináció valósul meg, és a tervek szerint operatív programonként egy közreműködő szervezetet alakítanak ki.

Kovács Zsolt a 2014-2020-as operatív programokkal kapcsolatban kifejtette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium három operatív program felett látja majd el a szakmai felügyeletet. A 2668 milliárd forint kerettel kalkulált Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyebek között a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, innováció területe szerepel, és idetartozik majd az infokommunikációs fejlesztés is, amelynek a 2007-2013-as időszakban külön operatív programja volt az EKOP révén.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) is, amelyben területi alapra helyezik a megyei és regionális fejlesztéseket, a hat konvergencia régió számára 1090-1100 milliárd kerettel számolnak, míg a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív programban (VEKOP) várhatóan 240-250 milliárd forint keret lesz – tette hozzá.

A tervezési főosztályvezető elmondta, hogy a szociális, oktatási és civil szféra támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyeletében az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) áll majd rendelkezésre, amelynek kerete 740-750 milliárd forint lehet.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a jelenleg Intelligens Közlekedési Operatív Program néven futó, de várhatóan Közlekedési Operatív Programként(KOP) szereplő, illetve a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) kerül. A KOP-ban 930 milliárd forintot szánnak közúti, közösségi közlekedési és kötöttpályás fejlesztésekre, míg a KEHOP-ban 1000 milliárd forint kerettel számolnak. A támogatási struktúrába jobban bekapcsolódnak majd a vidékfejlesztési programok is, amelynek a kerete a következő hét évre 1200-1300 milliárd forintra tehető – mutatott rá Kovács Zsolt.

Buzás Sándor, a Nemzeti Tervezési Hivatal főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014-2020-as időszakban szűkebb mozgástere lesz a tagországoknak az előző ciklushoz képest, és határozottabb lesz a források felhasználásának az uniós elszámoltatása, szigorúan megnézik majd befektetett uniós pénzek hatását.

A Nemzeti Tervezési Hivatal főosztályvezetője elmondta, hogy az operatív programok tervezésében elkészült az első verzió, amely folyamatosan alakul a szabályokhoz igazodva, és várhatóan ősz elején bocsátják majd széles körű társadalmi egyeztetésre.

Buzás Sándor hangsúlyozta, hogy a források 60 százalékát a GINOP, a TOP és a VEKOP viszi el. A Közép-Magyarország versenyképességi régióban a támogatás intenzitása alacsony lehet, maximum 20 és 60 százalék között alakulhat, a VEKOP-ban hét évre szánt mintegy 250 milliárd forint keret mellett lehetőség lesz majd más területről is forrásokat fordítani.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Az NGM közleménye szerint az adósságállományt a magas forint állampapír-kibocsátások növelték, mivel az év első hónapjaiban az időarányos tervet meghaladó bruttó forintkibocsátások valósultak meg, ezáltal stabilabbá válik az adósság finanszírozása az év hátralévő részében. A nemzetközi befektetői hangulat esetleges romlása esetén is meg tud felelni az ország a hátralévő törlesztési kötelezettségeinek, ha az év elején egyfajta “puffert”, tartalékot képez az Államadósság Kezelő Központ. Ennek tükrében az átmeneti állománynövekedés kedvező helyzetként és az adósságkezelő előrelátásaként értékelhető.

A NGM szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az adósság hullámzik, így nem érdemes a havi adatokat nézni, mert azok félrevezetőek lehetnek.

A közleményben leszögezik, hogy a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta elkötelezett az államadósság tartós csökkentése mellett, és olyan gazdaságpolitikát folytat, ami ezt lehetővé is teszi. A kormány a továbbiakban is ragaszkodik ahhoz, amit az alaptörvényben is rögzített, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

Az MNB adatai szerint az államháztartás bruttó, maastrichti adóssága a GDP 82,2 százalékán állt, 23 340 milliárd forintot tett ki 2013 első negyedévének végén. Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, a GDP 61,1 százalékát tette ki. Az MNB közleménye szerint az adósságot 2013 első negyedévében a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Az 1998-ben alapított vállalat értéke a csütörtöki kereskedési napon a 70 milliárd dolláros értéket közelítette, amely az amerikai Google, az Amazon és eBay után a világ negyedik legnagyobb internetes cégévé teszi a Tencentet.

Részvényeinek több mint 6 százalékos erősödését a vállalat első negyedéves teljesítményének közzététele okozta. Az internet mellett többek közt a mobiliparban és a médiában is aktív óriás 13,5 milliárd jüan (500 milliárd forint) bevételt könyvelt el az év első három hónapja során, ami éves összehasonlításban több mint 40 százalékos, az előző negyedévhez képest pedig több mint 11 százalékos erősödés. A cég profitja négymilliárd jüant (150 milliárd forint) tett ki, 37 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában.

A Tencent tudhatja magáénak a legnépszerűbb kínai csetprogramot, a QQ-t és a robbanásszerű növekedést mutató és immár 300 millió felhasználót jegyző, szöveges és hangüzenet küldését lehetővé tevő WeChat alkalmazást. A vállalat üzenetküldő szolgáltatásait havonta több mint 825 millióan használják aktívan – derül ki a statisztikákból. A cég üzemelteti az ország egyik legnépszerűbb mikroblogját, internetes aukciós oldalát is, de számos, tízmilliókat vonzó internetes játékot is magáénak tudhat.

A Tencent nyereségének jelentős részét innovációra és technológiai fejlesztésre fordítja majd, a mobiliparban való erősítést, valamint nemzetközi terjeszkedést is tervez – jelentette be a Ma Hua-teng, a cég vezérigazgatója az eredmények közzétételekor.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A pénzügyi vállalkozás reklámjai szerint a náluk záloghitelt felvevő ügyfelek visszanyerhették vagy kedvezményesebbé tehették kölcsönüket úgy, hogy közöttük kamatmentes vagy kamat- és költségmentes hiteleket sorsoltak ki. A hitelintézeti törvény azonban a nyereménybetét kivételével kifejezetten tiltja a pénzpiaci szereplők számára a sorsolás segítségével történő termékértékesítést – mutatott rá a pénteken nyilvánosságra hozott határozatban a felügyelet.

A PSZÁF szerint a jogsértés különös súlyú abban az esetben, ha a sorsolás olyan pénzügyi termék igénybe vételét ösztönzi, amely akár a fogyasztó eladósodásához járulhat hozzá.

A felügyelet már vizsgálata kezdetén, tavaly novemberben ideiglenes intézkedéssel végzésben tiltotta meg a társaságnak a jogsértés további folytatását. A vizsgálat megállapításai alapján a sorsolásra vonatkozó tilalom megsértése miatt a PSZÁF 4 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a cégre.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy a záloghitelező a teljes hiteldíj-mutatót (thm) nem jelző hirdetéseket is közzétett. A pénzügyi vállalkozás nem biztosította azt, hogy termékeit a fogyasztók más intézmények termékeivel össze tudják hasonlítani, amivel megsértette a fogyasztói hitelről szóló törvényt, emiatt a PSZÁF további 1 millió forint büntetést szabott ki rá.

A felügyelet más szolgáltatóra, legutóbb a BÁV-Zálog Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-re is szabott ki bírságot a sorsolás tilalmára vonatkozó szabályok megsértése miatt tavaly – emlékeztetett a PSZÁF.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A közlemény szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén 419 helyi önkormányzat jut térítésmentesen 1174 ingatlanhoz, feladataik hatékonyabb ellátása érdekében. Az ingatlanok értéke meghaladja az 1,2 milliárd forintot.

A jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kezelésében lévő ingatlanok az állam számára fölöslegessé váltak, az érintett településeknek viszont komoly segítséget jelentenek, és sok esetben fejlesztések, beruházások alapjául szolgálhatnak – közölte a szaktárca.

A javaslat támogatja a Római Katolikus Egyház több igényét, és jelenleg állami tulajdonú, de alapvetően egyházi funkciót ellátó ingatlanok (templomok) ingyenes átruházásával járul hozzá az egyház hitéleti és közösségi szerepének erősítéséhez.

A tervezet kiegészül az állam által 2012-ben kiváltott, eredetileg PPP-konstrukcióban épült sportlétesítmények átadásával is, a jogszabály az állami tulajdonba vett ingatlanok közül 15 sportlétesítmény ingyenes önkormányzati tulajdonba adására tesz javaslatot. A tornatermek és tanuszodák együttes értéke meghaladja a félmilliárd forintot.
Az NFM közölte azt is: a kormány újabb lépéseket kezdeményez annak érdekében, hogy megoldódjon azoknak a NET-programban részt vevő jelzáloghiteleseknek a lakhatása, akik továbbra is súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, de saját helyzetükön változtatni akarnak.

Az összetett problémák kezelésére intézkedési tervet dolgoznak ki. Az eszközkezelő a bérleti díjat és rezsit fizetni nem tudó volt jelzálogadósok számára kisebb rezsijű, alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat ajánlhat fel. Ezek a lakáscélú ingatlanok állami tulajdonban vannak, de állami feladat ellátásához jelenleg nincs rájuk szükség, használaton kívül, üresen állnak. A szóba jöhető ingatlanok körének felmérését az eszközkezelő már megkezdte – áll a minisztérium közleményében.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Volner János pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy így a nyugati tőkére alapozott gazdasági növekedés illúziója helyett az ország végre megpróbálhat a saját lábára állni.

A frakcióvezető-helyettes szerint kudarccal végződött a kormány államadósság elleni harca, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank beszámolója alapján az államháztartás adóssága eléri a GDP 82,2 százalékát. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy az adósságmutató 2010 első negyedévének végén 82 százalékon állt. Azóta viszont úgy tűnt el közel 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári vagyon és hajtott végre “jó néhány megszorító intézkedést a kormány”, hogy azokkal nem tudtak érdemben hatni a gazdaságra – mondta.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a legutóbbi magyarországi makro- és monetáris fejleményekről befektetőknek összeállított átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha az uniós eljárás megszűnik Magyarországgal szemben, az jelentősen csökkentené az egyes szolgáltatási szektorokra kirótt különadók emelésének, vagy más, ad hoc jellegű adók kivetésének valószínűségét.

A ház londoni elemzői hangsúlyozták azt is, hogy várakozásuk szerint a térség több más országa – elsősorban Lengyelország – legalább még egy évig a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt marad, és ez is elősegítheti Magyarország relatív kockázati profiljának átértékelését.

A Morgan Stanley elemzői közölték azt is, hogy felülvizsgálták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpályájára kidolgozott előrejelzésüket, és most már 3,50 százalékig csökkenő MNB-alapkamatra is látnak lehetőséget a jelenlegi enyhítési ciklusban. A ház szerint ennek egyik fő tényezője az, hogy az éves összevetésű magyarországi infláció legalább a következő egy évben valószínűleg bőven a 3 százalékos célszint alatt marad.

A Morgan Stanley eddigi előrejelzésében 4,50 százalékos idei MNB-kamatmélypont szerepelt.
A cég londoni elemzői szerint a magyarországi inflációs környezet évek óta nem volt olyan kedvező, mint most. A múltban a norma a költségvetési eredetű infláció volt Magyarországon, jelenleg azonban a költségvetési eredetű dezinfláció a jellemző a magyar gazdaságra – fogalmaznak pénteki értékelésükben a Morgan Stanley közgazdászai, utalva a tavalyi áfa-emelésből eredő, idén jelentkező bázishatásra és a hatósági közműdíjcsökkentésekre.

A cég londoni szakértői közölték: azzal számolnak, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció a következő három hónapban 2 százalék környékére gyorsul a múlt hónapban mért 1,7 százalékról, ám a nyár végére 1,3 százalék körüli ütemre lassul, feltéve, hogy életbe lépnek a tervezett további közszolgáltatási árcsökkentések.

A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció Magyarországon 2,1 százalék lehet. A ház szakértői jövőre 2,7 százalékos éves átlagos inflációt valószínűsítenek, hangsúlyozzák ugyanakkor pénteki elemzésükben, hogy a további hatósági árintézkedések kilátása miatt a 2014-es inflációs prognózis meglehetősen bizonytalan.

Hasonló inflációs és kamatpályát valószínűsítettek a legutóbbi makroadatok alapján más nagy londoni házak is.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai az áprilisi inflációs adatok hét eleji ismertetése után közölték: várakozásuk szerint a dezinflációs folyamat most átmenetileg megfordul, de az inflációs ütem így is kényelmesen az MNB 3 százalékos célszintje alatt marad. A ház londoni elemzői 2,0-2,5 százalék közötti ütemeket várnak a következő hónapokra, de azt is valószínűsítik, hogy a tervezett újabb közüzemi díjcsökkentések hatására a nyár végére ismét 2 százalék alá lassul az éves infláció.

A JP Morgan szakértői közölték: az idei év egészére 2,2 százalékos átlagos inflációt várnak Magyarországon.
A ház elemzői jelenleg 2,8 százalékos átlagos inflációval számolnak jövőre, arra az esetre, ha később nem lesznek még további közműdíjcsökkentések.
A cég londoni elemzői mindezt egybevetve közölték: ha a globális kockázati környezet továbbra is kedvező lesz, és a forintárfolyam jórészt stabil marad, akkor véleményük szerint a jegybanki alapkamat az idei év végére 3,00-3,50 százalékig is csökkenhet.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott elemzői azt jósolták a legutóbbi inflációs adatsor utáni előrejelzésükben, hogy a közüzemi díjak tervezett további csökkentésének hatására a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció az év későbbi szakaszában várhatóan 1 százalék környékére lassul.

A Barclays londoni szakelemzői mindezek alapján azt várják, hogy az MNB októberre 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezután valószínűleg szünetet tart, felmérve az enyhítési ciklus kezdete előtti alapkamat megfelezésének piaci hatásait.

- MTI –  

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A kormány nem hajlandó arra, hogy elhalassza a tervezett szerződéskötéseket – tette egyértelművé a dohányboltokkal kapcsolatban a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megállapodások megkötése után a pályázati feltételeket és a bírálók személyét is nyilvánosságra hozzák majd. Kérdésre válaszolva megjegyezte, nem tart attól, hogy bírósági ítéletek később visszájára fordítanák az eredeti kormányzati szándékot.

A kormányfő visszautasította azt a vádat, amely szerint politikai szempontok alapján születtek döntések a pályázaton. Százas nagyságrendben vannak baloldaliak, akik dohánybolt-koncessziót nyertek – mondta, majd úgy fogalmazott: “szelíd ember vagyok, tehát nem fenyegetőzésképpen mondom, de hogy ha mi egyszer politikai szempontokat akarnánk egy ilyen pályázati rendszerben érvényesíteni, ott egy, azaz egyetlen baloldali sem nyerne”. De nem politikai szempontok, hanem a pályázatok minősége alapján születtek döntések – hangsúlyozta.

Orbán Viktor leszögezte ugyanakkor azt is: “sohasem fogok hátat fordítani a saját támogatóinknak”. Feltette a kérdést: “miért lenne baj, ha egyébként a mi értékrendünket valló vállalkozók is, ha megfelelnek a pályázatokon, nyerhetnének?” Hozzátette, nem értene egyet azzal sem, hogy valaki csak azért ne nyerjen, mert az ellenzékkel szimpatizál, “de hogy a saját szavazóinknak, híveinknek, támogatóinknak hátat fordítsunk csak azért, hogy mi, politikusok kevesebb bírálatot kapjunk, ezt sosem fogom elfogadni”. Ezeket a bírálatokat el kell tudni viselni, mert “ha a saját híveink sem számíthatnak ránk, akkor kicsoda számíthat?” – fogalmazott.

Közölte egyúttal azt is, hogy 200 alatt van azoknak a “veterán” trafikosoknak a száma, akik ugyan nem nyertek a pályázaton, de folytathatják majd munkájukat.

- MTI - 

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Devizapiaci kereskedők az MTI-nek elmondták: alig van mozgás a hosszú hétvége előtt, és nap folyamán nem is számítanak változásra, mert nem várhatók a kereskedést erőteljesebben befolyásolható hírek.

A dollárt 226,59 forinton jegyezték délelőtt, míg reggel 226,54 forinton, csütörtök délután pedig 225,10 forinton állt a jegyzése.

A svájci frank árfolyama 234,61 forint volt délelőtt, a reggeli 234,30 forinttal, illetve a csütörtök délutáni 234,40 forinttal szemben.

A japán jennel 2,2098 forinton kereskedtek, a reggeli 2,2153 és a csütörtök délutáni 2,2052 forintos árfolyamot követően.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A kormányfő a rádióinterjúban a szerdán közzétett GDP-adatokat úgy kommentálta: minden a kabinet tervei szerint halad, a magyaroknak sikerült elhárítaniuk a 2012-es európai válsághullámot, Magyarország már az egész világ szerint jobban teljesít, ám még nem elég jól. Jól ugyanis majd akkor teljesít, ha mindenki, aki munkából akar megélni, talál a képességeinek megfelelő állást, és tisztességes körülményeket képes biztosítani magának és családjának – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mire akarják fordítani a gazdasági növekedésből eredő bevételeket, Orbán Viktor először is jelezte: végrehajtják az unió által javasolt, de nem a megszorítások irányába mutató intézkedéseket, például a bürokráciára fordított kiadások csökkentését és azt, hogy az egyszeri kiadásokkal szemben az állami vagyonból “mozgósítanak”. “És természetesen nem zárkózom el attól, hogy megemeljük a bankok, a multinacionális cégek adójának vagy éppen a tranzakciós adónak a mértékét”, ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy még javítani kell a költségvetési számokon – tette hozzá.

Ezen túlmenően tervei szerint a következő egy évben javítanak majd a praxisalapon működő, “legatyásodott” háziorvosok helyzetén, és szeretnék elindítani a pedagóguséletpálya-modellt is.

Emellett a tervek között szerepel egy népesedési program elindítása, hogy 25-30 év távlatában garantált legyen: az ország nem fogyni, hanem nőni fog. Megjegyezte, a felmérések szerint a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyit később vállalnak, vagyis erős a családközpontú gondolkodás, ezért a gazdasági növekedés “jótékony árnyékában” el kell indítani egy ilyen programot.

A más uniós tagállamokétól eltérő magyar válságkezelésről szólva úgy vélekedett, hogy bár Magyarország nem tudja befolyásolni az egész európai válságkezelést, “de a saját házunk táján olyan válságkezelést folytatunk, amelyről szerényen, de jó reményekkel mondhatjuk, hogy eltér a többiekétől, és talán éppen ezért sikeres is lesz”.
Orbán Viktor ismét kijelentette: nem hajlandó azokra megszorításokra, amelyeket az unió kér, vagyis a minimálbér- és a nyugdíjemelés marad, a személyi jövedelemadó kulcsát nem növeli a kormány, és a rezsicsökkenést sem vonja vissza. Brüsszelben nemcsak arról beszélnek, hogy a magyar gazdaság adatai szerintük nem lesznek jók, hanem azt is mondják, mit kellene tennie Magyarországnak. “És én azt sohasem hajtom végre, megmondom őszintén” – fejtette ki a miniszterelnök, amit azzal magyarázott, hogy az EU folyamatosan azt akarja, hogy a kormány vegyen el az emberektől.

Brüsszel és Magyarország vitája értékelése szerint egyébként abból fakad, hogy a nagy nemzetközi cégek a magyar kormány több intézkedésének, a bankadónak, a multiadónak és a rezsicsökkentésnek a visszavonását szeretnék elérné az EU-ban. “Erről szól Brüsszel és Magyarország vitája, az összes többi ügy, politikai, emberi jogi és egyéb ügy, csak ürügy” – mondta, majd az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről – amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején – szintén úgy fogalmazott: “a közjogi köntösben megjelenő” bírálatok is csak ürügyek a magyar gazdaságpolitika miatt, amely sérti a nagy nyugati cégek érdekeit. “Hogyan lehet kifogásolni az Alkotmánybíróság jogkörének bizonyos mértékű korlátozását, amikor a velünk egy közösségbe tartozó országok némelyikében még Alkotmánybíróság sincs?” – tette fel a kérdést példaként.

Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellárt a minap arról kérdezték, lovasságot kell-e küldeni Magyarország ellen vagy sem, Orbán Viktor úgy fogalmazott: “a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be”.

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A tavalyi év végén a GDP 79,2 százalékán állt az államadósság, és 22 381 milliárd forintot tett ki.
Az adósságot 2013 első negyedévében a nettó hitelfelvétel 491 milliárd forinttal, a forint gyengülése 468 milliárd forinttal növelte.
Az államháztartás nettó tartozása 17 339 milliárd forint volt, a GDP 61,1 százalékát tette ki 2013 első negyedévének végén.

A március végén zárult egy évben az államháztartás 642 milliárd forint, a GDP 2,3 százalékának megfelelő hiánnyal zárt, amiből a harmadik negyedévi deficit 240 milliárd forintot tett ki és a negyedéves GDP 3,7 százaléka volt.

2013 első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 335 milliárd forint volt. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen növekedtek a jegybanknál elhelyezett betétek, miközben a külfölddel szembeni egyéb követelései visszaestek. A kötelezettségek növekedésében elsősorban a nagymértékű állampapír-kibocsátás játszott szerepet, ezt részben ellensúlyozta a külföldről felvett hitelek törlesztése, valamint az egyéb tartozások csökkenése.

Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,5 százaléka, 1547 milliárd forint volt. Az idei első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége 364 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki.

A háztartások pénzügyi eszközeik közül a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állományát növelték számottevően 2013 első negyedévében. Kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható a folyószámla betétek és a biztosítástechnikai díjtartalékok esetében. Ugyanakkor tranzakcióból eredően csökkent a deviza készpénz, a devizabetétek, valamint az egyéb követelések állománya. A kötelezettségek csökkenése mögött a hitelek és az egyéb kötelezettségek törlesztése állt.

- MTI –  

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Az újság értesülése szerint ez Alekszej Miller, a Gazprom orosz gázvállalat vezetője és Jurij Bojko energetikai ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes előző napi moszkvai találkozóján vetődött fel. A megbeszélésen az orosz fél figyelmeztette Kijevet: még a nyáron elegendő mennyiségű földgázt kell felhalmoznia a tározóiban ahhoz, hogy a téli szezonban biztosítani tudja az akadálytalan gázszállítást Európába. Moszkva szerint viszont ehhez külön pénzforrásokra van Ukrajnának szüksége.

A lapnak az ukrán energetikai minisztériumból származó információja szerint a megbeszélésen tájékoztatták az orosz félt arról, hogy az ukrán parlament még ebben a hónapban szavaz az ukrajnai gázvezetékek privatizációjáról szóló törvényjavaslatról.

Moszkva ugyanakkor továbbra is elégedetlen a Naftohaz ukrán gázvállalat által tőle közvetlenül vásárolt gázmennyiséggel. A Gazprom ugyanis az idei év első negyedében mindössze 6,9 milliárd köbméter földgázt exportált Ukrajnának, ami 19 százalékkal kevesebb az előző negyedévihez képest. Ennek java részét ráadásul Dmitro Firtas Ostchem nevű magáncége vásárolta meg, amely az idei évre 8 milliárd köbméter behozatalára kötött szerződést, és az orosz fél szerint ezt várhatóan tartani is tudja.

A Gazprom szerint ugyanakkor a Naftohaz állami vállalatnak a szerződése szerint évi 52 milliárd köbmétert kellene vásárolnia, amibe nem számítható bele az Ostchem által importált mennyiség. A Naftohaz legfeljebb 20 százalékkal, azaz mintegy 42 milliárd köbméterre csökkentheti az Oroszországtól közvetlenül megvásárolt gáz mennyiségét, különben a take-or-pay elv alapján büntetést kell fizetnie. Tavaly viszont csupán 24,9 milliárd köbmétert vásárolt a Naftohaz, míg Firtas cége 8 milliárdot. Kijev szerint a két vállalat együttesen teljesítette az ukrán fél szerződésértelmezése alapján a 33 milliárd köbméteres minimumot. Moszkva ezt vitatja, ezért a nem megvásárolt földgázmennyiségért 7 milliárd dollárt követel Ukrajnától, amit Kijev nem hajlandó kifizetni.

Szintén vitát kiváltó kérdés az Európai Unióból Ukrajnába visszaszállított orosz földgáz ügye. Kijev tavaly állapodott meg a német RWE vállalattal, amelytől a közvetlen orosz szállítmányokhoz képest kedvezőbb áron vásárolja a valójában Oroszországból származó földgázt. A gázszállítmányok tavaly novembertől Lengyelországon keresztül, majd március végétől Magyarországon át valósulnak meg, a héten pedig a szlovákiai csővezetékek próbaüzeme is beindult.

Moszkva ugyanakkor azt állítja, hogy fizikailag nem is történik gázszállítás az említett országokból Ukrajnába, hanem – ellenőrizhetetlen módon – az egész tranzakció pusztán papíron valósul meg. Az ukrán fél ezt cáfolja.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A legnagyobb hazai cégek döntően maguk szeretik kiválasztani a számukra megfelelő pénzügyi partnert, és leginkább gyors és rugalmas szolgáltatást várnak el a pénzintézetektől – derül ki a K&H nagyvállalati monitor kutatás adataiból.

Ma már egyáltalán nem jellemző a vállalatokra a kizárólagos bankhasználat. Sokkal inkább a kettő, vagy még több pénzintézettel való kapcsolattartás általános. A 10 milliárd éves árbevételt meghaladó vállalatok esetében azonban jóval magasabb, egy nagyvállalat átlagosan 2,5 bankkal áll kapcsolatban.

HBN

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Hozzátette, hogy a Németországba irányuló magyar kivitel 2012-ben először haladta meg a 20 milliárd eurót.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Németország Magyarország tradicionálisan legjelentősebb gazdasági-kereskedelmi partnere, ezért a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Németországhoz fűződő kapcsolatoknak. A magyar kormány elismeréssel tekint a német ipar eredményeire, a világgazdaságban betöltött szerepére, valamint a német befektetéseknek Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatására – emelte ki Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: 2013-ban Magyarország gazdaságpolitikájában felértékelődik a gazdaság élénkülésének, növekedésének elősegítése, ennek a célkitűzésnek az elérésében a német-magyar gazdasági kapcsolatok további erősítése, az export és a foglalkoztatás növelése, valamint a stabilitás elsődleges szerepet játszanak. A magyar kormány a jövőben is kiemelt partnerként tekint Németországra, a német vállalkozásokra.

A miniszter kitért arra: az új magyar gazdasági modell erősen kapcsolódik a némethez, a magyar-német kapcsolatok pillére a modern német gyáripar tartós magyarországi jelenléte, a német vállalatoknak a magyar gazdaság modernizálásában játszott szerepe. A magyar kormány a modern ipari termelést hosszabb távon is a nemzetgazdaság kiemelt ágazatának gondolja, amelyhez jelentékenyen hozzájárul a német-magyar együttműködés – jelezte Varga Mihály.

Elmondta: Németország részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában eléri a 25 százalékot, a Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések állományát tekintve pedig megközelíti a 30 százalékot.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2012 a Magyarországon végrehajtott német feldolgozóipari beruházások szempontjából kiemelkedő év volt, Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tavaly március végén a Mercedes kecskeméti gyárát avatták fel. Szeptemberben Szentgotthárdon az Opel új motorgyárát, októberben a Szombathelyen kuplunggyártással foglalkozó LuK Savaria Kft. sajtoló automatáját adták át, míg a karosszériaelemeket gyártó Kirchhoff Hungária Kft. bővítette esztergomi üzemét.

A miniszter külön szólt a Bosch-csoportról, amely 2012 elején a kutatás és fejlesztés kategóriában elnyerte az év befektetője címet.
Varga Mihály rámutatott: a magyar kormány mindig tisztelettel fogadja azokat a külföldi vállalkozókat, akik nem a gyors haszonszerzés érdekében érkeznek Magyarországra, hanem hosszú távon terveznek, s a magyar cégekre partnerként tekintenek. “A német beruházók aktivitásával kapcsolatos érdekeink és célkitűzéseink nagy vonalakban megegyeznek a stratégiai partnerségi megállapodásokban rögzített célkitűzésekkel” – emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

- MTI –  

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

A nemzeti bank szeretné támogatni a kormány növekedési programját, mert fenntartható gazdasági növekedésre van szüksége az országnak – hangsúlyozta előadásában a Matolcsy György a jegybank elnöke. Az új jegybanki vezetés hisz a növekedésben, a reálgazdaságban, az iparban, és az ipar, a reálgazdaság és a tudás szövetségében – fogalmazta meg. Már az elmúlt év negyedik negyedében de különösen az idei első negyedévben tisztán látszott a magyarországi gazdasági növekedés, ami már egészséges szerkezetű növekedés – fejtette ki. Ez a növekedés fenntartható, mert nem eladósodásból, nem fenntarthatatlan makrogazdasági pályából fakad. Azért egészséges, mert a kitörési pontokon növekszik a gazdaság, alacsony inflációs környezetben, azért, mert a költségvetési trendfordulónak köszönhetően csökken a költségvetési hiány, azért mert csökken az államadósság a családok és a vállalkozások hitelállománya is csökkent – összegezte a jegybank elnöke.

A kkv szektor fejlesztésért

Balog Ádám, az MNB alelnöke a jegybank növekedési hitelprogramjának részleteit mutatta be előadásában. Eszerint a magyarországi kereskedelmi bankok számára 250 milliárd forintos hitelkeretet biztosítanak, melyet kis és középvállalkozások vehetnek igénybe többek között beruházásra, EU támogatás önrészeként, hitelkiváltásra. A legfeljebb 10 éves futamidejű kölcsönt 2,5 százalékos díjjal számíthatják fel a bankok, melynek tartalmaznia kell a kamat és garanciaköltséget. A pályázat elbírálása során a legkisebb igénylések oldaláról indulva a keret erejéig elégítik ki az igényeket- ismertette az alelnök. A konzultáció következő előadója Csizmadia Norbert az MNB ügyvezető igazgatója Gazdaságstratégiai jövőkép című előadásában többek között kiemelte: Borsodnak – és székhelyének Miskolcnak – és a hozzá tartozó régiónak elsődleges szerepe van a gazdasági növekedési programban.

Ugyanúgy látja és hisz

„Örömmel vettem, hogy a jegybankelnök úr ugyanúgy látja és hisz Felső-Magyarországban, mint én: Ha Borsod emelkedik, akkor a nemzet is emelkedik” – mondta dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. „A jegybankelnökkel egyet értve örömmel nyugtáztam, hogy az első negyedéves gazdasági növekedés nem hitelből, eladósodásból ered, hanem valós teljesítményből. Ennek megőrzésének, növelésének érdekében szorgalmazott összefogásért a magunk részéről mindent megteszünk”- jelentette ki dr. Mengyi Roland.

ÉM-PGY

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!

Az egyesülés megvalósításán dolgozó konföderációk közös közleményükben emlékeztetnek arra, hogy már korábban is tiltakoztak a 98 százalékos különadó bevezetése ellen.

Szerintük az érintett munkavállalók erkölcsi diadala a strasbourgi ítélet, ugyanakkor kudarca az erőből politizáló, a demokratikus jogalkotás helyett a demokráciát és a jogot deformáló parlamenti többségnek – írják közös közleményükben a szakszervezetek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta. A bírósághoz fordulót harminc éves munkaviszony után 2011. május 27-én bocsátották el, és végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét – jelen esetben 2,4 millió forintot – 98 százalékos adóval sújtották.

- MTI -

A MON LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!